<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div><font size="4"><b>Trianon, Erdély, MTA témában:</b></font></div><div><br></div><div><br></div><div>
<div class="et_post_meta_wrapper">
<h1 class="entry-title">Raffay Ernő: a liberalizmus okozta Trianont</h1>
<p class="gmail-post-meta"><span class="gmail-published"><a href="http://civilosszefogas.hu/raffay-erno-a-liberalizmus-okozta-trianont/">http://civilosszefogas.hu/raffay-erno-a-liberalizmus-okozta-trianont/</a></span><span class="gmail-comments-number"></span></p>
</div>
<div class="entry-content">
<div class="enews-article-lead">Újra kell írni Magyarország 1849 utáni történelmét, főleg a dualista korszakét.</div>
<div class="enews-article-content">
<p>Június 4-én, 99 évvel ezelőtt hozták meg Párizs környékén a trianoni
diktátumot, amely Magyarország történelmének legsötétebb korszakát hozta
magával. Vajon lehet-e újat mondani eme gyalázatos esemény
előzményeiről? <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Raffay Ernő történészprofesszorral a Mediaworks megyei
lapcsaládja megkeresésére elemezte az akkori folyamatokat.</b></span></p>
<div class="endless-shared-area">
<div id="et-boc">
<div class="et_pb_section et_pb_section_2 et_section_regular">
<div class="et_pb_row et_pb_row_2">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_2 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
<div class="et_pb_article_offerer et_pb_module et_pb_advertising">
<div class="gmail-codecontent">
<div>
<div id="gmail-4556048" class="gmail-goaZone gmail-goaDesktop gmail-goa-embedded">
<div><strong>Mint a kártyavár, úgy omlott össze 1918-ban az ezeréves Magyarország. Törvényszerű volt ez az esemény?</strong></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p>Ha Trianon külső és belső okait részletesen megvizsgáljuk, azt a
következtetést kell levonnunk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Magyar Királyság <span style="background-color:rgb(234,209,220)">földarabolása</span> a
katonai vereség után, 1918 őszén kivédhetetlen volt. A fegyverszünet és a
békekonferencia összehívása, 1918. november 3. és 1919. január közepe
között még minden kialakulatlan volt:</b></span><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ekkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kellett volna önvédelmi harcot folytatni </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
megszálló román, cseh és szerb csapatokkal</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben</span>.</span></b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ehelyett a gyönge,
önfeladó Károlyi Mihály kormánya és a kommunista véres őrjöngés
következett.</b></span></p>
<p>Ez okozta az ország vesztét, mégpedig kivédhetetlenül. Tehát az
ország földarabolása nem volt törvényszerű, ám az adott körülmények
között kivédhetetlen helyzet alakult ki. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Horthyék már csak mentették,
ami menthető<span style="background-color:rgb(255,242,204)">: nekik köszönhető, hogy nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szűnt meg teljesen</span> a magyar
államiság, hanem 1920-tól megindult az újjáépítés. </span></b></span>Ha csonka
országterületen is, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Horthy Miklós és gróf Bethlen István nevéhez
köthető országépítés </b></span>éltette tovább a magyar létet, érdeket és
lehetőségeket a Kárpát-medencében.</p>
<p><strong>A tragédia mégis váratlanul ért mindenkit, pedig ezer jele
volt annak, hogy a beteg súlyos állapotban van. A politikai elit miért
nézte évtizedeken át tétlenül az eseményeket? Vannak olyan konkrét
felelősök, akiket a történelem ítélőszéke elé lehetne állítani?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Korántsem csak Károlyit és Kun Bélát tartom felelősnek. A baj 1875
után kezdődött, a kapitalizmus viharos gyorsaságú kiépítésével. </b></span>Tisza
Kálmán miniszterelnöksége (1875–1890) alatt úgy jött létre a nem magyar
kézben lévő tőkés gazdaság, termelés és pénzügyi rendszer, hogy jórészt
nem külföldiek, de mégsem magyarok kezébe kerül a keletkező hazai
vagyon<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. 1910-re már nemcsak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a gyárak, bankok, hanem a nagybirtok
</span>jelentős része is idegen tulajdonban van.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>Tehát: nincs</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az ország sorsát
meghatározó és kézben tartó magyar nagytőke</b><b>, amely a maga érdekeit össze
tudta volna kötni az ország megvédésével</b></span>. Ennek megfelelően, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bizonyos
szervezetek</span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>például a szabadkőművesség, megkezdték</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a magyar
középosztály </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megsemmisítését is.</b></span></p>
<blockquote><p>A háború 1914. évi kirobbanásakor oda egyszerűsödik a
kérdés, hogy ha katonai vereséget szenvedünk, vége a magyar uralomnak és
az ország integritásának. Károlyi és Kun ezt csak súlyosbították.</p></blockquote>
<p>Tehát: újra kell írni Magyarország 1849 utáni történelmét, főleg a
dualista korszakét. Ez előfeltétele Trianon teljes körű megértésének,
ellenkező esetben érthetetlenné válik, hogy a „boldog békeidőknek”
hazudott időszak egyik pillanatról a másikra fölbomlik. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A dualizmus
magyar</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> liberális vezetőinek is súlyos felelősségük van <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ország</span>
szétdarabolásában</b></span>. Nem véletlen, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szekfű Gyula már 1920-ban</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
liberalizmust tette fő felelőssé.</b></span></p>
<p><strong>1990 előtt kizárólag az MTA-hoz kötődő, a kommunista
diktatúra által kegyelt történészek határozhatták meg az egyes események
megítélését. Hogyan jelent meg ezen keresztül Trianon a köztudatban?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az MTA 1945-ig működött magyar érdek szerint, tudományos alapon,
valóban magyar és tudományos Akadémia volt.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az intézmény</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a szovjet
megszállás után Andics Erzsébetek, Gerő Ernők kezébe került, miközben
szégyenszemre<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Hóman Bálint</span>ot már börtönre ítélése előtt, 1945 nyarán
kizárták. </b></span>Mindenki tudta, hogy</p>
<blockquote><p>Lenin (helyesen) „imperialista rablóbékének” nevezte
Trianont, azonban a népi demokratikusnak hazudott, valójában kommunista
„testvérországok” egyben tartása céljából <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kommunista kormányok
meghirdették a küzdelmet </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a „magyar nacionalizmus”</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen.</b></span></p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Trianon szó <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kimondása</span> is lehetetlenné vált, aki ilyet tett,
ideológiailag és politikailag ellehetetlenítette önmagát, páriává lett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
hazai tudományos életben</span>. </b></span>Ez így volt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az 1980-as évek közepéig. Aczél
György legjobb emberei, Ormos Mária, Berend T. Iván, Ránki György és
tanítványaik tartották megszállásuk alatt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az MTA</span>-t, </b><b>ma pedig az ő
szellemi utódaik határozzák meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a történetkutatás</span>t.</b></span></p>
<p><strong>Ezek szerint az Akadémia kimentette magát a rendszerváltásból?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az MTA bolsevik világának képviselői átmentették magukat. Minden
kommunista akadémikus maradt, s fölvették maguk közé azokat a
tanítványaikat, akik korábban az ő szellemi holdudvarukba kerültek. </b></span>Az
1990-es évek elején, kormányzati nyomásra, fölvették Győrffy Györgyöt és
Benda Kálmánt maguk közé. Én éppen e két kiváló embertől ismerem a
tényleges akadémiai viszonyokat; már a nyolcvanas évek elejétől jártam
hozzájuk s Kemény G. Gáborhoz. Az ottani rendszerváltást csak
paródiaként tudjuk leírni:</p>
<blockquote><p>a kommunisták 1990-ben egy reggel fölébredtek, s
liberálisnak érezték magukat, tehát megoldódott a probléma. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az MTA
társadalomtudományi részlegeit </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azóta a nemzetközi baloldal e két
irányzatához: a szocializmushoz és a liberalizmushoz tartozó
akadémikusok és intézeti kutatók határozzák meg.</b></span></p></blockquote>
<p>Konzervatív-keresztény tudósok csak igen ritkán, az utóbbi években
már egyáltalán nem válhatnak akadémikussá. E szomorú folyamat nem engedi
Trianon kérdését a maga teljességében elővenni a hazai történetírásban.</p>
<p><strong>Tehát <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a diktatúra szellemisége ma is jelen van <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az MTA</span>-n?</span></strong></p>
<p>Igen, sajnos az egykori kommunista diktatúra vezető akadémikus
személyeinek kreálmányai, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miközben akadémikusi pozíciójukat és óriási
havi tiszteletdíjukat védik, természetesen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kutatás szabadságá</span>nak
álorcája mögött, kikezdhetetlennek látszó ideológiai diktatúra jellemzi
az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Akadémiát</span>.</b></span></p>
<blockquote><p>Pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>vissza kellene térni a gróf Széchenyi István által
javasolt Magyar Tudós Társaság alapjaihoz</b></span>, s erre alapozva igenis fel
lehet építeni egy modern, magyar érdekeket képviselő, valóban a
tudományos kutatás elveire, s nem régmúlt, kiüresedett liberális és
szocialista ideológiákra alapozott Magyar Tudományos Akadémiát.</p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amíg ez meg nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>történik</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a mostani <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span></span></span>MTA<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a hazai társadalomtörténeti kutatások</span> legnagyobb akadályozója.</b></span></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A mai balliberális politikusok </span>is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyannyira viszolyognak</span>
<span style="background-color:rgb(246,178,107)">Trianon</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">tól,</span> mint ördög a szenteltvíztől.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Nekik miért nem fontos az
ország legnagyobb tragédiája? </span>Netán ez valami történelmi örökség?</strong></p>
<p>Igen, történelmi örökségük.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A hazai és nemzetközi baloldal az elmúlt
száz évben</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„a testvérnépek megbékéléséről”</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>beszélt,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>miközben
nyilvánvaló, hogy például a Kárpát-medencei népek kibeszéletlen, sőt
rendezetlen ügyeinek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> tisztázása </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül nem lehetséges </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a megbékélés</span>. </b></span>A
legnagyobb ilyen ügy éppen Trianon:</p>
<blockquote><p>amíg a vitás kérdéseket nem oldjuk meg, szó sem lehet
megbékélésről; addig marad a szlovák, román, újabban súlyos ukrán
soviniszta intézkedések tömkelege az ottani magyarok ellen.</p></blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nemzetközi és hazai baloldal </b></span>megmutatta, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> e rendezés</b></span>r<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>e
ideológiai okok miatt nem képes, emiatt aztán minden <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ilyen fölvetést
</span>lesöpör az asztalról</b></span>.</p>
<p><strong>Szokták mondani, a történelem ismétli önmagát. Lát olyan mai
folyamatokat, amelyek hasonlóak, mint száz éve, és amelyek végzetes
következményekkel járhatnak?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Száz évvel ezelőtt Európa, Oroszországot és a balkáni országokat
leszámítva, liberális kontinens volt, egyre erősödő szocialista
mozgalmakkal. 1917, majd a Szovjetunió megalakulása, s főleg 1945 után,
miután a világ egyhatoda szovjet típusú kommunizmussá alakult, Európa és
a világ e két baloldali ideológiai irányzat uralma alá került.
1990-től, a szovjet tömb fölbomlásától napjainkig a liberalizmus uralja
Európát.</b></span></p>
<blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarországon az utóbbi évtizedben konzervatív fordulat
kezdődött, komoly jelekkel arra nézve, hogy a keresztény Európa
visszaállításának komoly kezdeményezései, döntései vannak </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyes
liberális nagy országokban</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> is.</span></b></span></p></blockquote>
<p>Tehát, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>napjainkban is komoly ideológiai harc zajlik</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Száz éve</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
keresztény magyar nemzetállam</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ot akarták belülről szétrombolni bizonyos
erők és szervezeteik; napjainkban ugyanők akarják meggátolni </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
keresztény magyar nemzetállam visszaállítását.</b></span></p>
<p><strong>A trianoni traumából máig nem gyógyulhatott ki az ország – de milyen állapotban van ma a beteg?</strong></p>
<p>A föntebbi sorokban leírt európai ideológiai küzdelembe illeszkedik
Magyarország kül- és belpolitikai helyzete, Trianonnal súlyosbítva. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Nekünk, magyaroknak nem pusztán ideológiai, hanem nemzeti feladataink is
vannak.</b></span> Lehetetlen ugyanis úgy megteremteni a konzervatív
Magyarországot, hogy közben a trianoni helyzet a nyakunkon marad. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa
egyetlen nemzetét </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem darabolták szét olyan brutálisan, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a magyart.</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Helyzetünk</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rettenetesen nehéz.</b></span></p>
<blockquote><p>A kommunizmus idején a Varsói Szerződésben és a KGST-ben
voltunk együtt azokkal a szomszéd népekkel, amelyeknek vezetői a
legdurvább sovinizmussal nyomták el az oda került magyarokat; mostanában
pedig az EU-ban és a NATO-ban vagyunk együtt többükkel.</p></blockquote>
<p>Természetesen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a helyzet</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> nem reménytelen: </b></span>Csehszlovákia, Jugoszlávia
és a Szovjetunió fölbomlása bebizonyította, hogy mindig keletkeznek
történelmi lehetőségek előttünk. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha van erős gazdaságunk és erős
hadseregünk, a magyar érdeket képviselő kormányunk, már csak egy
szempontot kell teljesíteni a normális magyar jövő eléréséhez. Végig
kell gondolnunk, mi is a szándékunk és mik a lehetőségeink <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Trianon</span>nal
kapcsolatban. A történelem mindig hoz lehetőségeket.</b></span></p>
<p><strong>A trianoni témával kapcsolatban a napokban újrakiadásban két
könyve is megjelent. Az egyik az Erdély 1918–1919-ben, másik a
Nagy-Románia megteremtése. Miért aktuális ez ma is?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Nagy-Románia megteremtése című könyv </b></span>A vajdaságoktól a birodalomig
és a Balkáni birodalom című kötet átdolgozott, kibővített új kiadása.
Azt a bő fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">különböző országokban szétszórtan élő románokat </span>diplomáciával és
háborúval egy országban egyesítették.</b></span></p>
<blockquote><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Románia évtizedeken át készült</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Erdély </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megszállására</b></span>, ennek a hátterét ismerteti a kötet.</p></blockquote>
<p>Az Erdély 1918–1919-ben pedig most is időszerű, ugyanis <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Erdély</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ben a
mindenkori román kormányok legalább akkora intenzitással nyomják el,
soviniszta intézkedésekkel keserítik meg </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a még ott élő magyarok életét</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
mint a szintén soviniszta kommunizmus alatt.</b></span></p>
</div>
<p> </p>
<p> </p></div>
</div><div><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><br>
</blockquote></div></div>
</blockquote></div></div>