<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div id="gmail-head2">
<div id="gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">
<div id="gmail-article_header" class="gmail-nbanner">
</div> </div>
</div>
<div id="gmail-main">
<div id="gmail-contents">
<div class="gmail-leftcolumn gmail-col-md-8">
<div id="gmail-article">
<div class="gmail-top">
<div class="gmail-img"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0302/301449_douglas_murray.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="471" height="236"><div class="gmail-subtitle">MCC-konferencia</div></div> <div class="gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190323_douglas_murray">Tényleg nem tehetünk semmit? – Douglas Murray a migrációról</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2019. március 23. 20:59</div><div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190323_douglas_murray">https://mandiner.hu/cikk/20190323_douglas_murray</a><br></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
A mai tapasztalatokon alapuló igazság: amint fejlődni kezd
egy ország, az nem megállítja, hanem elősegíti a migrációt, hiszen az
embereknek több anyagi forrásuk lesz ahhoz, hogy Európába jöjjenek –
mondta<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Douglas Murray budapesti előadásában. Az Európa furcsa halála c.
könyvével itthon is széles körben megismert brit konzervatív publicista
összefoglalta: szerinte </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">mik a legfontosabb migrációval kapcsolatos
megoldatlan problémák. Tud</span>ósításunk.</p><p class="gmail-lead">
</p><div class="gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Douglas Murray brit író és publicista, a Centre for
Social Cohesion think tank alapítója, a The Spectator című konzervatív
folyóirat társszerkesztője is részt vesz az MCC nemzetközi migrációs
konferenciáján Budapesten.<img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Murray a magyarul is megjelent, <em>Európa furcsa halála</em> című
kötetében</b></span> arról írt, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az elmúlt évtizedekben közel-keleti és afrikai
bevándorlók millió árasztották el Európát, amelynek következményei
többek között az iszlám terrorizmus és bűnözés, a no-go zónák
kialakulása, valamint az, hogy egyre több ember érzi úgy, idegen saját
hazájában.<img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></b></span></p>
<p><em>„Újra fel kell tennünk a kérdéseket, amelyeket Nyugat-Európa elfelejtett feltenni a migrációval kapcsolatban”</em> – kezdi előadását Murray, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hét problémát</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azonosított</b></span> a témában, ezeket kifejtve beszéde során.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az első probléma</b></span>: nem, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem költözhet a fejlődő világ a fejlettb</b><b>e</b></span>. Ez
környezetileg, társadalmilag és az ellátó rendszerek működőképességét
tekintve sem lenne fenntartható – mondja Murray. A nyugati államok
ugyanakkor nem bírnak, nem mernek válogatni a bevándorlók között. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Csak
az inklúzióról, a befogadásról beszélnek</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az exklúziór</span>ól is
kellene.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">A brit szerző <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>álszentséget, képmutatást tapasztal a nyugati államok körében</b></span> – de nem csak ott.</div>
<p>A közel-keleti országok, például <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Katar Európa nyakába akarják varrni a
felelősséget a migrációért, miközben ők egyetlen menekültet sem
fogadtak be.</b></span> Amikor pár hete Katarban járt, interjút adott, és a
riporter csak az európai vonatkozásokról, a gyarmatosítás örökségéről és
felelősségéről kérdezte őt. Amikor Murray visszakérdezett, vajon Katar
mennyi szíriai menekültek fogadott be – és ez a szám gyakorlatilag
nulla, akkor a riporter azzal vágott vissza: ő Európára fókuszál<em>. „Na, persze” </em>– reagált erre Murray.</p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>A fontos kérdés: mi a különbség a valódi, az életüket mentő, üldözés
elől menekülő emberek és a gazdasági bevándorlók között? </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ENSZ és a
legtöbb civil NGO ezt a fontos különbségtételt, ezt az elválasztást
megpróbálja elmosni.</b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/03/migracio_spanyol.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A második fontos problém</b></span>afelvetés: sok szó esik a fejlődő országok
támogatásáról, de az a mai tapasztalatokon alapuló igazság: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amint
fejlődni kezd egy ilyen ország, az nem megállítja, hanem elősegíti a
migrációt, hiszen az embereknek több anyagi forrásuk lesz ahhoz, hogy
Európába jöjjenek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A harmadik probléma</b></span> Douglas Murray szerint<b> az integráció eszméjének tévedése.</b> Működhet az integráció? Hol és hogyan? <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerinte</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az integráció kétirányú folyamat, amely mind a befogadó ország, mind az érkezők hozzáállásától is függ.</b></span></p>
<p><em>„Ez nem tiszta tudomány és nem megy varázsütésre sem”</em> –
mondja Murray. Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert tud Európa
befogadni, és mely nemzetek tagjai tudnak integrálódni mely nemzetek
társadalmába – teszi hozzá.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><em>„</em>Európa nagymértékben alábecsüli azt, hogy mennyien akarnak
elindulni a kontinensre, és túlbecsüli azt, hogy mennyit tud integrálni"</b></span>
- jelenti ki Murray egy újabb problémaként. Szerinte egyes kutatások
szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szubszaharai Afrikából a lakosság egyharmada szeretne
elindulni. "Akkor mit csinálnánk?"</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ötödik problémakör </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>a média <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szerepe</span></b></u></span>: hogyan lehet kezelni az
erkölcsi kérdéseket, amikor egyéni sorsok ütköznek a nagy folyamatok,
jelenségek kezelésének szükségességével, amikor egyedi érzelmes
történetek találkoznak absztrakt problémákkal<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>? A média bemutatja az
egyéni tragédiákat, például azt, amikor a tenger partra mosta a kurd
kisfiú holttestét. Amikor Matteo Salvini olasz belügyminiszter nem
engedte kikötni az Aquarius nevű menekülteket szállító hajót, rengetegen
kritizálták őt. Így tett Emmanuel Macron is, annak ellenére, hogy
Franciaország szintén nem engedte kikötni a hajót.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A hatodik probléma</b></span> Murray szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a politikai fatalizmus a
globalizáció korába</b></span>n: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sok politikus a globalizmus egyértelmű
mellékhatásának, következményének tekinti a migráció problémáját,</b></span> és azt
mondják:</p>
<div class="gmail-keretes">„Semmit se tehetünk, ez a globalizáció, szokjuk meg”.</div>
<p>Murray szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez veszélyes hozzáállás,</b></span> mert ha van egy közösség,
amely akar valamit, de az őket képviselő politikusok ezt nem teljesítik,
azzal elidegenítik a választókat. </p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/03/migracio2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="94"></p>
<p>Végül <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a hetedik problémá</b></span>nak<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a technológia</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>szerepé</b>t</span> jelöli meg<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
változások korában. A tech cégek világfolyamatokban játszott szerepe ma
már sokszor nagyobb, mint az államoké. Számukra a bevándorlás előnyös is
lehet, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">így nagy a felelősségük </span></span></b>és sokkal többet tehetnének a migráció
kapcsán.</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tech cégek irányt szabnak a folyamatoknak, vagy akár a kommunikációnak is, amikor politikai ideológia alapján
engedik vagy tiltják egyes üzenetek, álláspontok terjesztését.</b></span> </div>
<p>Douglas Murray kitér <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a christchurchi terroristára is: barbár tettnek
nevezte a cselekményt, és szerinte nagyon oda kell figyelni minden
radikális figurára – akár szélsőjobbosok, akár más szélsőséget
képviselnek. Ezek az emberek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">demokratikus felhatalmazás</span> nélkül akarják
megváltoztatni a társadalmakat.</b></span></p>
<p><em>„Már előrébb kellene tartanunk ezeknek a kérdéseknek megvitatásával” </em>–
hangsúlyozza előadása végén. Könnyebb nem beszélni a kérdésről, mégis
muszáj ezt megtennünk, sokkal mélyebben és sokkal szélesebb körben kell
diskurzust folytatni a migrációról, ezért jó, hogy megrendezték ezt a
konferenciát – zárja szavait Douglas Murray. </p>
</div>
<p class="gmail-lead">
</p></div></div></div></div></div></div>
</div></div>