[Grem] Az Alkotmánybíróság a hajléktalangondozásról

[Emoke Greschik]

 *Az állam nem hagyhatja magukra a hajléktalanokat*

https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html
*Az Alkotmánybíróság a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a
szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás
tilalmára vonatkozó rendelkezése. *
2019. június 11. 09:10
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/113385-Az_allam_nem_hagyhatja_magukra_a_hajlektalanokat.html#>
Fotó: Kurucz Áron

*Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő
hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn*. Magyarországon pedig *több
helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban* — nyilatkozta a
Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán,
hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem
alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű
közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület
vezetője szerint* hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a
hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.*

– Nem a hajléktalan állapotot bünteti* a jogalkotó,* hanem *abba az irányba
tereli az ilyen helyzetbe került személyeket, hogy vegyék igénybe az
ellátórendszert *– fogalmazott a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás, az
Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület legújabb, múlt csütörtökön
közzétett döntésére reagálva. E határozatban az alkotmánybírák kimondták:
nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű
közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.

– *Ha valaki elindul egy olyan úton, amelynek végén kiszorul a
társadalomból, és eljut oda, hogy már hajlékkal sem rendelkezik, az
mindenki számára sorstragédia *– hangsúlyozta a testület elnöke.
Hozzátette: fontos kérdés, hogy ezt az egyéni sorstragédiát meghagyjuk-e az
egyéni megoldás keretében vagy* erre próbáljunk egy közösségi megoldást
találni. **A válasz csak a közös, felelős megoldás lehet *– mondta az AB
elnöke.

Sulyok Tamás kiemelte, hogy az ellátórendszer igénybevétele azért fontos,
mert *a hajléktalanság nem végleges állapot, az ugyanis
megszüntethető.* – *Ehhez
viszont egyénre szabott diagnózis kell, amit csak az ellátórendszerben
tudnak felállítani,* és a legtöbb esetben csak ennek a segítségével tud
bárki is a hajléktalanlét borzalmaiból kitörni, és visszakapaszkodni a
társadalomba – hangsúlyozta az AB elnöke.

Sulyok Tamás felidézte: az általa vezetett testülethez úgy került az ügy,
hogy tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely
szabálysértési szankcióval sújtja az életvitelszerűen közterületen
tartózkodást. Ezt követően pedig több bíró is felfüggesztette ezeket a
szabálysértési eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. – Ezen
indítványokat együttesen vizsgáltuk meg – mondta az AB elnöke.

*A testület vezetője emlékeztetett: az alaptörvény hetedik módosítása
tiltja az életvitelszerűen való közterületen tartózkodást, amelyhez a
törvényhozó szabálysértési szankciót kapcsolt.* Sulyok Tamás hangsúlyozta,
hogy ez alapján a testületnek felül kellett vizsgálnia korábbi álláspontját
a hajléktalanságról. Ezt az is indokolta, hogy* az alaptörvény másfajta
emberképpel dolgozik**, mint** a korábbi alkotmány.*

– *A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben
gyökereznek. **A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből **szorulnak
**ki,* *mivel
az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem
tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt,* ezt a kettőt
nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a
figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a
hajléktalanok.

– *A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a
szegények megsegítésének kötelezettségét*. Ez az Alkotmánybíróság
olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését
jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire
önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az
idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel
foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.

Hozzátette: átérzi ezeket *a sorstragédiák*at, és úgy véli, ezek*re
mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak*. Egy gondoskodó államnak
rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és
-ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok
Tamás.

Hozzátette: *az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások
Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és
a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a
hajléktalanellátásról.*

– A válaszokból világossá vált, hogy* olyan ellátórendszer van
Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír *– emelte ki
a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott
meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű
közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció
alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e
férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: *a
jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie
az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri
intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.*

– Ez is a gondoskodó államra utal. *Az intézkedés lényege nem az, hogy
büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat*.
Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény
lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos
kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal
szemben is – fogalmazott az AB elnöke.

Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, *hogy az alaptörvény
hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább
egyéni jogvédelmet lát el a testület.*

– M*egvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük
van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. * *Ezért
lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a
közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik,
sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni*. E
szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen
ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció
zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.

*Bácskai Balázs–Nagy Áron*
magyarnemzet.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190611/4a11bb3f/attachment.html>