[Grem] D. Murray, az 'Európa furcsa halála' c. könyv szerzője a migrációról

[Emoke Greschik]

MCC-konferencia
Tényleg nem tehetünk semmit? – Douglas Murray a migrációról
<https://mandiner.hu/cikk/20190323_douglas_murray>
2019. március 23. 20:59
https://mandiner.hu/cikk/20190323_douglas_murray

A mai tapasztalatokon alapuló igazság: amint fejlődni kezd egy ország, az
nem megállítja, hanem elősegíti a migrációt, hiszen az embereknek több
anyagi forrásuk lesz ahhoz, hogy Európába jöjjenek – mondta Douglas Murray
budapesti előadásában. Az Európa furcsa halála c. könyvével itthon is
széles körben megismert brit konzervatív publicista összefoglalta: szerinte mik
a legfontosabb migrációval kapcsolatos megoldatlan problémák. Tudósításunk.

*Douglas Murray brit író és publicista, a Centre for Social Cohesion think
tank alapítója, a The Spectator című konzervatív folyóirat társszerkesztője
is részt vesz az MCC nemzetközi migrációs konferenciáján Budapesten.*

*Murray a magyarul is megjelent, Európa furcsa halála című kötetében* arról
írt, hogy *az elmúlt évtizedekben közel-keleti és afrikai bevándorlók
millió árasztották el Európát, amelynek következményei többek között az
iszlám terrorizmus és bűnözés, a no-go zónák kialakulása, valamint az, hogy
egyre több ember érzi úgy, idegen saját hazájában.*

*„Újra fel kell tennünk a kérdéseket, amelyeket Nyugat-Európa elfelejtett
feltenni a migrációval kapcsolatban”* – kezdi előadását Murray, aki *hét
problémát* *azonosított* a témában, ezeket kifejtve beszéde során.

*Az első probléma*: nem, *nem költözhet a fejlődő világ a fejlettb**e*. Ez
környezetileg, társadalmilag és az ellátó rendszerek működőképességét
tekintve sem lenne fenntartható – mondja Murray. A nyugati államok
ugyanakkor nem bírnak, nem mernek válogatni a bevándorlók között. *Csak az
inklúzióról, a befogadásról beszélnek*, *pedig az exklúzióról is kellene.*
A brit szerző *álszentséget, képmutatást tapasztal a nyugati államok
körében* – de nem csak ott.

A közel-keleti országok, például *Katar Európa nyakába akarják varrni a
felelősséget a migrációért, miközben ők egyetlen menekültet sem fogadtak
be.* Amikor pár hete Katarban járt, interjút adott, és a riporter csak az
európai vonatkozásokról, a gyarmatosítás örökségéről és felelősségéről
kérdezte őt. Amikor Murray visszakérdezett, vajon Katar mennyi szíriai
menekültek fogadott be – és ez a szám gyakorlatilag nulla, akkor a riporter
azzal vágott vissza: ő Európára fókuszál*. „Na, persze” *– reagált erre
Murray.

*A fontos kérdés: mi a különbség a valódi, az életüket mentő, üldözés elől
menekülő emberek és a gazdasági bevándorlók között? **Az ENSZ és a legtöbb
civil NGO ezt a fontos különbségtételt, ezt az elválasztást megpróbálja
elmosni.*

*A második fontos problém*afelvetés: sok szó esik a fejlődő országok
támogatásáról, de az a mai tapasztalatokon alapuló igazság: *amint fejlődni
kezd egy ilyen ország, az nem megállítja, hanem elősegíti a migrációt,
hiszen az embereknek több anyagi forrásuk lesz ahhoz, hogy Európába
jöjjenek.*

*A harmadik probléma* Douglas Murray szerint* az integráció eszméjének
tévedése.* Működhet az integráció? Hol és hogyan? *Szerinte* *az integráció
kétirányú folyamat, amely mind a befogadó ország, mind az érkezők
hozzáállásától is függ.*

*„Ez nem tiszta tudomány és nem megy varázsütésre sem”* – mondja Murray.
Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert tud Európa befogadni, és mely
nemzetek tagjai tudnak integrálódni mely nemzetek társadalmába –
teszi hozzá.

*„Európa nagymértékben alábecsüli azt, hogy mennyien akarnak elindulni a
kontinensre, és túlbecsüli azt, hogy mennyit tud integrálni"* - jelenti ki
Murray egy újabb problémaként. Szerinte egyes kutatások szerint *a szubszaharai
Afrikából a lakosság egyharmada szeretne elindulni. "Akkor mit csinálnánk?"*

*Az ötödik problémakör **a média szerepe*: hogyan lehet kezelni az erkölcsi
kérdéseket, amikor egyéni sorsok ütköznek a nagy folyamatok, jelenségek
kezelésének szükségességével, amikor egyedi érzelmes történetek találkoznak
absztrakt problémákkal*? A média bemutatja az egyéni tragédiákat, például
azt, amikor a tenger partra mosta a kurd kisfiú holttestét. Amikor Matteo
Salvini olasz belügyminiszter nem engedte kikötni az Aquarius nevű
menekülteket szállító hajót, rengetegen kritizálták őt. Így tett Emmanuel
Macron is, annak ellenére, hogy Franciaország szintén nem engedte kikötni a
hajót.*

*A hatodik probléma* Murray szerint *a politikai fatalizmus a globalizáció
korába*n: *sok politikus a globalizmus egyértelmű mellékhatásának,
következményének tekinti a migráció problémáját,* és azt mondják:
„Semmit se tehetünk, ez a globalizáció, szokjuk meg”.

Murray szerint *ez veszélyes hozzáállás,* mert ha van egy közösség, amely
akar valamit, de az őket képviselő politikusok ezt nem teljesítik, azzal
elidegenítik a választókat.

Végül *a hetedik problémá*nak* a technológia* *szerepé*t jelöli meg* a
változások korában. A tech cégek világfolyamatokban játszott szerepe ma már
sokszor nagyobb, mint az államoké. Számukra a bevándorlás előnyös is lehet,
így nagy a felelősségük *és sokkal többet tehetnének a migráció kapcsán.
*A tech cégek irányt szabnak a folyamatoknak, vagy akár a kommunikációnak
is, amikor politikai ideológia alapján engedik vagy tiltják egyes üzenetek,
álláspontok terjesztését.*

Douglas Murray kitér *a christchurchi terroristára is: barbár tettnek
nevezte a cselekményt, és szerinte nagyon oda kell figyelni minden
radikális figurára – akár szélsőjobbosok, akár más szélsőséget képviselnek.
Ezek az emberek demokratikus felhatalmazás nélkül akarják megváltoztatni a
társadalmakat.*

*„Már előrébb kellene tartanunk ezeknek a kérdéseknek megvitatásával” *–
hangsúlyozza előadása végén. Könnyebb nem beszélni a kérdésről, mégis
muszáj ezt megtennünk, sokkal mélyebben és sokkal szélesebb körben kell
diskurzust folytatni a migrációról, ezért jó, hogy megrendezték ezt a
konferenciát – zárja szavait Douglas Murray.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190324/750f2ff3/attachment.html>