[Grem] Az európai értékek paradoxona / Szilvay Gergely

2019. Május. 28., K, 20:18:58 CEST

 *Canossa várának maradványai*
Az európai értékek paradoxona
<https://mandiner.hu/cikk/20190524_szilvay_gergely_az_europai_ertekek_paradoxona>
https://mandiner.hu/cikk/20190524_szilvay_gergely_az_europai_ertekek_paradoxona
2019. május 24. 14:56

Szilvay Gergely
Mandiner
<https://mandiner.hu/cikk/20190524_szilvay_gergely_az_europai_ertekek_paradoxona?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>

* Mik az európai értékek? Kibékíthető egymással egy progresszív és egy
konzervatív Európa? *

*„Az uniós pénzekkel együtt az európai értékeket is el kell fogadnia minden
tagállamnak” **– írja
<https://mandiner.hu/cikk/20190524_cseh_katalin_az_europai_unio_nem_egy_szupermarket?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>Cseh
Katalin. *Egyszerű és logikus gondolat,* kérdés: mik azok az európai
értékek?* És ha egyes értékeket kötelező a pénzzel együtt elfogadni, akkor
nem lenne-e jobb inkább a magunk erejére támaszkodni?

Cseh idézte az ALDE-főnököt is: *„Nem lehetsz az Európai Unió tagja csak a
pénzért. Tisztelned kell a jogállamiságot, a véleményszabadságot, és az
európai alapelveket – mondta ma Verhofstadt**”. *

Korábban ugyancsak *Cseh Katalin azt nyilatkozta a Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20190410_cseh_katka_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>:
**„A legfontosabb európai értékek a szolidaritáson alapulnak, köztük van a
sokszínűség, a demokrácia, a sajtószabadság és a szólásszabadság.
Úgyszintén egymás kultúrájának a tisztelete. Kell, hogy legyenek az európai
közösségnek olyan iránytűi, amelyekhez tartja magát. Az EU-nak meg kell
határoznia, hogy mi az a minimum, amihez minden egyes tagállamnak igazodnia
kell, hogyha részesedni akar a közösség előnyeiből.”*

Nos, *de mik az EU alapértékei jogilag, szerződés szerint?*

*Az 1992-es maastrichti szerződés *a tagállamokkal szemben fogalmazott meg
alapelvi elvárásokat, *amelyeket azonban a lisszaboni szerződés
kiszélesített, és értékké nevezett át *– írja Láncos Petra Lea egy témába
vágó tanulmánykötetben (Az állam szuverenitása: eszmény és/vagy valóság
<https://www.gondolatkiado.hu/az-allam-szuverenitasa-eszmeny-es-vagy-valosag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>).
A szerződés 2. cikkelye szerint tehát:

*„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a
demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok –
ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben
tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a
pluralizmus, a megkülönböztetést tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a
szolidaritás, valamint a nők és férfiak közti egyenlőség társadalmában.”*

Láncos hozzáteszi, hogy ugyan ezek normatív rendelkezések, ám az értékek
általános és nyitott megfogalmazása lehetővé teszi, hogy nagyon is eltérő
berendezkedésű ország, eltérő attitűdű népek a magukévá tehessék.

*Azt hihetnénk tehát, hogy az „európai értékek” valamiféle „semleges” közös
alapot jelentenek.** Pedig nem*. Először is: az EU még továbbra sem azonos
Európával. Így aztán *Európa közös alapértékei* *nem feltétlen esnek egybe
az EU alapelveivel. *
*Indulásakor az EU egy gazdasági szövetség volt, s alapstruktúrájában az is
maradt.*

Célja a háború elkerülése volt a gazdasági integráción, azaz a kölcsönös
gazdasági függés megteremtésén keresztül.

*Amióta azonban egyre inkább politikai projekté is válik az EU, azóta egyre
több probléma merül fel.* Egy gazdasági uniónak elsősorban gazdasági
alapelvei lesznek. Ha ennek van politikai kihatása, akkor egy látszólag
semleges-technokrata „értékrendszer” fogja ezt vezérelni, ami meg is
történt az EU esetében. *Pusztán gazdasági megfontolásokra azonban nem
lehet közös identitást és közös politikát alapozni.* *Ráadásul a
semleges-technokrata hozzáállás általában azonos egyfajta liberális
hozzáállással, tehát máris nem beszélhetünk értéksemlegességről. *

Ha azonban erősebb közös európai és EU-s identitást és együttműködést
szeretnénk, akkor szükség van egy szélesebb körű, mélyebb és explicitebb
értékválasztásra. És ekkor hirtelen ezen a szinten is * megjelennek a
kultúrharc és a világnézetek törésvonalai. *

*Az 2. cikkely értékfelsorolása **technikailag szinte bárki által
elfogadható*, *ugyanakkor tematikailag egy liberális kánont jelöl.*

Jól jelzi ezt az, *amikor kihagyták a kereszténységre való utalást az EU-s
szerződésekből*, mint az európai kultúra meghatározó tényezője. *Olyan,
konzervatívok által hangsúlyozott fogalmak sem kerültek be ebbe a
felsorolásba, mint hagyomány, egyes tekintélyek vagy a közösségek* (és
érdekes mód *kiszorult* az egyébként gyakran hangoztatott *szubszidiaritás*
*is*). Vagy jól jelzi ezt, hogy* egyes tanulmányok
<http://europaeischewerte.info/fileadmin/templates/Documents/ewdef_en.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>
miként vezetik le az európai értékeket a francia forradalomból, a
felvilágosodásból és az állítólagos történelmi fejlődésből a hittől az ész
felé.*

Ettől még a felsorolt értékek beilleszthetők egy konzervatív, jobboldali
értékrendbe is, csak épp valószínűleg a konzervatívok máshogy fogják ezeket
értelmezni, mint a liberálisok, progresszívek. Demokrácia, de milyen?
Esélyegyenlőség, de hogy? Pluralizmus, de miként értelmezve? Tolerancia –
kötelező affirmatív elfogadás vagy – a szó eredeti értelmében – megtűrés? A
szolidaritás azonos-e a felelősséghárítással, mint a migránskvóta esetében?

Mint Michael Freeden ideológiakutató írja
<https://www.bookdepository.com/Ideology-Very-Short-Introduction-Michael-Freeden/9780192802811?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>:
a világnézetek elképzelhetőek egy-egy szobaként, amelyekben a bútorzatot
annak fogalmai alkotják. Vannak központi és periferiális fogalmak, és a
fogalmak egymáshoz való elhelyezkedése, szomszédságai korlátozzák
értelmezhetőségüket. *Nem mindegy tehát, hogy a 2. cikkely fogalmai
világnézeti szobánkban hol helyezkednek el, és mely más fogalmak határolják
őket. *

Ettől kezdve pedig nem csak a jogászok és a strasbourgi bíróság
fogalomértelmezése kérdés, hanem a politikai-diplomáciai játszmák is.
Emlékszünk még Daniel Cohn-Bendit és Orbán Viktor európai parlamenti
csörtéjére, amikor Orbán kijelentette, hogy szerinte európai érték a
nemzet, a család, a kereszténység? Vörös Daniék részéről ez meglehetős
felhorkanással járt.

Vagy ott van Tordai Bence, aki egy EU-ról szóló kerekasztal-beszélgetésen
<https://mandiner.hu/cikk/20180927_europa_vita_mcc?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>
kijelentette, hogy szerinte a „szabadság, egyenlőség, testvériség” egy
mindenki által elfogadott, közös európai alap. Mikor szembesítettük vele,
hogy* a konzervatívok annyira nem értettek egyet a francia forradalommal és
annak történelmi terheket hordozó jelszavával, hogy egyenesen annak
ellenében született meg a konzervatív gondolat, *Tordai képviselő úr csak
pislogott. Persze, logikailag mindhárom érték; de amilyen történelmi terhet
hordoz ez a jelszó, úgy a konzervatívok számára már kétséges a
használhatóságuk. Mert ugye *például az egyenlőség gyakran épp a szabadság
korlátja. *

Ha azt vesszük, hogy a Momentum az ALDE tagja és jó viszonyt ápol Macron
francia elnökkel, valamint hogy a további integrációt támogatja a
„progresszív Európa” jelszava alapján, akkor elég hamar kiderül, hogy van a
helye ebben a képletben a jobboldaliaknak, konzervatívoknak: sehol.

*Addig, míg nem határozza meg Európát egy vallás vagy világnézet annyira,
mint egykor a kereszténység, addig nem lesz értékegység Európában.*

*A demokrácia nem elég, hiszen az csak döntéshozatali procedúrát jelent.*
Ha az „európai értékek” csak keretet, formát jelentenek: az sem elég, mert
keretekért senki sem fog áldozatot hozni, áldozatot hozni komoly tartalmi
meggyőződésekért szokás.

Amikor dokumentumokat szövegezünk Brüsszelben, némi diplomáciával,
alkudozással, kompromisszummal ugyan elérhető, hogy mindenki elfogadja
azokat, de* amikor a dokumentumok szövegeit élettel, konkrétumokkal kell
megtölteni, biztos, hogy felbukkan az eltérő értelmezésekből fakadó
konfliktus.* S ezt még bírói testületek sem tudják megakadályozni
<https://mandiner.hu/cikk/20180531_szilvay_gergely_biroi_kormanyzas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905>
.
Cseh Katalin levezetése az európai értékek elfogadásáért cserébe adott
támogatásért pedig azért kikezdhető: elvégre a magyar adófizetők is
beleadnak a közös büdzsébe.

Másrészt ott az amerikai tagállamok furcsa helyzete: bevételeik egyharmada
a szövetségi kormánytól származik (a legkevesebb Alaszkának 25 százalékkal,
a legtöbb Mississippinek 49 százalékkal), szövetségi pénzt-támogatást
viszont általában csak akkor kapnak (önkéntesen természetesen), ha
elfogadják az egyre szélesebb körű szövetségi szabályozást. Miközben
egyébként jelentős mennyiségű adót fizetnek be állampolgáraik a közös
kasszába. Ha tehát egy-egy szövetségi program alapelveivel,
szabályozásaival nem értenek egyet, vagy nem teljesítenek más
követelményeket, akkor elesnek hatalmas összegektől, miközben még adóznak
is felfelé.
*Azonosan értelmezett értékek **nélkül az EU megmarad félkarú óriásnak,*
jelen pillanatban azonban ilyenekre csak igen erőltetett módon mutathatnánk
rá.

*Marad esetleg az a nem igazán demokratikus opció, hogy egy értékrendszert,
például a progresszívet rákényszerítjük Európa népeire*.

*Ez az európai értékek paradoxona. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190528/b6f477cd/attachment.html>