<div dir="ltr"><br><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">---------- Forwarded message ---------<br>Feladó: <b class="gmail_sendername" dir="auto">Levente Vihar</b> <span dir="auto"><<a href="mailto:lvihar@gmail.com">lvihar@gmail.com</a>></span><br>Date: 2019. okt. 1., K, 17:14<br>Subject: MN cikk: Magyarjárás a Szentföldön<br><br></div><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div dir="ltr"><br><div><br></div><div>
<a href="https://magyarnemzet.hu/kultura/magyarjaras-a-szentfoldon-7348829/" target="_blank">https://magyarnemzet.hu/kultura/magyarjaras-a-szentfoldon-7348829/</a>
</div><div>
<div>
<h1>Magyarjárás a Szentföldön</h1>
</div>
<div>
II. András keresztes hadjáratának állítottak emléket Izraelben </div>
<div>
<div>
<div>
Pataki Tamás (Izrael) </div>
</div>
</div>
<div>
<div>
Van egy falu Izraelben, ahol elevenen őrzik a magyar keresztes
hadjárat emlékét. Arab anyanyelvű, görög katolikus keresztények lakják
Mi’ilyát, ahol vasárnap felavatták II. András király bronz domborművét. A
Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend kezdeményezésének az a célja, hogy
szorosabbra fűzzék a magyar és a szentföldi keresztények közötti
kapcsolatot. </div>
<div id="m_2576075978481372105m_2295743007945174520gmail-fb-root">
<div>
</div>
</div>
<p>Tatárjárás, törökjárás – számunkra ezek negatív fogalmak, a
Szentföldön viszont a magyarjárás nem feltétlenül rossz emlékeket csal
elő a helyiek emlékezetéből. A magyar történelemhez értők – egy nyugati
történész véleményére hivatkozva – évtizedek óta közhelyesen
ismételgetik azt, hogy II. András király 1217-es keresztes hadjárata
csak egyszerű szentföldi turistáskodás volt. A király meglátogatta a
szent helyeket, ereklyéket gyűjtött, majd hazatért. Talán történelmünk
szokásos, kajánkodó lenézéséről van szó, mint sok más esetben, ezért nem
csoda, hogy a magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója csendben telt
el 2017-ben, sokan pedig nem is hallottak a magyar középkori királyság
egyik legnagyobb katonai vállalkozásáról.</p>
<p>Jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha belegondolunk abba, hogy a
keresztes háborúk történetében a francia és angol királyon kívül csak
magyar király vette fel a keresztet. Az ötödik keresztes hadjárat
ráadásul sikeres volt, Damietta 1218-as ostrománál pedig rengeteg magyar
hadtest vett részt, tehát sok magyar vérzett el a Szentföldért, amely
akkoriban inkább keresztény többségű volt. A keresztesek egykori
jelenlétéről ma elsősorban hatalmas váraik tanúskodnak, de a magyar
keresztesek emlékét leginkább ott őrzik, ahol nem gondolnánk: egy
Mi’ilya nevű faluban. Mi’ilya egy kis keresztény sziget Akkótól északra.
A dombos-hegyes vidéken épült településen valamivel több mint
háromezren laknak, és mind melkiták, arab anyanyelvű keresztények. A
falu története azért is érdekes, mert a keresztes háborúk korában
jelentős település volt, Chateau de Roi néven emlegetett várát a XIII.
század folyamán a Német Lovagrend birtokolta, ennek az emlékét őrzik a
mai várfalak. Ha fel-alá járunk a vár lépcsőin, és sikátoraiban
kóborolunk, felérünk az 1761-ben épült Angyali üdvözlet nevű melkita,
azaz görög katolikus templomhoz, amelynek udvarán avatták fel a II.
András magyar keresztes hadjáratának emléket állító domborművet
vasárnap.</p>
<div id="m_2576075978481372105m_2295743007945174520gmail-attachment_7350983"></div>
<p>De hogyan kerülnek ide a magyar keresztesek? A helyi monda úgy
tartja, hogy sebesült magyar kereszteseket is ápoltak itt, akik közül
többen a faluban maradtak. Két különös nevű család is él a településen,
az itt maradt magyar keresztesek leszármazottainak tartják magukat: a
Layous és az Istepan család. Nem nehéz a Lajos és az István alakját
felfedezni ezekben a családnevekben, de hogy ebből az eredettörténetből
mi igaz és mi nem, az ebben az esetben nem is lényeges. A fontos inkább
az, hogy az itteni keresztények emiatt különös módon kötődnek
Magyarországhoz, és sokan közülük hazánkban jártak egyetemre vagy nálunk
akarnak továbbtanulni. Az viszont tény, hogy a falu az oszmán uralom
idején is megőrizte keresztény többségét, a kétezres évek elején magyar
segítséggel az önkormányzatát is megtarthatta, így nem olvasztották be a
környező muszlim vagy zsidó többségű településekbe.</p>
<p>A várfal előtt állították fel a hadjárat emléktábláját, érett
gránátalmafák lombjai alatt. Zsin Judit szobrász bronz domborművén II.
András lovon ül keresztes ruhában, testvére oroszlános pajzsával a
kezében, főemberei körében. Az emlékállítást a Jeruzsálemi Szent Sír
Lovagrend magyarországi helytartósága kezdeményezte, a felavatást pedig
szentmise előzte meg, amelyen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi
görögkatolikus érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök is. –
Az emlékmű felállításával sajátos, jövőt építő kapcsolat jön létre
Mi’ilya és Magyarország között. Ez a múlt üzenetére épül, mert a
település lakói őrzik a nyolcszáz éve itt járt és itt maradt magyarok
emlékét – mondta Latorczai Csaba államtitkár az emlékmű leleplezésén,
majd arról beszélt, Magyarországnak fontos az, hogy a szentföldi
keresztény élet erősödjön és gyarapodjon, ezért várják a mi’ilyai
fiatalokat, hogy hazánkba jöjjenek tanulni, nekünk pedig az a
feladatunk, hogy a Szentföldre jövő zarándokok térképén ott legyen
Mi’ilya is.</p>
<p>A magyar kormány kilencmillió forinttal támogatta az emlékmű felállítását</p></div>
</div></div>
</div></div>
</div></div>