<div dir="ltr">
<div class="gmail-articletext"><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2019. november 22. 14:09</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto">
<img src="https://mandiner.hu/attachment/0083/82718_alapjogokert.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);"> <br>
<span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Alapjogokért Központ</span>
<br><span><a href="https://www.facebook.com/alapjogokert/photos/a.769799143052160/2882923318406388/?type=3&theater&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911" target="_blank" id="gmail-count135224" class="gmail-count">Facebook</a><br></span></div><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191122_a_metszetszemleletu_feminista_mesegyujtemenyekrol">https://mandiner.hu/cikk/20191122_a_metszetszemleletu_feminista_mesegyujtemenyekrol</a><br><span></span></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az elmebaj határát csikorgásig súroló mesekönyv-ajánlóval rukkolt elő a jubileumi, 100. Magyar Narancs.</b></span></div>
<div class="gmail-text">
<p>„Az elmebaj határát
csikorgásig súroló mesekönyv-ajánlóval rukkolt elő a jubileumi, 100.
Karácsony Gergely-címlapinterjúval megjelenő Magyar Narancs. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A magunk
megszokott, normális – de legalábbis nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">genderfluid</span> – világát élők
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>számára orrvéreztető nyitással indít a cikk</b></span>: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a csúnya mesei nemi
sztereotípiákról és folklorisztikus abuzálásokról készített ugyanis
videót az Amnesty! </b></span>A leírás szerint – a videót nem mertük megnézni –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
herceg megcsókolja az öntudatlan hercegnőt és utána benyúl a lábai közé.
A MaNcs szerint ez azért teljesen logikus, mert például a
Csipkrerózsika olasz verziójában is arra ébred 100 éves álmából, hogy
gyermeke is van.</b></span></p>
<p>És akkor ezzel az utazási sebességgel fordul rá a korábban az egykori
SZDSZ (mai nevén Momentum) üzenőfüzeteként működő lap a frissssssssen
újszemléletű gyermekkönyv bemutatására:</p>
<p>1.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Itt van például az első magyar nyelven megjelent
»metszetszemléletű feminista mesegyűjtemény«</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ez hátrahagyja </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a „jól
ismert, szexista magyar népmesei közeget”</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és végre látni engedi</b></span>, „népi
kultúránk milyen színes valójában”. Hát mit mondjunk, a józan eszűek
számára valóban távol állnak a kanonizálódott karakterektől <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a könyvben
szereplő »ördögöket ölő királylányok, nemváltoztató táltos nők és a
férjüket kiszabadító, sárkányt legyőző öreg cigányasszonyok«</b></span>. Az
egyébként egy férfi (már ha ez a megjelelölés nem politikalag inkorrekt)
által írt méltatás szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezen újragondolt figurák</b></span>nak »külső szépsége
nincs kiemelve, merő kíváncsiságból is világgá mehetnek, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szabadon
választhatnak társat és testük felett maguk rendelkeznek«. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Bízunk benne,
hogy Cseh Katka javaslatára került a sztoriba botmixeres planned
parenthood klinika is.</span><b> </b></span>Egy szó mint száz, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>e kötetben</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> »rang, vagyon, sőt </span><b>
még nem sem lehet akadály, de találunk olyan mesehőst is, aki nem akar
párt<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b><b> A gyűjteményben nincs helye</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> annak a sztereotípiának, hogy a nőket,
mint valami kincset, ki lehet érdemelni<span style="background-color:rgb(234,209,220)">«</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Olyan témák is szóba
kerülnek, mint a genderfluiditás, </b></span>azonban a méltatás szerint a
»feminista szemlélet nem nyomja agyon a szövegeket«, ellenkezőleg: »a
történetek magukkal ragadóak«.</p>
<p>2. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy másik, svéd szerzőnő </b></span>(persze Anna keresztnévvel futhatnak
férfi meseírók is, bár nem tudjuk, hogy a »keresztnév« megjelölés nem
sértő-e a szerzőre nézve, ha esetleg felekezeten kívüli) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>első könyve
»szemtelen dekonstrukciója</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a mesei archetípusok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nak</b></span>«. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kötet</b></span>nek
bizonyára azért érdemes majd alaposabban is utánanézni, mert »<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>négy
kortárs feminista tündérmesét« tartalmaz</b></span>. Ezért <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>»üdítő válogatás
mindazoknak, akik rosszul vannak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a giccses hercegnői kézikönyvek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>től«</b></span>. Az
előbbi kötethez hasonlóan<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> itt is találkozunk újhullámos hősökkel, mint
egy, magát tábornoknak hívató hercegnő (beteg), egy fiú trónörökös,
akinek a tündér megváltoztatja a nemét (nagyon beteg), valamint egy
férfiruhában járó nagyvilági asszony, aki sosem akart férjhez menni </b></span>(ezt
viszont nem tudjuk, hogy sajnáljuk-e vagy sem). A könyv izgalmas
befejezésével – tűkön ülünk! – pedig azt üzeni a szerző a MaNcs
interpretációjában, hogy a lányok vegyék saját kezükbe sorsuk
irányítását: »most azonnal hagyjátok abba a békák csókolgatását!«.</p>
<p>3. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy harmadik,</b></span> az előbbiekhez képest nem is annyira formabontó
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>könyv</b></span> rövid leírása után a szemléző-méltató <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>konklúziót is von</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a
mesekönyv-vásárláson törpölő szülőknek. </span><b>Azt üzeni, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ne féljenek: »attól,
hogy eltűnik a szakadék a mese romantikus elképzelései és a mi
hétköznapi valóságunk között, </span><b>nem kell, hogy csalódást érezzünk (…) a
lányok valójában megkönnyebülnek, ha a történetek nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nyomasztó, elavult
ideálokat közvetítenek</span>, hanem empátiát nyújtanak«</b></span>.</p>
<p>Mi pedig legszívesebben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Jeffrey A. Miles A hercegek és a kincs c.
kötetét </b></span>nyújtanánk át a MaNcs-nak, melyben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a két snájdig herceg elindul
megkeresni a kincset, de a végén rájönnek, hogy »a Föld legnagyobb
kincse nem az, amit vártak«.</b></span> Szemlézzék majd ezt is, egyszer csak
tébolydában kötnek ki a sok hülyeségtől.</p>
<p>(Spoiler:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a két herceg homoszexuális és utuk során rájönnek, hogy
igazából ők egymás számára kincsek, ezért össze is házasodnak meg
minden.)”</b></span></p>
</div></div>
</div>
<div class="gmail-forrasok"> <div class="gmail-sources">
<b>Az eredeti, teljes írást <a href="https://www.facebook.com/alapjogokert/photos/a.769799143052160/2882923318406388/?type=3&theater&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911" target="_blank" id="gmail-count135224" class="gmail-count">itt
olvashatja el</a>.</b>
</div></div>
</div>