[Grem] Szt. László ünnepén Jelenits István

[Emoke Greschik]

 Jelenits István Szent Lászlóról: Ne legyőzni, hanem megmenteni,
védelmezni akarjuk
a másik embert
https://www.magyarkurir.hu/hirek/jelenits-istvan-szent-laszlorol-ne-legyozni-hanem-megmenteni-vedelmezni-akarjuk-masik-embertSzent
László ünnepén, június 27-én Jelenits István piarista szerzetes volt a
szónoka a lovagkirály tiszteletére felszentelt, Nagyvárad központjában
található templom búcsúünnepének. A város és az egyházmegye alapítóját,
védőszentjét gyűltek össze ünnepelni a nagyváradiak.

Az ünnepi szentmisére, melynek főcelebránsa Böcskei László nagyváradi
megyéspüspök volt, megtelt a Szent László-templom.  A szentmisén az
egyházmegye papsága koncelebrált. A főpásztor köszöntőszavaiban *Szent
László példáját mint a sötétben világító fény*t állította az ünneplők elé.

*Jelenits István piarista szerzetes homíliájának szerkesztett változatát az
alábbiakban közreadjuk.*

Nagyon szép, hogy ezen a nagyváradi búcsúünnepen, amikor Szent Lászlót
ünnepeljük, akkor az Egyház éppen ezt a *szeretetről* szóló evangéliumi
részletet (Mt 22,34–40) adja elénk.* Az ószövetségi olvasmány a
bölcsességet dicséri. **Az evangéliumban pedig arra a kérdésre, hogy melyik
a legfőbb parancs a törvényben, Jézus azt válaszolja: „Szeresd az Urat, a
te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel.”* A
biblikusok azt mondják, hogy a zsidó emberek kérdése csapdát rejtett
magában. Az ő felfogásuk az volt, hogy a törvény parancsai között nem lehet
rangsorbéli különbséget tenni. Ahhoz az ember kicsi, hogy megkülönböztessen
parancsokat. Jézus nem volt „kicsi” hozzá, hogy a sok-sok parancsolat közül
kiemelje a *szeretet* parancsát. *Fontos, hogy együtt emelte ki ezt a két
parancsot: Szeresd Uradat, Istenedet, és szeresd felebarátodat! Ugyanis
összetartoznak:* nem szeretheti Istent, aki az ő képmására teremtett embert
nem szereti, és ugyanakkor az embert sem szereti az, aki nem emeli
szeretetteljes tekintetét Istenre.

Mit is jelent a *szeretet* parancsa számunkra? *A szeretet olyan szó,
amivel élünk és sokszor visszaélünk. *Ez minden kimondott szó kockázata. Mi
a szeretet mércéje? Jézus.* Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek
titeket*. Jézus a mennyei Atyát állítja elénk:* „Úgy szerette Isten a
világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.”*

Isten nemcsak szavával tanítgat bennünket – arra, hogy szeressük egymást –,
hanem a maga szeretetével megelőz minket. Erre tanít minket, hogy vegyük
észre: szeret bennünket, és ez a legnagyobb dolog, ami velünk történik
ebben a világban.

Ezért teremtett saját képmására, hogy ebben a szeretetében utánozni tudjuk
őt. Mi is tudjuk viszontszeretni (őt), aki előbb szeretett minket, és
tudjuk egymást is szeretni, akkor is, ha tökéletlenek vagyunk. Hiszen,*
Isten így, tökéletlenségeinkkel szeret minket! *Nem azért, hogy kiegyezzen
velük, nem azért hogy felrója őket, hogy undorodva mondja, hogy nehéz
bennünket szeretni…, hanem* nyomorúságunkban, bűnök között vergődő nehéz**
életünkkel is igaz szeretettel szeret.* Így tanít meg arra, *hogy szeressük
egymást és önmagunkat is. Kötelesek vagyunk magunkat is szeretni. *Ha az
Isten szeret bennünket, akkor nem mondhatjuk magunkról, hogy én csak
hitvány semmirekellő vagyok, nincs bennem semmi szeretetre méltó. *Szedjük
össze magunkat, induljunk el, higgyük el, hogy Isten szeret minket!*

*

Milyen megrendítő erre a szeretetre gondolni, amikor *Szent László *alakját
idézzük meg. László, Szent Istvánhoz képest, szinte a semmiből tűnik elő.
Nem tudjuk, ki volt a tanítója; nem tudjuk, milyen könyveket olvasott, ki
segítette a fejlődését. Úgy hozta a Gondviselés, hogy egymást váltó
uralkodók közül egyszer csak trónra került. *Tizennyolc éven keresztül
uralkodott Magyarországon. Fiatal volt, amikor trónra került, és ötvenéves
múlt, amikor meghalt.* Szent István kétszer olyan hosszú ideig uralkodott.
De László már a kereszténységtől jobban megérlelt közvéleményt
örökölt. *Férfias,
katona virtussal élte az evangéliumot, hirdette annak igazságát. Mélyen
gondolkodó, hívő ember volt. *Ez az ember *csodatevő volt. *Néha aggódva
állunk meg a csodáiról szóló beszámolók előtt, olyan szertelenek, mesébe
illenek. Hamar elterjed róla: *ez az ember közel van az Úristenhez, meg
tudja menteni, meg tudja gyógytani az embereket.* *Szent István törvényeit
is kiigazítja,* de nem hosszú értekezéseket hagyott ránk, hanem* a lovagi
kereszténységnek az eszméit írja le.*

*Vannak ellenségeink, akikkel el kell bánni*,* de akkor is imádkozni kell
értük, amikor küzdünk ellenük.*

Ennek az egyik eredménye, hogy *például azoknak a kunoknak, akiket legyőz,
leszármazottai élnek országszerte, ahogy erre emlékeztetnek az azonos nevű
települések is.*

A Szent István király utáni zavaros időkben ennek *a lovagi eszménynek,
annak a jókedvű, Istenben bízó, szeretettel átitatott tettekre kész
kereszténységnek képviselője és hirdetője tud lenni Szent László.*

*

Ennek a csodatevő embernek *a tettei vannak lefestve, és megtalálhatóak
Zalától a Felvidéken át Székelyföldig. **Szent László „lelke” ezeknek a
képeknek, a csodatörténetek révén* maradt meg, és szólít meg bennünket ma
is. Elevenek, és hatnak ránk, nem művészettörténeti okokból. *A képek a
szeretetről szólnak.*

Arról *az Istenről, aki szeretetből, saját képére teremtett minket.* Ez nem
azt jelenti, hogy könnyűszerrel, mindenfajta jóval elhalmozza és
elkényezteti, hanem *próbatétel elé is állítja, mert szereti, és bízik az
emberben.*

És *ebben a teremtettségünkben szólít meg, hogy ismerjük meg megelőző
szeretetét, és viszonozzuk azt; hogy az ember ne önző életet éljen, hogy ne
félelemben, hanem odaadottságban éljen *– és higgyük el:* ha ebben a
szeretetben odaadjuk magunkat, akkor nem elveszítjük, hanem megtaláljuk
önmagunkat.*

Így magyarázza meg a kereszténység lényegét, más vallásoktól való eltérő,
különleges voltát Szent László. Több évszázad után a közelben született
protestáns költő, *Arany János is a Toldiban Szent Lászlóról beszél.* A
költő nem kezd arról beszélni, hogy a protestánsok nem hisznek a
szentekben, hanem nagyon-nagyon szereti ezt a Szent Lászlót, és
szeretetreméltóságát bemutatja. *A vitéz embert állítja elénk.*

*Aki *nem *azért vitéz*, hogy a maga erejét bizonygassa, és másokat
leaprítson vagy kicsúfoljon, a versenyekben diadalmaskodjék, hanem azért, *mert
meg akarja védeni, menteni a világot, az embereket a rossztól. **Ezért
fordul azok ellen akik ellen harcolni kell, de akiknek meg kell tudni
bocsátani, akik bűnbánatot tartva készek arra, hogy a nagyobb jót
megismerjék.*

Ezen a búcsúünnepen, itt, a nagyváradi templomban ez a Szent László az
evangéliumon keresztül is közvetlenül megérint bennünket. Azzal a
valósággal ajándékoz meg, ami nem a hétköznapoké. *A hozzánk közel álló
Istennek a szeretetéről szól. Annak bizonyosságáról tesz tanúságot, hogy
arra születtünk, hogy ezt a szeretetet megismerjük, megtapasztaljuk,
viszonozzuk, és ebben éljünk, erre pazaroljuk el ezt az egyetlen életünket.
Mert akkor teljesül be az életünk.*

*A XX. század és korunk *sok mindennel meglepte az emberiséget. *Gazdagabbak
vagyunk, mint akármikor a történelmünk során. Már jártunk a Holdon,
hihetetlen technikai lehetőségek nyíltak meg…, de a poklok is megnyíltak.*
Mert ugyanaz az ember* világháború*t csinált, és olyan *emberírtások*at,
amikhez foghatót a fantáziánk is nehezen tud elképzelni. De ha megtesszük a
szeretet parancsát, hogy szeretjük Istent és egymást, akkor ha a föld nem
is válik paradicsommá, de szép lesz, egy olyan élet kezdete, ami tele van
olyan ígéretekkel, amiknek a valóságáról Krisztus szeretete a garancia.

Szent Lászlóhoz nekünk is közünk van. Ő nem a múlté. Hozzánk szól: a világ
minden csodájánál nagyobb csoda, hogy szeretetből szeretetre születtünk*. A
hivatásunk, hogy ebben a meggazdagodó világban ne egymással szemben, hanem
egymás felé forduljunk, és figyelmesek legyünk*. A technikai fejlődésnek is
ezt kell szolgálnia. Mert *ha hiúsággal, gőggel fordulunk egymás felé, a
saját életünket is pokollá tesszük.*

A pokol közelében élünk, de ez akkor nyílik meg előttünk, ha Isten meghívó
szavát nem vesszük komolyan. Mert kétezer éve nem tudunk különbet ennél,
amire Jézus tanított minket: *szeressünk!*

Ennek a tudatában vonzotta Szent László életében és ma is maga köré az
embereket. Leleménnyel, de ne hencegve *ennek a szeretetnek a törvényét
ragyogtassuk fel életünkben – Jézus szavát és Szent László példáját
követve!*

*Fotó: Vojticsek Ilona*

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_6547119318866671541_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190630/f2f44e2c/attachment.html>