[Grem] Fwd: MN cikk: Magyarjárás a Szentföldön

[Levente Vihar]

---------- Forwarded message ---------
Feladó: Levente Vihar <lvihar at gmail.com>
Date: 2019. okt. 1., K, 17:14
Subject: MN cikk: Magyarjárás a Szentföldön



https://magyarnemzet.hu/kultura/magyarjaras-a-szentfoldon-7348829/
Magyarjárás a Szentföldön
II. András keresztes hadjáratának állítottak emléket Izraelben
Pataki Tamás (Izrael)
Van egy falu Izraelben, ahol elevenen őrzik a magyar keresztes hadjárat
emlékét. Arab anyanyelvű, görög katolikus keresztények lakják Mi’ilyát,
ahol vasárnap felavatták II. András király bronz domborművét. A Jeruzsálemi
Szent Sír Lovagrend kezdeményezésének az a célja, hogy szorosabbra fűzzék a
magyar és a szentföldi keresztények közötti kapcsolatot.

Tatárjárás, törökjárás – számunkra ezek negatív fogalmak, a Szentföldön
viszont a magyarjárás nem feltétlenül rossz emlékeket csal elő a helyiek
emlékezetéből. A magyar történelemhez értők – egy nyugati történész
véleményére hivatkozva – évtizedek óta közhelyesen ismételgetik azt, hogy
II. András király 1217-es keresztes hadjárata csak egyszerű szentföldi
turistáskodás volt. A király meglátogatta a szent helyeket, ereklyéket
gyűjtött, majd hazatért. Talán történelmünk szokásos, kajánkodó lenézéséről
van szó, mint sok más esetben, ezért nem csoda, hogy a magyar keresztes
hadjárat 800. évfordulója csendben telt el 2017-ben, sokan pedig nem is
hallottak a magyar középkori királyság egyik legnagyobb katonai
vállalkozásáról.

Jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha belegondolunk abba, hogy a
keresztes háborúk történetében a francia és angol királyon kívül csak
magyar király vette fel a keresztet. Az ötödik keresztes hadjárat ráadásul
sikeres volt, Damietta 1218-as ostrománál pedig rengeteg magyar hadtest
vett részt, tehát sok magyar vérzett el a Szentföldért, amely akkoriban
inkább keresztény többségű volt. A keresztesek egykori jelenlétéről ma
elsősorban hatalmas váraik tanúskodnak, de a magyar keresztesek emlékét
leginkább ott őrzik, ahol nem gondolnánk: egy Mi’ilya nevű faluban. Mi’ilya
egy kis keresztény sziget Akkótól északra. A dombos-hegyes vidéken épült
településen valamivel több mint háromezren laknak, és mind melkiták, arab
anyanyelvű keresztények. A falu története azért is érdekes, mert a
keresztes háborúk korában jelentős település volt, Chateau de Roi néven
emlegetett várát a XIII. század folyamán a Német Lovagrend birtokolta,
ennek az emlékét őrzik a mai várfalak. Ha fel-alá járunk a vár lépcsőin, és
sikátoraiban kóborolunk, felérünk az 1761-ben épült Angyali üdvözlet nevű
melkita, azaz görög katolikus templomhoz, amelynek udvarán avatták fel a
II. András magyar keresztes hadjáratának emléket állító domborművet
vasárnap.

De hogyan kerülnek ide a magyar keresztesek? A helyi monda úgy tartja, hogy
sebesült magyar kereszteseket is ápoltak itt, akik közül többen a faluban
maradtak. Két különös nevű család is él a településen, az itt maradt magyar
keresztesek leszármazottainak tartják magukat: a Layous és az Istepan
család. Nem nehéz a Lajos és az István alakját felfedezni ezekben a
családnevekben, de hogy ebből az eredettörténetből mi igaz és mi nem, az
ebben az esetben nem is lényeges. A fontos inkább az, hogy az itteni
keresztények emiatt különös módon kötődnek Magyarországhoz, és sokan
közülük hazánkban jártak egyetemre vagy nálunk akarnak továbbtanulni. Az
viszont tény, hogy a falu az oszmán uralom idején is megőrizte keresztény
többségét, a kétezres évek elején magyar segítséggel az önkormányzatát is
megtarthatta, így nem olvasztották be a környező muszlim vagy zsidó
többségű településekbe.

A várfal előtt állították fel a hadjárat emléktábláját, érett gránátalmafák
lombjai alatt. Zsin Judit szobrász bronz domborművén II. András lovon ül
keresztes ruhában, testvére oroszlános pajzsával a kezében, főemberei
körében. Az emlékállítást a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi
helytartósága kezdeményezte, a felavatást pedig szentmise előzte meg,
amelyen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek és Spányi
Antal székesfehérvári megyés püspök is. – Az emlékmű felállításával
sajátos, jövőt építő kapcsolat jön létre Mi’ilya és Magyarország között. Ez
a múlt üzenetére épül, mert a település lakói őrzik a nyolcszáz éve itt
járt és itt maradt magyarok emlékét – mondta Latorczai Csaba államtitkár az
emlékmű leleplezésén, majd arról beszélt, Magyarországnak fontos az, hogy a
szentföldi keresztény élet erősödjön és gyarapodjon, ezért várják a
mi’ilyai fiatalokat, hogy hazánkba jöjjenek tanulni, nekünk pedig az a
feladatunk, hogy a Szentföldre jövő zarándokok térképén ott legyen Mi’ilya
is.

A magyar kormány kilencmillió forinttal támogatta az emlékmű felállítását
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191001/c00bda0a/attachment.html>