[Grem] Fwd: [vptanitvanyok] 2019.11.19. Szent Erzsébet

[Levente Vihar]

*Abból a levélből, amelyet Marburgi Konrád, Szent Erzsébet lelki vezetője
írt*

(Ad pontificem anno 1232: A. Wyss, Hessisches Urkundenbuch, I, Leipzig,
1879, 31-35)

Erzsébet Krisztust ismerte fel és szerette a szegényekben

Erzsébet egész életében a szegények vigasztalója volt, de amikor már
különösen kezdett kitűnni az erényekben, teljesen az éhezők gyámolítója
lett. Vára mellett kórházat építtetett, oda igen sok beteget és nyomorékot
gyűjtött össze. Mindazoknak, akik alamizsnát kértek tőle akár itt, akár
pedig a férje uralma alá tartozó egész területen, bőségesen osztogatta
szeretetének jótéteményeit. A férje négy fejedelemségéből eredő összes
saját jövedelmét úgy kimerítette, hogy végül szinte minden értékes holmiját
és drága ruháit is eladta, hogy árukat a szegények javára fordítsa.

Az volt a szokása, hogy naponta kétszer, reggel és este, minden betegét
személyesen meglátogatta, és a legutálatosabb betegségben szenvedőket saját
maga ápolta: az egyiket megetette, a másikat lefektette. Voltak olyanok,
akiket saját vállán hordozott, és az emberséges szeretet sokféle jótettével
látta el őket. Mindezekben boldog emlékű férje tetszését is megnyerte.
Végül pedig férje halála után a tökéletesség legmagasabb fokára törekedve,
sok könnyhullatás közt azt kérte tőlem, engedjem meg neki, hogy ajtóról
ajtóra járva alamizsnát kolduljon.

Az egyik Nagypénteken, amikor az oltárok ékességüktől megfosztva vannak,
városában, ahová a Kisebb Testvéreket letelepítette, néhány bizalmasa
jelenlétében a kápolna oltárára helyezett kézzel lemondott saját
akaratáról, a világ minden pompájáról, és mindarról, amiről Üdvözítőnk az
evangéliumban azt tanácsolja, hogy hagyjuk el. Amikor ez megtörtént, attól
félve, hogy a világ zaja és az emberi dicsőség újra hatalmába kerítheti, ha
továbbra is ott marad, ahol annak idején férjével nagy jómódban élt, utánam
jött Marburgba, bár én ezt nem néztem jó szemmel. Majd abban a városban is
kórházat alapított, és oda sok beteget és nyomorékot gyűjtött össze.
Közülük a legnyomorultabbakat és a mindenkitől elhagyottakat maga szolgálta
ki saját asztalánál.

Isten előtt állítom, hogy alig láttam még olyan asszonyt, aki az
irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása mellett annyira kitűnt volna a
szemlélődő imában, mint Erzsébet. Több szerzetes és szerzetesnő gyakran
látta, hogy amikor magányos imádsága helyéről kijött, arca csodálatos
fényben tündökölt, és a szemében mint egy napsugaras ragyogás fénylett.

Halála előtt, amikor meggyóntattam, megkérdeztem tőle, hogy mi történjék
majd megmaradt holmijával és ágyával. Azt felelte, hogy mindaz, amit még
birtokolni látszott, már úgyis régen a szegények tulajdona volt. Arra kért,
hogy osszam szét közöttük mindenét, kivéve azt az egyetlen inget, amely
rajta volt. Azt akarta ugyanis, hogy abban temessék el. Ezután magához
vette az Úr testét, majd estig gyakran emlegette a prédikációkban hallott
jó tanításokat. Végül nagy buzgósággal Istennek ajánlotta mindazokat, akik
körülvették, majd, mint aki édesen elalszik, kilehelte a lelkét.

KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2019. nov. 19., K, 18:56):

> Valamit kellett tudjon -- 21 évesen özvegy, Frigyes császár, Európa
> (akkori) nagyura megkéri a kezét, kikosarazza, két év múlva halott. Négy
> évvel később, szentté avatásakor Frigyes császár mezítláb, szőrcsuhában
> viszi vállán a koporsóját és teszi rá a koronáját, "ha nem tudtalak
> császárnévá koronázni a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát,
> aki Isten országában már királynő vagy".
>
> On 11/18/19 11:28 PM, Bisztray Dénesné wrote:
> > Sárospataki Szent Erzsébet ház, ha igaz, itt született.
> > (Nyáron jártunk ott :)
> > A
> >
> >
> > 2019.11.18. 23:23 keltezéssel, KEA írta:
> >> Sárospatakon látta meg a világot az Árpád-házi szentek legismertebb
> >> magyarja. Bár Szent Erzsébetet szívesen vallja a magáénak a szlovák és
> >> a türingiai nép is, apja mégiscsak az Aranybullát kibocsátó II.
> >> András, bátyja pedig a második honalapítóként ismert IV. Béla volt.
> >> Életútját a szeretteinek halála szegélyezte. Anyja – a merániai
> >> Gertrúd – elveszítése után meghalt a vőlegénye, majd az ifjú férje és
> >> apósa is. Megpróbáltatásai kimagasló erőt adtak neki. A fiatal özvegy
> >> először gyermekeivel élt, majd a családi vagyont feláldozva, mint
> >> ápolónővér alapított kórházat és menhelyet. Szívjósága és áldozatos
> >> szeretete sokak értetlenségét, sőt ellenségeskedését váltotta ki.
> >> Isten szűk negyed századot adott neki földi életében, de jósága neki
> >> és sokaknak nyitott kaput az örök szeretet hazájába.
> >>
> >> Várnai Péter atya
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191120/23d106dc/attachment.html>