<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0339/338580_soros_gyorgy.jpg" title="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="105">
</span>
</div>
<div class="gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191109_soros_veszelyben_vannak_a_nyilt_tarsadalmak">Soros: Veszélyben vannak a nyílt társadalmak</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20191109_soros_veszelyben_vannak_a_nyilt_tarsadalmak">https://mandiner.hu/cikk/20191109_soros_veszelyben_vannak_a_nyilt_tarsadalmak</a></div>
<div> </div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
A kudarcos neoliberalizmus, Trump győzelme, a Brexit, valamint a
mesterséges intelligencia fejlődése veszélyt jelent a nyílt társadalmak
ügyére – írja új cikkében Soros György, aki felidézi a három évtizeddel
ezelőtti rendszerváltásokat és bőkezű magyarországi tevékenységét is.</div>
<div class="gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A berlini fal leomlásának évfordulójára írt cikket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Soros György </span><a target="_blank" href="https://www.project-syndicate.org/commentary/open-societies-new-enemies-by-george-soros-2019-11?fbclid=IwAR102PnkZzc3zNOV14-Mbw3s8fl7tcAILHZM4IXhK2hHm6YTiOT5kFp3-04&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911">a Project Syndicate oldalra</a></b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A magyar származású, kilencvenedik évében élő üzletember szerint </b></span>a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Fal
leomlása után a nyílt társadalmak győztek és a nemzetközi együttműködés
lett a domináns hitvallás. <em>„Ugyanakkor harminc évvel később a nacionalizmus erőteljesebb és diszruptívabb lett az internacionalizmusnál” </em></b></span>– írja Soros.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az üzletember visszaemlékezése szerint</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az 1989 előtti évtizedben kezdte el <em>„politikai filantrópiáját”</em>,
miközben mentora, Karl Popper nyílt társadalom-elméletének támogatója
lett. Sorost Popper arra tanította, hogy a tökéletes tudás nem
megszerezhető, és a totalitárius ideológiák, amelyek magukat a végső
igazság birtokosának tartják, csak elnyomó eszközökkel tudnak
fennmaradni.</b></span></p>
<p><strong>Párton kívüli aktivizmus</strong></p>
<p>Soros úgy folytatja: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a nyolcvanas években támogatni kezdte a szovjet
szférában az eltérő hangokat és 1984-ben meg tudta alapítani
magyarországi alapítványát is, amely pénzügyi támogatást adott
mindenféle aktivizmusnak, amit nem az egypártrendszer kezdeményezett.</b></span> <em>„Az ötlet az volt, hogy a párton kívüli aktivizmus támogatásával az emberek ráébrednek a hivatalos dogma hamisságára </em>–<em> és<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> ez jól működött. Hárommillió dolláros költségvetéssel az alapítvány erősebb volt, mint a kulturális minisztérium”</b></span></em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> – írja</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Soros.</b></span></p>
<p>Kifejte<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>: a Szovjetunió széthullása után országról országra hozta
létre alapítványait</b></span>, a költségvetés 3 millió dollárról 300 millióra
növekedett néhány év alatt. </p>
<p>Soros György szerint <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ugyanakkor harminc évvel később nagyon más a
helyzet. A nemzetközi együttműködés akadályokba ütközik, és a
nacionalizmus az új hívószó. </b></span>Ennek Soros szerint nem kellett volna így
alakulnia, csak az Egyesült Államok nem nőtt fel a felelősségéhez,
amikor a világ egyetlen szuperhatalma lett. Az USA-nak jobban kellett
volna támogatnia a korábbi szovjet blokk országait, amelyek ennek híján a
<em>„neoliberális washingtoni konszenzus” </em>receptjeit kezdték követni – írja az üzletember.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Defenzívában a nyílt társadalmak</strong></span></p>
<p>Soros úgy látja:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a washingtoni konszenzus, miszerint a pénzügyi
piacok ki tudják javítani saját túlzásaikat, téves alapállás, amit be is
mutatott a 2007-2008-as globális pénzügyi válság. Ez a krízis az
üzletember szerint kikezdte az USA globális dominanciáját és hozzájárult
a nacionalizmus felemelkedéséhez, a nyílt társadalmak elleni
fellépéshez. <em>„A nyílt társadalmak defenzívába kerültek a világ körül.”</em></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ennek csúcspontja </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Soros szerint</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a 2016-os év volt Trump győzelmével
és a Brexittel.</b></span> Ráadásul – így az üzletember – <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a gyorsan fejlődő
mesterséges intelligencia olyan társadalmi ellenőrzést tud
megvalósítani, ami segítheti az elnyomó rezsimeket és halálos
fenyegetést jelent a nyílt társadalmakra.</b></span></p>
<p>Soros végül azt írja<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>: </b></span><em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Forradalmi időkben élünk, amikor a
lehetőségek tárháza nagyobb a szokásosnál és a lehetséges kimenetelek is
bizonytalanabbak, </b></span>mint a normális időkben. Csak a meggyőződéseinkre
hagyatkozhatunk. Elkötelezett vagyok a nyílt társadalmak céljai iránt,
akár győznek, akár elbuknak.”</em></p>
</div></div></div>
</div>