[Grem] Alapjogokért Központ szemléje: A Magyar Narancs elmebajos mesekönyv ajánlói

[Emoke Greschik]

 2019. november 22. 14:09

Alapjogokért Központ
Facebook
<https://www.facebook.com/alapjogokert/photos/a.769799143052160/2882923318406388/?type=3&theater&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911>
https://mandiner.hu/cikk/20191122_a_metszetszemleletu_feminista_mesegyujtemenyekrol
*Az elmebaj határát csikorgásig súroló mesekönyv-ajánlóval rukkolt elő a
jubileumi, 100. Magyar Narancs.*

„Az elmebaj határát csikorgásig súroló mesekönyv-ajánlóval rukkolt elő a
jubileumi, 100. Karácsony Gergely-címlapinterjúval megjelenő Magyar
Narancs. *A magunk megszokott, normális – de legalábbis nem genderfluid –
világát élők **számára orrvéreztető nyitással indít a cikk*: *a csúnya
mesei nemi sztereotípiákról és folklorisztikus abuzálásokról készített
ugyanis videót az Amnesty! *A leírás szerint – a videót nem mertük megnézni
–* a herceg megcsókolja az öntudatlan hercegnőt és utána benyúl a lábai
közé. A MaNcs szerint ez azért teljesen logikus, mert például a
Csipkrerózsika olasz verziójában is arra ébred 100 éves álmából, hogy
gyermeke is van.*

És akkor ezzel az utazási sebességgel fordul rá a korábban az egykori SZDSZ
(mai nevén Momentum) üzenőfüzeteként működő lap a frissssssssen
újszemléletű gyermekkönyv bemutatására:

1.* Itt van például az első magyar nyelven megjelent »metszetszemléletű
feminista mesegyűjtemény«*.* Ez hátrahagyja **a „jól ismert, szexista
magyar népmesei közeget”* *és végre látni engedi*, „népi kultúránk milyen
színes valójában”. Hát mit mondjunk, a józan eszűek számára valóban távol
állnak a kanonizálódott karakterektől *a könyvben szereplő »ördögöket ölő
királylányok, nemváltoztató táltos nők és a férjüket kiszabadító, sárkányt
legyőző öreg cigányasszonyok«*. Az egyébként egy férfi (már ha ez a
megjelelölés nem politikalag inkorrekt) által írt méltatás szerint *ezen
újragondolt figurák*nak »külső szépsége nincs kiemelve, merő kíváncsiságból
is világgá mehetnek, *szabadon választhatnak társat és testük felett maguk
rendelkeznek«. *Bízunk benne, hogy Cseh Katka javaslatára került a sztoriba
botmixeres planned parenthood klinika is. Egy szó mint száz, *e kötetben*
»rang, vagyon, sőt * még nem sem lehet akadály, de találunk olyan mesehőst
is, aki nem akar párt.** A gyűjteményben nincs helye** annak a
sztereotípiának, hogy a nőket, mint valami kincset, ki lehet érdemelni«**.
Olyan témák is szóba kerülnek, mint a genderfluiditás, *azonban a méltatás
szerint a »feminista szemlélet nem nyomja agyon a szövegeket«,
ellenkezőleg: »a történetek magukkal ragadóak«.

2. *Egy másik, svéd szerzőnő *(persze Anna keresztnévvel futhatnak férfi
meseírók is, bár nem tudjuk, hogy a »keresztnév« megjelölés nem sértő-e a
szerzőre nézve, ha esetleg felekezeten kívüli) *első könyve »szemtelen
dekonstrukciója** a mesei archetípusok**nak*«. *A kötet*nek bizonyára azért
érdemes majd alaposabban is utánanézni, mert »*négy kortárs feminista
tündérmesét« tartalmaz*. Ezért *»üdítő válogatás mindazoknak, akik rosszul
vannak* *a giccses hercegnői kézikönyvek**től«*. Az előbbi kötethez
hasonlóan* itt is találkozunk újhullámos hősökkel, mint egy, magát
tábornoknak hívató hercegnő (beteg), egy fiú trónörökös, akinek a tündér
megváltoztatja a nemét (nagyon beteg), valamint egy férfiruhában járó
nagyvilági asszony, aki sosem akart férjhez menni *(ezt viszont nem tudjuk,
hogy sajnáljuk-e vagy sem). A könyv izgalmas befejezésével – tűkön ülünk! –
pedig azt üzeni a szerző a MaNcs interpretációjában, hogy a lányok vegyék
saját kezükbe sorsuk irányítását: »most azonnal hagyjátok abba a békák
csókolgatását!«.

3. *Egy harmadik,* az előbbiekhez képest nem is annyira formabontó *könyv*
rövid leírása után a szemléző-méltató *konklúziót is von* a
mesekönyv-vásárláson törpölő szülőknek. *Azt üzeni, *ne féljenek: »attól,
hogy eltűnik a szakadék a mese romantikus elképzelései és a mi hétköznapi
valóságunk között, *nem kell, hogy csalódást érezzünk (…) a lányok
valójában megkönnyebülnek, ha a történetek nem nyomasztó, elavult ideálokat
közvetítenek, hanem empátiát nyújtanak«*.

Mi pedig legszívesebben *Jeffrey A. Miles A hercegek és a kincs c.
kötetét *nyújtanánk
át a MaNcs-nak, melyben* a két snájdig herceg elindul megkeresni a kincset,
de a végén rájönnek, hogy »a Föld legnagyobb kincse nem az, amit vártak«.*
Szemlézzék majd ezt is, egyszer csak tébolydában kötnek ki a sok
hülyeségtől.

(Spoiler:* a két herceg homoszexuális és utuk során rájönnek, hogy igazából
ők egymás számára kincsek, ezért össze is házasodnak meg minden.)”*
*Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el
<https://www.facebook.com/alapjogokert/photos/a.769799143052160/2882923318406388/?type=3&theater&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911>.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191123/da3008de/attachment.html>