[Grem] Fwd: Bandholtz tábornok emlékéről

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2019. Jún. 14., P, 20:47:21 CEST


*Trianon, Erdély, MTA témában:*


Raffay Ernő: a liberalizmus okozta Trianont

http://civilosszefogas.hu/raffay-erno-a-liberalizmus-okozta-trianont/
Újra kell írni Magyarország 1849 utáni történelmét, főleg a dualista
korszakét.

Június 4-én, 99 évvel ezelőtt hozták meg Párizs környékén a trianoni
diktátumot, amely Magyarország történelmének legsötétebb korszakát hozta
magával. Vajon lehet-e újat mondani eme gyalázatos esemény
előzményeiről? *Raffay
Ernő történészprofesszorral a Mediaworks megyei lapcsaládja megkeresésére
elemezte az akkori folyamatokat.*
*Mint a kártyavár, úgy omlott össze 1918-ban az ezeréves Magyarország.
Törvényszerű volt ez az esemény?*

Ha Trianon külső és belső okait részletesen megvizsgáljuk, azt a
következtetést kell levonnunk, hogy *a Magyar Királyság földarabolása a
katonai vereség után, 1918 őszén kivédhetetlen volt. A fegyverszünet és a
békekonferencia összehívása, 1918. november 3. és 1919. január közepe
között még minden kialakulatlan volt:**  ekkor kellett volna önvédelmi
harcot folytatni a megszálló román, cseh és szerb csapatokkal
szemben.* *Ehelyett
a gyönge, önfeladó Károlyi Mihály kormánya és a kommunista véres őrjöngés
következett.*

Ez okozta az ország vesztét, mégpedig kivédhetetlenül. Tehát az ország
földarabolása nem volt törvényszerű, ám az adott körülmények között
kivédhetetlen helyzet alakult ki. *Horthyék már csak mentették, ami
menthető: nekik köszönhető, hogy nem szűnt meg teljesen a magyar államiság,
hanem 1920-tól megindult az újjáépítés. *Ha csonka országterületen is, de *a
Horthy Miklós és gróf Bethlen István nevéhez köthető országépítés *éltette
tovább a magyar létet, érdeket és lehetőségeket a Kárpát-medencében.

*A tragédia mégis váratlanul ért mindenkit, pedig ezer jele volt annak,
hogy a beteg súlyos állapotban van. A politikai elit miért nézte
évtizedeken át tétlenül az eseményeket? Vannak olyan konkrét felelősök,
akiket a történelem ítélőszéke elé lehetne állítani?*

*Korántsem csak Károlyit és Kun Bélát tartom felelősnek. A baj 1875 után
kezdődött, a kapitalizmus viharos gyorsaságú kiépítésével. *Tisza Kálmán
miniszterelnöksége (1875–1890) alatt úgy jött létre a nem magyar kézben
lévő tőkés gazdaság, termelés és pénzügyi rendszer, hogy jórészt nem
külföldiek, de mégsem magyarok kezébe kerül a keletkező hazai vagyon*.
1910-re már nemcsak a gyárak, bankok, hanem a nagybirtok jelentős része is
idegen tulajdonban van. **Tehát: nincs** az ország sorsát meghatározó és
kézben tartó magyar nagytőke**, amely a maga érdekeit össze tudta volna
kötni az ország megvédésével*. Ennek megfelelően, bizonyos
szervezetek, *például
a szabadkőművesség, megkezdték* *a magyar középosztály **megsemmisítését
is.*

A háború 1914. évi kirobbanásakor oda egyszerűsödik a kérdés, hogy ha
katonai vereséget szenvedünk, vége a magyar uralomnak és az ország
integritásának. Károlyi és Kun ezt csak súlyosbították.

Tehát: újra kell írni Magyarország 1849 utáni történelmét, főleg a dualista
korszakét. Ez előfeltétele Trianon teljes körű megértésének, ellenkező
esetben érthetetlenné válik, hogy a „boldog békeidőknek” hazudott időszak
egyik pillanatról a másikra fölbomlik. *A dualizmus magyar** liberális
vezetőinek is súlyos felelősségük van az ország szétdarabolásában*. Nem
véletlen, hogy *Szekfű Gyula már 1920-ban* *a liberalizmust tette fő
felelőssé.*

*1990 előtt kizárólag az MTA-hoz kötődő, a kommunista diktatúra által
kegyelt történészek határozhatták meg az egyes események megítélését.
Hogyan jelent meg ezen keresztül Trianon a köztudatban?*

*Az MTA 1945-ig működött magyar érdek szerint, tudományos alapon, valóban
magyar és tudományos Akadémia volt.* *Az intézmény** a szovjet megszállás
után Andics Erzsébetek, Gerő Ernők kezébe került, miközben szégyenszemre
Hóman Bálintot már börtönre ítélése előtt, 1945 nyarán kizárták. *Mindenki
tudta, hogy

Lenin (helyesen) „imperialista rablóbékének” nevezte Trianont, azonban a
népi demokratikusnak hazudott, valójában kommunista „testvérországok”
egyben tartása céljából *a kommunista kormányok meghirdették a küzdelmet **a
„magyar nacio­nalizmus”* *ellen.*

*A Trianon szó kimondása is lehetetlenné vált, aki ilyet tett,
ideológiailag és politikai­lag ellehetetlenítette önmagát, páriává lett a
hazai tudományos életben. *Ez így volt *az 1980-as évek közepéig. Aczél
György legjobb emberei, Ormos Mária, Berend T. Iván, Ránki György és
tanítványaik tartották megszállásuk alatt az MTA-t, **ma pedig az ő
szellemi utódaik határozzák meg a történetkutatást.*

*Ezek szerint az Akadémia kimentette magát a rendszerváltásból?*

*Az MTA bolsevik világának képviselői átmentették magukat. Minden
kommunista akadémikus maradt, s fölvették maguk közé azokat a
tanítványaikat, akik korábban az ő szellemi holdudvarukba kerültek. *Az
1990-es évek elején, kormányzati nyomásra, fölvették Győrffy Györgyöt és
Benda Kálmánt maguk közé. Én éppen e két kiváló embertől ismerem a
tényleges akadémiai viszonyokat; már a nyolcvanas évek elejétől jártam
hozzájuk s Kemény G. Gáborhoz. Az ottani rendszerváltást csak paródiaként
tudjuk leírni:

a kommunisták 1990-ben egy reggel fölébredtek, s liberálisnak érezték
magukat, tehát megoldódott a probléma. *Az MTA társadalomtudományi
részlegeit **azóta a nemzetközi baloldal e két irányzatához: a
szocializmushoz és a liberalizmushoz tartozó akadémikusok és intézeti
kutatók határozzák meg.*

Konzervatív-keresztény tudósok csak igen ritkán, az utóbbi években már
egyáltalán nem válhatnak akadémikussá. E szomorú folyamat nem engedi
Trianon kérdését a maga teljességében elővenni a hazai történetírásban.

*Tehát a diktatúra szellemisége ma is jelen van az MTA-n?*

Igen, sajnos az egykori kommunista diktatúra vezető akadémikus személyeinek
kreálmányai, *miközben akadémikusi pozíciójukat és óriási havi
tiszteletdíjukat védik, természetesen a kutatás szabadságának álorcája
mögött, kikezdhetetlennek látszó ideo­lógiai diktatúra jellemzi az
Akadémiát.*

Pedig *vissza kellene térni a gróf Széchenyi István által javasolt Magyar
Tudós Társaság alapjaihoz*, s erre alapozva igenis fel lehet építeni egy
modern, magyar érdekeket képviselő, valóban a tudományos kutatás elveire, s
nem régmúlt, kiüresedett liberális és szocialista ideológiákra alapozott
Magyar Tudományos Akadémiát.

*Amíg ez meg nem* *történik*,* a mostani MTA a hazai társadalomtörténeti
kutatások legnagyobb akadályozója.*

*A mai balliberális politikusok is olyannyira viszolyognak Tria­nontól,
mint ördög a szenteltvíztől. Nekik miért nem fontos az ország legnagyobb
tragédiája? Netán ez valami történelmi örökség?*

Igen, történelmi örökségük.* A hazai és nemzetközi baloldal az elmúlt száz
évben* *„a testvérnépek megbékéléséről”* *beszélt,* *miközben nyilvánvaló,
hogy például a Kárpát-medencei népek kibeszéletlen, sőt rendezetlen
ügyeinek tisztázása nélkül nem lehetséges a megbékélés. *A legnagyobb ilyen
ügy éppen Tria­non:

amíg a vitás kérdéseket nem oldjuk meg, szó sem lehet megbékélésről; addig
marad a szlovák, román, újabban súlyos ukrán soviniszta intézkedések
tömkelege az ottani magyarok ellen.

*A nemzetközi és hazai baloldal *megmutatta, hogy* e rendezés*r*e
ideoló­giai okok miatt nem képes, emiatt aztán minden ilyen fölvetést
lesöpör az asztalról*.

*Szokták mondani, a történelem ismétli önmagát. Lát olyan mai folyamatokat,
amelyek hasonlóak, mint száz éve, és amelyek végzetes következményekkel
járhatnak?*

*Száz évvel ezelőtt Európa, Oroszországot és a balkáni országokat
leszámítva, liberális kontinens volt, egyre erősödő szocialista
mozgalmakkal. 1917, majd a Szovjetunió megalakulása, s főleg 1945 után,
miután a világ egyhatoda szovjet típusú kommunizmussá alakult, Európa és a
világ e két baloldali ideológiai irányzat uralma alá került. 1990-től, a
szovjet tömb fölbomlásától napjainkig a liberalizmus uralja Európát.*

*Magyarországon az utóbbi évtizedben konzervatív fordulat kezdődött, komoly
jelekkel arra nézve, hogy a keresztény Európa visszaállításának komoly
kezdeményezései, döntései vannak **egyes liberális nagy országokban is.*

Tehát, *napjainkban is komoly ideológiai harc zajlik*. *Száz éve* *a
keresztény magyar nemzetállam**ot akarták belülről szétrombolni bizonyos
erők és szervezeteik; napjainkban ugyanők akarják meggátolni **a keresztény
magyar nemzetállam visszaállítását.*

*A trianoni traumából máig nem gyógyulhatott ki az ország – de milyen
állapotban van ma a beteg?*

A föntebbi sorokban leírt európai ideológiai küzdelembe illeszkedik
Magyarország kül- és belpolitikai helyzete, Trianonnal súlyosbítva. *
Nekünk, magyaroknak nem pusztán ideológiai, hanem nemzeti feladataink is
vannak.* Lehetetlen ugyanis úgy megteremteni a konzervatív Magyarországot,
hogy közben a trianoni helyzet a nyakunkon marad. *Európa egyetlen nemzetét
**sem darabolták szét olyan brutálisan, mint* *a magyart.* *
Helyzetünk* *rettenetesen
nehéz.*

A kommunizmus idején a Varsói Szerződésben és a KGST-ben voltunk együtt
azokkal a szomszéd népekkel, amelyeknek vezetői a legdurvább sovinizmussal
nyomták el az oda került magyarokat; mostanában pedig az EU-ban és a
NATO-ban vagyunk együtt többükkel.

Természetesen *a helyzet** nem reménytelen: *Csehszlovákia, Jugoszlávia és
a Szovjetunió fölbomlása bebizonyította, hogy mindig keletkeznek történelmi
lehetőségek előttünk. *Ha van erős gazdaságunk és erős hadseregünk, a
magyar érdeket képviselő kormányunk, már csak egy szempontot kell
teljesíteni a normális magyar jövő eléréséhez. Végig kell gondolnunk, mi is
a szándékunk és mik a lehetőségeink Trianonnal kapcsolatban. A történelem
mindig hoz lehetőségeket.*

*A trianoni témával kapcsolatban a napokban újrakiadásban két könyve is
megjelent. Az egyik az Erdély 1918–1919-ben, másik a Nagy-Románia
megteremtése. Miért aktuális ez ma is?*

*A Nagy-Románia megteremtése című könyv *A vajdaságoktól a birodalomig és a
Balkáni birodalom című kötet átdolgozott, kibővített új kiadása. Azt a bő
fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során* a különböző
országokban szétszórtan élő románokat diplomáciával és háborúval egy
országban egyesítették.*

*Románia évtizedeken át készült* *Erdély **megszállására*, ennek a hátterét
ismerteti a kötet.

Az Erdély 1918–1919-ben pedig most is időszerű, ugyanis *Erdély**ben a
mindenkori román kormányok legalább akkora intenzitással nyomják el,
soviniszta intézkedésekkel keserítik meg **a még ott élő magyarok életét*, *
mint a szintén soviniszta kommunizmus alatt.*







>>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190614/189e48e3/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról