[Grem] Soros cikke a berlini fal leomlásának évfordulójára

[Emoke Greschik]

Soros: Veszélyben vannak a nyílt társadalmak
<https://mandiner.hu/cikk/20191109_soros_veszelyben_vannak_a_nyilt_tarsadalmak>
https://mandiner.hu/cikk/20191109_soros_veszelyben_vannak_a_nyilt_tarsadalmak
A kudarcos neoliberalizmus, Trump győzelme, a Brexit, valamint a
mesterséges intelligencia fejlődése veszélyt jelent a nyílt társadalmak
ügyére – írja új cikkében Soros György, aki felidézi a három évtizeddel
ezelőtti rendszerváltásokat és bőkezű magyarországi tevékenységét is.

*A berlini fal leomlásának évfordulójára írt cikket Soros György a Project
Syndicate oldalra
<https://www.project-syndicate.org/commentary/open-societies-new-enemies-by-george-soros-2019-11?fbclid=IwAR102PnkZzc3zNOV14-Mbw3s8fl7tcAILHZM4IXhK2hHm6YTiOT5kFp3-04&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911>*.
* A magyar származású, kilencvenedik évében élő üzletember szerint *a* Fal
leomlása után a nyílt társadalmak győztek és a nemzetközi együttműködés
lett a domináns hitvallás. „Ugyanakkor harminc évvel később a nacionalizmus
erőteljesebb és diszruptívabb lett az internacionalizmusnál” *– írja Soros.

*Az üzletember visszaemlékezése szerint** az 1989 előtti évtizedben kezdte
el „politikai filantrópiáját”, miközben mentora, Karl Popper nyílt
társadalom-elméletének támogatója lett. Sorost Popper arra tanította, hogy
a tökéletes tudás nem megszerezhető, és a totalitárius ideológiák, amelyek
magukat a végső igazság birtokosának tartják, csak elnyomó eszközökkel
tudnak fennmaradni.*

*Párton kívüli aktivizmus*

Soros úgy folytatja: *a nyolcvanas években támogatni kezdte a szovjet
szférában az eltérő hangokat és 1984-ben meg tudta alapítani magyarországi
alapítványát is, amely pénzügyi támogatást adott mindenféle aktivizmusnak,
amit nem az egypártrendszer kezdeményezett.* *„Az ötlet az volt, hogy a
párton kívüli aktivizmus támogatásával az emberek ráébrednek a hivatalos
dogma hamisságára *–* és ez jól működött. Hárommillió dolláros
költségvetéssel az alapítvány erősebb volt, mint a kulturális minisztérium”**
– írja** Soros.*

Kifejte*: a Szovjetunió széthullása után országról országra hozta létre
alapítványait*, a költségvetés 3 millió dollárról 300 millióra növekedett
néhány év alatt.

Soros György szerint *ugyanakkor harminc évvel később nagyon más a helyzet.
A nemzetközi együttműködés akadályokba ütközik, és a nacionalizmus az új
hívószó. *Ennek Soros szerint nem kellett volna így alakulnia, csak az
Egyesült Államok nem nőtt fel a felelősségéhez, amikor a világ egyetlen
szuperhatalma lett. Az USA-nak jobban kellett volna támogatnia a korábbi
szovjet blokk országait, amelyek ennek híján a *„neoliberális washingtoni
konszenzus” *receptjeit kezdték követni – írja az üzletember.

*Defenzívában a nyílt társadalmak*

Soros úgy látja:* a washingtoni konszenzus, miszerint a pénzügyi piacok ki
tudják javítani saját túlzásaikat, téves alapállás, amit be is mutatott a
2007-2008-as globális pénzügyi válság. Ez a krízis az üzletember szerint
kikezdte az USA globális dominanciáját és hozzájárult a nacionalizmus
felemelkedéséhez, a nyílt társadalmak elleni fellépéshez. „A nyílt
társadalmak defenzívába kerültek a világ körül.”*

*Ennek csúcspontja **Soros szerint* *a 2016-os év volt Trump győzelmével és
a Brexittel.* Ráadásul – így az üzletember – *a gyorsan fejlődő mesterséges
intelligencia olyan társadalmi ellenőrzést tud megvalósítani, ami segítheti
az elnyomó rezsimeket és halálos fenyegetést jelent a nyílt társadalmakra.*

Soros végül azt írja*: **„Forradalmi időkben élünk, amikor a lehetőségek
tárháza nagyobb a szokásosnál és a lehetséges kimenetelek is
bizonytalanabbak, mint a normális időkben. Csak a meggyőződéseinkre
hagyatkozhatunk. Elkötelezett vagyok a nyílt társadalmak céljai iránt, akár
győznek, akár elbuknak.”*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191110/e6023220/attachment.html>