[Grem] Fwd: Fwd: A klímabiznisz háttere

[Gy Greschik]

Kedves Sándor!

Kíváncsi vagyok, hogy az általad továbbított anyagnak mi köze az annak szerzőjeként feltüntetett illetőknek a Földrajzi Közlemények 135 (1). pp. 3-16 (ISSN 0015-5411) hasábjain megjelent írásához?
     http://publicatio.uni-sopron.hu/269/

Sajnos most nincs időm rá, hogy a kérdést magam válaszoljam meg (egy darabig bizotos sokadrangú lesz számomra, hogy az e-mailben leírtakat a tanulmánnyal összevessem), de talán te, Sándor, meg tudnád tenni?

Köszönettel,

G. Gy.


On Thu, 30 May 2019, Ónodi Szabó Sándor wrote:

> Date: Thu, 30 May 2019 07:57:23 +0200
> From: Ónodi Szabó Sándor <onlayka at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.banki.hu
> Subject: [Grem] Fwd: Fwd: A klímabiznisz háttere
> 
> 
> 
> 
> 
> -
> 
> Nem biztos, hogy mindenben igaza van, de érdemes rajta elgondolkodni.
> 
> 
> Amit sokan sejtettünk, most itt olvasható. Igen, a "klímakatasztrófa" a
> legjobb üzletek egyike, a "zöldpolitika" pedig a globalizáció egyik
> fedőszerve.
> [15590387872591945_800x600.jpg]
> 
> S mint mindig ilyenkor, aki kétségbe meri vonni az új világtrendet, az ki
> van kiáltva bolondnak vagy gazembernek.
> Mert a világboldogítók és világmegváltók nem tűrnek ellentmondást. Így
> olvassák el figyelmesen az alábbi nagyjából öt oldalt.
> (Elnézést kérek mindenkitől, de én is így kaptam, az elején ékezetek nélkül,
> és egyszerűen lusta voltam nekifogni kijavítani.)
>
>   Klímakamu
> 
> KLÍMAVÁLTOZÁS: DISKURZUSOK A KATASZTRÓFÁTÓL A KÉTELKEDÉSIG
> 
> Jankó Ferenc –Móricz Norbert – Pappné Vancsó Judit
> 
> publicatio.nyme.hu
> 
> A századfordulótól a 20-as évekig még a globális lehűlés réme jelent meg
> néhány újságcikkben, a 30-as évek nagy szárazságai kapcsán már a felmelegedő
> Föld víziója. A második világháború után ismét a jégkorszaktól való félelem
> kerekedett felül, bizonyos összefüggésben a nukleáris fenyegetéssel. A 70-es
> években megint a globális felmelegedés került előtérbe.  
> 
> A globális környezeti probléma veszélyforrássá, biztonsági és morális üggyé
> vált, a klímaváltozás fontos téma lett a politikában. A rémhírkeltő
> (alarmist)  rettenetesnek láttatja a jövőt: az éghajlat megváltozását
> katasztrófálisnak, gyorsan bekövetkezőnek, visszafordíthatatlannak.
> 
> A média, s különösen a bulvármédia a természeti katasztrófákkal és
> szélsőségekkel tálalja a klímaváltozás témáját, de az éghajlatváltozás
> szinte nem is „adható el” másképpen.
> 
> Maig tartja magat egy mitosz, az eghajlat emberi leptekben valo
> allandosaganak teoriaja. Pedig az eghajlat valtozasat – nemcsak
> foldtorteneti leptekben nezve – axiomanak kellene tekintenunk.
> 
> A mindenkori klima kellően kiegyensulyozott volt ahhoz, hogy az elet
> kialakuljon es folyamatosan fejlődjon a Foldon, de kellően valtozekony is,
> hogy befolyassal legyen ra. A bioszferaban vegbement szamtalan valtozasban –
> fajok tomeges kihalasa es uj fajok megjelenese – a mindenkori
> klimavaltozasoknak nagy szerepe lehetett.
> 
> Teny, hogy a jelenlegi eghajlat – foldtorteneti leptekben – az atlagostol
> elterő, joval hidegebb időszak, hiszen a jegtakaroval boritott sarkvidek
> ritka, a Fold elete soran csak rovid epizodkent felvillano eghajlati
> allapot.
> 
> Az utobbi 2,5 millio evben zajlott le egy nagyjabol 2 millio evig tarto
> jegkorszak, amelynek utolso szakasza 10–12 ezer evvel ezelőtt, a foldműveles
> kezdetekor zarult le. Az azota eltelt időszak eghajlata csak ekkortol valt
> melegebbe es eleg kiegyensulyozotta – de nem valtozatlanna – ahhoz, hogy az
> emberiseg maig tarto fejlődese vegbemehessen.
> 
> A remhirkeltő es a borulato kommunikacio azonban egyarant azt sugallja, hogy
> az emberiseg szamara csak egyetlen optimalis eghajlati rendszer – egyetlen
> megfelelő foldi atlaghőmerseklet – letezik. Ami ettől nehany fokkal felfele
> vagy lefele elter, az mar veszelyezteti a foldi tarsadalmakat. Ezert
> olvasni, hallani sokfele a foldi klimat megvaltoztato emberről vagy a
> klimavaltozas megakadalyozasanak fontossagarol.
> 
> Az időjaras es a klima fogalma gyakran osszekeveredik! Ennek eredmenyei azok
> a narrativak, amelyek keptelenek beilleszteni az időjarasi szelsősegeket a
> sajat eghajlatkepbe, s ezek utan egyertelmű a kovetkeztetes: valtozik az
> eghajlatunk .
> 
> AL GORE a Kellemetlen igazsag c. filmjeben, illetve konyveben reszben erre
> alapozza alarmista mondanivalojat, de tovabb is megy: a szemelyes
> elettorteneteket a klimavaltozas narrativaiba emeli be.
> 
> A legfőbb vitakerdes az, hogy mi okozza az eghajlatvaltozast, masodsorban
> pedig, hogy globalis felmelegedes vagy lehűles figyelhető-e meg?
> 
> A klimakutatasban a modellezes a legfontosabb es a leghitelesebb vizsgalati
> irannya valt,  azonban tobbek figyelmeztetnek a klimamodellek problemaira.
> 
> A szkeptikusok szerint a vezető poziciokban ulő klimatudosok nem engedik
> megjelenni az antropogen klimavaltozas elmeletet fokozottan kikezdő
> tanulmanyokat. Minderre a szokvanyos mainstream valasz az, hogy a
> szkeptikus, tudomanytalan, „nonscience”-t művelő „altudosok” . Ez a vita
> 2009 vegen az University of East Anglia, Climatic Research Unit (CRU)
> feltort szervereről szarmazo e-mail-ek nyoman langolt fel. A klimavaltozas
> vezető tudosai altal irt levelek olvasata szerint az erintettek igyekeztek
> kontroll alatt tartani es befolyasolni a tudomanyos publikaciokat es
> eredmenyeket. A szkeptikusok az ugyet egyszerűen csak Climategate neven
> emlegetik.  
> 
> A kornyezetvedelmi, illetve klimavaltozas-mozgalmak, valamint az
> ellen-mozgalmak narrativai gyakran szelsősegesek. Az előbbieknel a
> klimavaltozassal kapcsolatos attitűd vallashoz hasonlit, ahol ezt az erzest
> a klimakatasztrofa vizioja taplalja. Ez a beallitottsag a „klima-bűnozők”
> gyokeres elutasitasahoz, illetve tamadasahoz vezet.
> 
> A masik oldalon a szkeptikusok kommunikaciojaban az alarmistak mint a
> klimapolitika tamogatoi jelennek meg.
> 
> A klimavaltozas sokaig egy volt a globalis kornyezeti problemak soraban, a
> 90-es evekben a legszennyezes, a vizszennyezes, az esőerdők pusztulasa, az
> „ozonlyuk”, a fajkihalas, es a talajszennyezes sulyosabb problemanak tűnt .
> Ekkorra a biodiverzitas csokkenese, és a termeszeti erőforras-hasznalat is
> temava valt.
> 
> Az eghajlatvaltozas azonban jelentőseget tekintve mara a tobbi kornyezeti es
> humanokologiai problema ele kerult, sőt, a legtobbnek alfajava, illetve
> omegajava, azaz okka es okozatta valt.
> 
> Ezzel parhuzamosan a szen-dioxid az első szamu felelősse, a kibocsatas
> csokkentese pedig az első szamu gazdasagi-politikai feladatta valt.  A
> kornyezeti diskurzus tehat leegyszerűsodott, torzult: a klimavaltozas
> latszolag minden mas kornyezeti ugyet lesopor az asztalrol, s beszűkult a
> klimavaltozas kommunikacioja is: a szen-dioxid a fő bűnos, a
> szendioxidkibocsatas-csokkentes az egyetlen udvozitő eszkoz a Fold
> megmentesehez.
> 
> Az „egyeb” kornyezeti problemak azonban tovabbra is leteznek.
> 
> A szen-dioxid kibocsatas visszafogasaba olt dollarmilliardok sokkal jobban
> hasznosulnanak, ha celzottan a problemak – viz-, illetve elelmiszerhiany,
> arvizi vedekezes, az egeszsegugyi helyzet javitasa stb. – megoldasara
> forditanank, s igy az emberiseg, a fejlődő orszagok osszessegeben jobban
> jarnanak.
> 
> A klimaváltozás kommunikációjában az érzelmekreható,
> katasztrófa-nyelvezetnek meglesz az eredménye. Ezért vissza kell térni a
> megfontolt környezetvédelmi kommunikációhoz és komplex vizsgálatokhoz.
> 
> A klímaállandóság mítoszával szakítva meg kell értenünk, hogy az éghajlati
> rendszer az emberi hatásoktól függetlenül is változik,
> 
> Egyéb:
> 
> Czelnai Rudolf  Széchenyi-díjas meteorológus, kutatóprofesszor, az MTA
> tagja, az OMSZ volt elnöke, a Meteorológiai Világszervezet
> program-főigazgatója, főtitkárhelyettese.
> természetvilaga.hu
> 
> „Az igazi bajt a klímapolitikai erőtér okozta, vagyis az, ami a mai
> klímapolitikát bizonyos burkolt célok mentén  kényszerpályára terelte és
> mozgatja. Ezt a helyzetet nem a klímaváltozás kérdésének tudományos kutatói
> (döntően meteorológusok, levegőkémikusok, oceánográfusok,
> paleoklímatológusok) hozták létre, hanem egy-két jó szimatú üzletember, akik
> felismerték, hogy a klímaügy kitűnő politikai kártya, és óriási üzlet van
> benne. Ez vezetett oda, hogy a Környezet és Fejlődés Világkonferencián
> 1992-ben Rio de Janeiróban a világtörténelem új irányt vett, de nem azért,
> amire mindenki gondolna! – Nem a környezeten volt ott a hangsúly, csak arról
> beszéltek. A fontos az volt, hogy akkor indult meg a világ gazdasági
> térképének átrajzolása. A riói csúcs előkészületeinek idején az UNCED
> kanadai főtitkára brutális kijelentést tett egy sajtókonferencián: „Véget
> ért a hidegháború és most kezdődik a környezeti háború”. És ezt a háborút az
> érdekeltek meg is indították. …
> 
> Már az 1970-es években hallottam előadásokat arról, hogy a fosszilis
> tüzelőanyagokra alapozott energiarendszerek, melyek a világot működésben
> tartják, belátható időn belül kifulladhatnak, és átállításuk fenntartható
> alapokra évtizedeket igénylő gigantikus feladat. Megnyitotta a baromfiudvar
> kapuját a rókák előtt…Így a politika mögé bújva beindult az évezred talán
> legnagyobb üzlete: a klímabiznisz.” …
> 
> Néhány gondolta klímaszkeptikusoktól:
> 
> Mészáros Milán asztrofizikus a Reális Zöldek Klubjának alapító tagja:
> 
> „A Reális Zöldek szerint a katasztrófát nem a klímaváltozás fogja okozni,
> hanem az, hogy a politika e téren kezdi teljesen bekebelezni a tudományt.”
> 
> „A klímaváltozás –a kozmikus  lehűlésen kívül–  pusztán  fázisátalakulásokat
>  vagy fázisátalakulás-ciklusokat jelent, nem pedig globális  felmelegedést.
> Ez természetesen minden földtörténeti korszakra érvényes.”
> 
> „Le kell számolni azzal a tudománytalan vagy inkább sarlatán nézettel, hogy
> “a megújuló energia ingyen van.”
>
>  1. Héjjas István mérnök - Reális Zöldek Klubja
> 
> “A klíma és a környezet állandóan változik. pl. 100 ezer évvel ezelőtt a
> Pilisi hegyekben vulkánok működtek, 10 millió évvel ezelőtt a
> Kárpát-medencében víz volt, Izlandon pedig trópusi őserdő volt. Volt idő,
> mikor a Szahara fölött 100 méter vastag jégtakaró helyezkedett el.”
> 
> „Ha a Paksi Atomerőművet szélkerekekkel akarnánk kiváltani, akkor hazánkban
> kb. 10 ezer darab ilyen, száz méter magas, szerkezet kellene felépíteni.”
> 
> „Az igazi nagy pazarló nem a lakosság, hanem az ipar, az eldobható
> tömegtermelés.”
> 
> „A megújuló energiák, nem csak sokkal drágábbak, mint a hagyományos
> energiák, de teljes életciklusukra vetítve, az egységnyi megtermelt
> energiára arányosított ökológiai lábnyomuk is alig jobb, mint a hagyományos
> eljárásoknak.”
> 
> „Az éghajlat változás elleni szélmalomharc során nagy ütemben pazaroljuk a
> rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, és tesszük ezt olykor éppen a
> természet megóvásának jelszavával.”
> 
> Sir David Attenborough szerint egyedül azzal menthetjük meg a bolygónkat az
> éhezéstől és a kihalástól, ha korlátozzuk az emberi populáció szaporulatát.
> „Mi vagyunk a Föld pestise” – mondta a Radio Times című műsorban.
> 
> „Nemcsak a klímaváltozásról van szó, hanem arról a területről is, ami
> szükséges ahhoz, hogy jóllakassuk „az emberek hatalmas hordáját. Vagy mi
> magunk korlátozzuk a populáció növekedését, vagy a természet fogja
> elintézni.”
> 
> Attenborough támogatja a populáció növekedésének korlátozását célul kitűző
> Optimum Population Trust szervezetet. „Újabb és újabb programok indulnak,
> hogy felszámolják az éhezést Etiópiában, pedig egyszerűen csak túl sokan
> élnek ott. Az emberek nem tudják ellátni magukat, ami nem embertelen
> kijelentés, egyszerűen ez az igazság.”
> 
> Klímakamu / szerintem
> 
> „Németországban az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb
> kérdésnek, de 32 százalék már a klímaváltozást.”
> 
> Ez előrevetíti, hogy a következő évtizedekben a ( klímázó) zöldek és így
> továbbra is a globalisták fogják uralni a politikai hadszínteret.
> 
> Amióta a ’80-as években Al Gore belépett a klímakatasztrófával a politika
> színpadára, biztos volt, hogy mindez nem környezetvédelem, hanem üzlet.
> Teremtett probléma, amely dollármilliókat hoz. (Gore nagyvállalatok
> tanácsadójaként dolgozik, járja a világot előadásokat tart a globális
> felmelegedésről, amelyről film is és könyv is készült. Kiképzett több ezer
> aktivistát, akik a klímaváltozás veszélyét hangoztatják a világban. Több
> millió dolláros reklámkampányokat finanszíroz a globális felmelegedésről.)
> 
> Meg kell nevezni és érthetően elkülöníteni a politikai témarablókat a valós
> környezetvédelmi céloktól, és ki kell törölni a közbeszédből a
> klímakatasztrófát.
> 
> Az időjárás mindig is érdekelte az embereket, de az időjárási változások,
> változékonyság még nem klímaváltozás. Hajlamosak vagyunk a saját parányi
> életszakaszukra leegyszerűsíti ezt a jelenséget. Az éghajlat állandóan
> változik az emberiségtől teljesen függetlenül is. Bármily kiábrándító, de
> túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy befolyásoljuk a bolygó saját terminusait,
> saját ciklusait.. A fajok eltűnése vagy áttelepülése természetes velejárója
> a bolygó saját éghajlatváltozásainak. Az eltűnő fajok helyett jönnek újak,
> persze ettől még a biológiai sokszínűség szép eszme és támogatandó.
> Ugyanakkor az ember bármit épít, vagy bármit rombol a természet erősebb és
> előbb-utóbb visszaveszi, és visszaépíti. Érdekes példa erre a Csernobili
> katasztrófa, amelynek a környezetében valóságos ősvegetáció (még ha sugárzó
> is, de életképes) jött létre, amióta az ember kivonult onnan. Persze mindez
> nem azt jelenti, hogy ész nélkül fogyasszunk, felhalmozzunk, pazaroljunk,
> szennyezzük a környezetünket, szemeteljünk, felégessük az őserdőt, irtsuk az
> élővilágot.
> 
> Természeti katasztrófák, időjárási szélsőségek mindig is voltak, legfeljebb
> az emberiség bizonyos részei nem értesültek róla. Ma a gyors
> információáramlásnak köszönhetően a médiában szinte azonnal megjelennek az
> ijesztő képsorok, és azt a képzetet keltik, hogy mindez a jelenkor ipari
> termelésének és az emberi beavatkozásnak a következménye. A közösségi
> oldalakon is gyakoriak a természeti katasztrófákról és az állatvilág
> szenvedéseiről megjelenő fotók-videók, amelyek borzolják a jóérzésű emberek
> idegeit és bűntudatot keltenek. Száz éve nem volt még ilyen ipari- vagy
> közlekedési szennyezés, mégis azokra az időjárási rekordokra hivatkozunk, ha
> egy-egy extra érték kissé meghaladja azt. Amikor bemondók, szövegírók minden
> szakmaiságot nélkülözve, tényként beszélnek a médiában a klímaváltozásról,
> akkor a kommunikáció már megágyazott a politikának.
> 
> Idetartozik még a megújuló energia kérdése. Ez is egyfajta üzlet, új
> gazdasági szféra, új beruházási lehetőség. A megújuló energia feltételeinek
> előállítása eszméletlenül költséges, és ha nem támogatnák közösségi
> forrásból, ráfizetéses lenne, belátható időn belül nem térülne meg. Ebben a
> trendben igazán új találmány nincs, mint pl. annak idején az atomenergia,
> legfeljebb újítások, ráadásul a zöldenergia hatásfoka gyenge, jelentősen
> elmarad a hagyományostól.
> 
> A klímapolitika, amely jó szándékú fiatalokat mozgósít világszerte,
> mélységesen erkölcstelen, mert mögöttes politikai érdekből kisajátította a
> környezetvédelem eszméjét. A liberális zöldpolitika ráadásul nem ellensége,
> hanem sokkal inkább kenyérevője a globalista cégeknek, a profit érdekében
> támogatója a környezetszennyezésnek, háborúknak, embercsempészeknek,
> népvándorlásnak. A jóhiszemű tömegek szavazatait pedig egy felmagasztalt cél
> mögé bújva sikeresen begyűjtik.
> 
> 
> 
>  https://badog.blogstar.hu/2019/05/28/ez-most-tenyleg-fontos-/73614/
> 
> 
> 
>