[Grem] Pesty László. dok.filmes: 'A jobboldal visszaadta Magyaro. önbecsülését'

[Emoke Greschik]

 Pesty László: A jobboldal visszaadta Magyarország önbecsülését
https://888.hu/big-pikcsor/pesty-laszlo-a-jobboldal-visszaadta-magyarorszag-onbecsuleset-4190530/

2019.07.13. 10:17
* Rendhagyó beszélgetés Pesty László dokumentumfilmessel, oknyomozó
újságíróval a rendszerváltásról, a sajtószabadságról, a Duna-gate ügyről,
no meg arról, hogy milyen ember is valójában Gyurcsány Ferenc*.

*Horváth József György:* Egy teoretikusabb kérdéssel kezdeném. *Harmincéves
a rendszerváltás. Mit gondolsz*? Kell-e ezt ünnepelni, esetleg gyászolni,
vagy csak egyszerűen meg kell emlékeznünk róla?

*Pesty László*: Én meg vagyok győződve *az ünneplés szükségességéről*,
annak ellenére, hogy rengeteg kritika éri az elmúlt harminc évet. Én azt
gondolom, hogy* a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a diktatúra.* Tehát
azok közül az alternatívák közül, hogy ünneplünk, gyászolunk, nem szólunk
egy mukkot sem, értékelünk – én azt mondom, hogy az ünnepé a vezető szerep,
hiszen *egy diktatúrát szüntettünk meg és hoztunk létre egy demokráciát,
amely, valljuk be, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1944-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*HJGY*: Igen, ezt jó, hogy említed, mert valóban van egy keserű szájíz.
Annak ellenére, hogy mi már ’89-’90 után születtünk, mégis érezzük ezt,
pedig nem voltunk ott, nem éltük át tudatosan a rendszerváltozást, de még
nekünk is* megvan az a keserű szájíz, hogy nem sikerült tökéletesen a
rendszerváltoztatás. Szerinted miért van ez így?*

*Pesty*: Én két aspektust tudnék feldobni. Az egyik az, hogy* volt egy
állampárt negyven éven keresztül, amely a szovjet géppisztolyok
segítségével egy diktatúrát, egy puha diktatúrát tartott fenn.* A puha
diktatúra alatt azt értem, hogy bár nagyon sokat szenvedtünk, de nem
szenvedtünk annyit, mint Románia vagy a Szovjetunió népe, Bulgária, vagy
épp az NDK. Tehát, anélkül, hogy relativizálni akarnám a kádári diktatúrát,
objektíve tegyük hozzá, hogy *itt egy élhetőbb rendszer volt, mint a
környező országokban.*

Nézzük a csalódást: diktatúra az diktatúra, ha puha, ha kemény, ha
mindennap elvisznek embereket, ha papokat gyilkolnak meg, ha gulágra viszik
az embert vagy a gupviba, attól még a diktatúra az diktatúra. Akár történik
ilyesmi, akár nem.

*De a várakozás, ami a diktatúra megszüntekor bekövetkezik, az hatalmas.
Negyven év az nagyon sok idő.* És itt nemcsak a szabadságról* beszélek, *hanem
*a szabadság hiányáról és a rendkívül alacsony életszínvonalról.*

Az életszínvonalról: az emberekben volt egy hatalmas elvárás azzal
kapcsolatban, hogy a rendszerváltást követően itt keddről szerdára tejjel
mézzel folyó Kánaán fog bekövetkezni, rohamosan nő majd az életszínvonal,
hiszen mindenki tudta, hogy Németországban, Franciaországban,
Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban mennyit keres egy munkás egy
óra alatt, és *azt hitték az emberek, hogy ez az életszínvonal-növekedés
nagyon gyorsan be fog következni. Ez elmaradt. * Hogy miért? Erről
közgazdászokat kéne megkérdezni, de azt hiszem teljesen evidens egy laikus
számára is, hogy* negyven év gazdasági pangás után nem lehet egyik
pillanatról a másikra jólétet teremteni. Hogy mennyire húzódott el ennek a
jólétnek a megteremtése, az már egy másik kérdés, mert azért ez a harminc
év is sok idő. *Erről megint lehetne vitatkozni, de ez ismét a közgazdászok
asztala.* Ez az egyik oka a csalódottságnak.*

Az én olvasatomban a másik ok az, és ez inkább egy értelmiségi aspektusból
nézhető, érthető, hogy az állampárt átmentette magát. És azt hittük, hogy
vége a szocializmusnak, teljesen új struktúrák épülnek, a régieknek pedig
vége. Ez nem így történt*: hatalmas vagyonátmentések zajlottak még a
rendszerváltást megelőző években, az MSZMP, az MSZP korszakából. Négy
forintért privatizáltak milliárdos vállalatokat.* Az egész párt-,
KISZ-vagyon átmentése egy hatalmas kérdőjel. (Itt egyébként szándékosan
fogalmazok így, mert nem állnak rendelkezésemre azok a dokumentumok.)

*És itt vagyunk harminc év után, igaz ugyan, hogy az utódpártok
gyengélkednek, de azért ne felejtsük el, hogy három cikluson keresztül
voltak hatalmon.*

*Halottról jót vagy igazat (Sic!) –* mondja a latin közmondás, és* itt Horn
Gyulára célzok*, és ugyan nem akarok Horn Gyula személyiségének elemzésébe
belemenni, de *az tény, hogy pufajkás volt, s hogy a forradalom utáni
korszakban az ÁVO-hoz hasonló tevékenységet folytatott, és már négy évvel a
rendszerváltás után miniszterelnök lehetett. A közélet iránt érdeklődő
emberek szempontjából ez szerintem katasztrófa. És az, hogy az utódpártok
’89-’90 után három ciklust is vittek, ez ugyancsak katasztrófa.*

És most egy pici elemzésbe belemennék, hogy mi az oka ennek a
csalódottságnak, és mi az oka annak, hogy ők ilyen szépen életbe maradtak.
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1920-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

A rendszerváltás pillanatában, részben titkosszolgálati módszerekkel,
politikai módszerekkel, sajtómódszerekkel mindent megtettek, hogy az
éledező új baloldalt, és itt a szociáldemokratákra gondolok, tönkretegyék.
Hiszen, *ha létrejött volna egy tiszta, új szociáldemokrata párt, vagy akár
több új baloldali mozgalom (de elsősorban a szocdemekre gondolok), akkor
azok elvették volna a levegőt a vagyonukat és hatalmukat átmentő utódpártok
elől. De ez nem történt meg, mert az alakulásuk pillanatában taccsra vágták
őket.** És a mai napig itt vannak, akik annak idején KISZ/KB-vezetők,
MSZMP-osztályvezetők voltak*; akik részesei voltak negyven év
diktatúrájának – hiába váltottak köpönyeget, és azóta a kapitalizmust
vallják, de a személyi összefüggések azok tagadhatatlanok. Ez egy közélet
iránt érdeklődő ember számára hatalmas csalódást jelenthet.

*Nagy Gábor*: ’89 előtt, de még a rendszerváltás idején sem volt se sajtó-,
se szólásszabadság, hiszen ti is olyan videókat csináltatok (lásd: Fekete
doboz), melyek nem igazán mentek volna át az állampárt cenzúráján. És nekem
az a megérzésem, hogy *harminc évvel a rendszerváltás után sem javult a
helyzet, a jobboldali megmondóembereket cenzúrázzák, főleg a közösségi
oldalon, szó sincs sajtó- és szólásszabadságról. Te látsz párhuzamot a
’89-’90 és a mai állapotok között vagy nem?*

*Pesty*: Én nem látok ilyet. Én *azt gondolom, hogy a rendszerváltás
pillanatában valóban bekövetkezett a szabad sajtó korszaka, csak oltári
nagy aránytalanságokkal.* A kilencvenes éveket egyértelműen uralta a
baloldali média, elsősorban annak a gazdasági hatalomnak köszönhetően, amit
– ugye? – átmentett. Aztán a jobboldal megerősödése nyomán elkezdődött egy
kiegyenlítődés a sajtópiacon, és *azt gondolom, hogy mára viszonylag
szabadon, egyenlő arányban tud publikálni jobb- és baloldal, és egyáltalán
nem érzem azt, hogy jobboldali vagy baloldali kánonok kizárólagosan
dominálnának*. De a sajtószabadság lényege nem az, hogy kinek milyen
gazdasági ereje van, hogy kinek hány lapja van, hanem, ha kevesebb is, de
megírhatja azt, amit akar. Szabadon. Cenzúra nélkül. És* egy demokráciában
cenzúra nem nagyon van. A Facebook által gyakorolt, botrányos cenzúra egy
másik eset. Az ugyanis az egész sajtópiacnak (print média, internetes
portálok, rádiók, televíziók) marginálisan kis része.*

*Az, hogy milyen arányban van egy országban a jobb- vagy a baloldalnak
sajtója, annak rengeteg összetevője van.*

*Elsősorban gazdasági, személyi, hatalmi tényezők játszanak itt szerepet,
de a lehetőség adott.* Hadd mondjak egy példát! A kilencvenes években
létezett egy *Új Magyarország* nevű, jobboldali napilap, amely 1997-ben
bezárt. És amikor a jobboldal panaszkodott, a baloldaliak röhögve mondták:
„Gyerekek, Magyarország piacgazdaság van. Aki nem tudja eladni a megfelelő
lapszámot a piacon, akkor nem termel jó terméket, így nincs mit azon
meglepődni, ha egy újság tönkremegy”. A kettős mérce tipikus esete a
*Népszabadság* esete is, ami pár éve húzta le a redőnyt, hasonló indokok
miatt. Akkor a baloldal cenzúráról kezdett el kiabálni, és elfelejtette azt
mondani, amit húsz évvel ezelőtt mondott, hogy „itt piacgazdaság van, és ha
egy sajtóorgánum tönkremegy, azt köszönje annak, hogy a piacon nem élt
meg”. Döntsük el: most akkor a sajtóban piacgazdaság van, és a jó termékek
fennmaradnak, a rosszak pedig elhalnak, vagy nincs piacgazdaság, és minden
körülmények között, a piaci szabályok ellenére is minden körülmények között
fenn kell tartani bizonyos orgánumokat? Döntsük el: igen vagy nem?

*Nagy*: *„A rendszer és a politika kibírta és ki kell bírnia, hogy itt-ott
három tucat ember szájaskodik. És egyéb korlátaink is vannak. Fölmerültek
nemzetközi összefüggések, gazdasági kapcsolatok, kölcsönök”* – fogalmazott*
Kádár János 1986-ban*. Természetesen, nem mondott igazat, hiszen *számos
olyan tüntetés volt a rendszerváltás hajnalán, ahol a karhatalom nem bírta
ki a szájaskodást. * *Hogyan tudtatok illegalitásban dolgozni?*

*Pesty*: *Magyarországon már a hetvenes években megjelent az írott
szamizdat, ami aztán a nyolcvanas években kiteljesedett. Nagyon nehéz
körülmények között dolgozott az, aki az írott szamizdatban létre akart
valamit hozni: írni akart, ki akart valamit adni, hiszen állandó rendőri
atrocitásoknak voltak kitéve ezek az emberek. A Fekete doboz is ebben a
korszakban dolgozott, mi is nagyon konspiráltunk, mert egyszerűen titokban
kellett dolgozni*, úgy hogy a rendőri hatóságok ne szerezzenek róla
tudomást. Titokban kellett előkészíteni, létrehozni, és terjeszteni.* Ez
nagyon nehéz munka volt, és nagy kockázattal járt.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1911-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*Nagy*: Politikatörténeti szempontból az egyik legtitokzatosabb botrány, a*
Duna-gate ügy kirobbantása <https://www.youtube.com/watch?v=nwCgwPBxT4o> is
hozzátok kapcsolódik.* Hiába kiáltották ki 1989. október 23-án a
köztársaságot, a Belügyminisztériumban mintha erről nem értesültek volna.

*Pesty*: *A történet ott kezdődik, hogy az MSZMP átalakul MSZP-vé, és
megkezdődik a választási felkészülés ’90 tavaszára. És ebben a félévben
ígéretet tesznek a szocialisták, hogy semmilyen titkosszolgálati
módszerekkel nem fogják akadályozni az ellenzéki pártok felkészülésé*t és a
titkosszolgálat nem fog beleavatkozni a választási küzdelembe. *Nem így
lett. Sőt: a Duna-gate ügy megmutatta Végvári József (aki a BM III/III.
őrnagya volt) vallomása alapján, hogy közönséges hazugsággal álltunk
szemben. De szeretném kiemelni nektek Lovas Zoltán riporter személyét is,
aki vezető szerepet vitt a botrány nyilvánosságra hozatalában, rendkívül
bátran viselkedett, hiszen be kellett hatolni a titkosszolgálat pincéjébe,
ott felvételeket kellett készíteni, utána interjúkat kellett csinálni
Végvári Józsi bácsival, ezt terjeszteni, sajtótájékoztatót tartani, és így
tovább*. És azért szeretném ezt aláhúzni, mer*t Lovas Zoli az egyik
legkeményebb ellenzéki véleményformáló,* és nem szeretném, ha pusztán ezért
elhallgatásra kerülne a neve, hiszen* hőstettet hajtott végre*, amit nem
tagadhatunk, amit ki kell, hogy emeljünk.

*A Duna-gate lényege, hogy hazudtak a kommunisták, akadályozták a
választási felkészülést, és titkosszolgálati módszerekkel megfigyelték az
ellenzéki pártokat – ígéretük ellenére.*

*Nagy*: Végvári József az egyik felvételen könnyeivel küzdve azt mondja,
hogy ők csak a minisztérium és a törvényhozás által kiszabott utasításokat
és szabályokat követték. *Tehát a kommunisták politikai ígéretet tettek,
azonban a törvényhozás szintjén nem kapcsolták ki a III/III-at.*

*Pesty:* *Igen, de a törvényhozás is az ő kezükben volt. Tehát az, hogy
teszünk egy ígéretet, majd azzal ellentétes jogszabályokat hozunk, ez az én
olvasatomban súlyosbítja a hazugságot.*

*Nagy:* Ráadásul úgy, hogy a közvélemény nem is tudott róla.

*Pesty:* A közvélemény akkoriban nem tudta pontosan nyomon követni a
törvényalkotást. Végül is az még diktatúra volt. A végét járta, de
diktatúra volt.

*Nagy: A Fekete doboz felvételein mutattátok, hogy a belügy folyosóin
zacskókban, zsákokban álltak az iratok. Hogyan tudtatok bemenni a
Belügyminisztériumba, hiszen oda se lehetett egyszerű bejutni.*

*Pesty:* *Ez Végvári Józsi bácsi konspirációjának volt köszönhető,
becsempészte a stábot.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1927-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*Nagy:* Álruhában? Vagy hogyan? Egy szigorúan őrzött épületbe nem lehet
csak úgy besétálni.

*Pesty:* *Azt mondta, hogy „velem vannak a fiúk”. És ez elég volt.*

*Nagy:* Végvári sokat beszélt a videóban a megfigyelésekről, operatív
értékekről.* Hogy állapítható meg ebben a kontextusban a bűnösség és
felelősség kérdése?*

*Pesty*: Az elmúlt 30 évben, a mai napig rengeteg szó esik az
ügynöklistákról, kik voltak *ügynökök, kik voltak beszervezve*. És hogyha
valakiről kiderül, hogy beszervezték, azt úgymond megvetés sújtja a
közéletben. Ugyanakkor azokról *a tartótisztekről, akik ezeket az embereket
kényszerítették, hogy ügynökké váljanak, azokról egy szót nem hallunk,
holott sokkal nagyobb bűnösök voltak*. És mondok *még egy szint*et. Amikor
a titkosszolgálat, tehát a III/III ezeket a jelentéseket letette a
politikusok asztalára,* a Központi bizottság tagjai*nak asztalára,* vagy
akár Kádár János vagy Grósz Károly* asztalára,* ők ebből levontak
következtetéseket, döntéseket hoztak és szankciókat gyakoroltak. Ők a
főbűnösök*, és nem azok a szerencsétlen, részben jellemtelen emberek, akik
ügynökként köptek. Három szintjét különböztetem meg a felelősségnek,

és a kommunista politikusokét tenném legfelülre ebben a felelősségi
rendszerben, vagy ha úgy tetszik bűnösségi rendszerben.

*HJGY:* Térjünk át napjainkra. *Te nagy ismerője vagy Gyurcsány Ferencnek,
filmet is készítettél róla. Mit gondolsz ma erről az ún. „Hiteles emberről”*?
Én például 2009-ben naivan azt hittem, hogy végre egy életre
megszabadultunk tőle. 10 évvel később meg kvázi ő az ellenzék vezetője. Te
mit gondolsz erről?

*Pesty*: *Ez a jobboldali olvasatok közül csak az egyik olvasat, hogy most
ő az ellenzék vezetője. Az, hogy az EP-választásokon a DK remek eredményt
ért el, ne felejtsük el, hogy a Momentum is remek eredményt ért el. Ne
felejtsük el, hogy ez nem egy lejátszott meccs, jönnek az őszi
önkormányzati választások,* lassan zajlik a kampány, *meglátjuk, hogy mit
ér el a DK és hogy valóban a DK lesz-e az ellenzék vezére.*

*Gyurcsány Ferencről részben nagyon rossz véleményem van, részben pedig
elismerem bizonyos kvalitásait*.

Egyesek szerint pszichiátriai eset. *Többen Borderline-szindrómával
vádolják, többen azt mondják, hogy nem százas. De egy biztos: karizmatikus
egyéniség. *És nagyon kevés ilyen személyiség van a magyar politikában.
Nyilván ezek közé a karizmatikus egyéniségek közé tartozik Orbán Viktor és
néhány fideszes politikus. De az ellenzék részéről csak Gyurcsány Ferencet
tudom említeni, aki *olyan szónoki képességekkel és olyan elánnal
rendelkezik – az esetleges pszichés defektusai ellenére – amely magával
ragad bizonyos rétegeket. Talán ennek köszönhető az, hogy volt bátorsága
kilépni az MSZP-ből, új pártot alapítani, amely most már veri az MSZP-t.*
Legyünk tárgyilagosak Gyurcsánnyal, akármennyire is nem szimpatikus
számomra, akármennyire is *ismerem* a múltját, ismerem azokat a tényeket,
amiket a rendszerváltás előtt elkövetett,* azokat a mondhatni
bűncselekményeket, hogy Pécsett a főiskolán ellenzékieket szorongatott, és
együttműködött a rendőrséggel, és itt elsősorban a Dialógus csoportra
gondolok. Bűnös, igazi kommunista, abból is a legrosszabb fajta.* Nem
óhajtom mentegetni azáltal, hogy karizmatikus személyiségnek nevezem.

*HJGY*: Ez most nem egy komoly kérdés, de a film címére utalva*, lehet még
Gyurcsányból hiteles ember? *(nevet)

*Pesty*:* Soha.* (nevet)

*HJGY*: Maradjunk a baloldalnál*, 2006-ban kormányról sebezték meg az
ünnepet, 2016-ban pedig ellenzékből. És azóta, mióta a Fidesz kormányon
van, folyamatosan próbálják megsebezni a nemzeti ünnepeinket, így most a 30
éves rendszerváltás évfordulóját. Folyton ott próbálnak rombolni, ahol
kialakulhat nemzeti összefogás, olyan alkalmakkor, melyek képesek
összerántani a nemzetet. Miért van ez?* Miért érdekük a rombolás? Te, mint
a balliberális oldal egyik legismertebb bírálója, mit gondolsz,* mi a
legveszélyesebb a balliberális politikai elitben?*

*Pesty*: Ez egy érdekes paradoxon. *Az életszínvonal. Amely meredeken
emelkedik, és nagyon jók a gazdasági eredmények, de még mindig nem értük be
a Nyugatot. Az emberek több pénzre vágynak, magasabb életszínvonalra. Ami
most egyáltalán nem rossz, és emelkedőben van, kivétel abban a bizonyos
10%-ban, ahol a létminimum alatt élnek*. *A baloldal mindig mondhatja azt,
hogy európai béreket, európai nyugdíjakat, európai szolgáltatásokat
követelnek, stb. Ez egy közönséges demagógia*. És most jön a paradoxon
másik része. *Miért nincsenek Magyarországon európai bérek és nyugdíjak?
Hát azért mert 40 évig ők uralkodtak és tönkretették a gazdaságot, és 30 év
kevés ahhoz, hogy azt nyugati szintre fejlesszük.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1897-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*HJGY*: Akkor ezek szerint a legnagyobb fegyverük a demagógia?

*Pesty*: Igen.

*Nagy:* Neked *van egy filmed 2006-ról, ami azért érdekes, mert te ’89-ben
Prágában is átéltél rendőrattakot. Hogyan hasonlítható össze a kettő?
Gondoltad volna, hogy a történelem ismétli önmagát?*

*Pesty: *Távolabbról kezdeném. *Nem csak Prágában éltem át rendőr attakot.*
1989-ben, amikor a rendszerváltás elkezdett egy konszolidáltabb mederben
zajlani, amikor elindultak nemzeti kerekasztal tárgyalások, ezzel
párhuzamban zajlottak az ellenzéki kerekasztal tárgyalások, az új pártokat
már megtűrték, az új szakszervezeteket megtűrték, tüntetések voltak,
melyeket már nem vert szét a rendőrség. Emiatt konszenzus van abban, hogy a
rendszerváltás ’89-’90. Én viszont máshogy látom,* szerintem a
rendszerváltás kezdete 1988.*

*Olyan tüntetések zajlottak, melyeket három alkalommal is a legdurvább
rendőr attakok zavartak szét. Gumibotozások, letartóztatások, egyéb
atrocitások. ’88-ban indult meg az a folyamat, ami a rendszerváltáshoz
vezetett.* *És durván ellenállt a hatalom.*

’88-ban még nem voltunk biztosak abban, hogy innen tényleg kimennek az
oroszok és a kommunisták átadják a hatalmat és szabad választások lesznek.
Tehát ’88 egy igazán izgalmas év ebből a szempontból, mikor még billeg a
mérleg. És *súlyos dolgok történnek.*

*1989-ben a Fekete doboz fiatalabb munkatársai elkezdtünk külföldre járni,
olyan országokba, ahol még nem ilyen előrehaladott stádiumban volt a
rendszerváltás. És 89-ben is voltak olyan tüntetések, melyeket nagyon
kemény rendőrterror zavart szét. Vilniust, Prágát, Varsót érdemes itt
megemlíteni. *Elmentünk olyan helyekre, főleg *az NDK-ba és
Csehszlovákiába, ahol több rendőri atrocitás is ért minket: letartóztatás,
börtönbüntetés, verés és hasonlók.*

*Nagy:* *Ki is voltál utasítva Csehszlovákiából…*

*Pesty:* Igen, és az volt az érdekes, hogy* létrejött ugye a Vencel téren
ez az óriási tüntetés, ahol engem letartóztattak, és Mécs Mónika mentette
meg a kamerát, akinek átdobtam, a kamerán rendkívül fontos jogi
dokumentumok voltak a későbbi jogi eljárás szempontjából. És akkor ott egy
pár napot sikerült börtönben töltenem. Nem volt kellemes, sem a verés, sem
a magánzárka. De előbb-utóbb kiengedtek *minket Taba Lajos konzul hathatós
közbenjárására, aki bár egy kommunista ember volt, de rendkívül
lelkiismeretesen végezte a dolgát, és azt mondta, hogy „konzul vagyok, és
azokért az emberekért, akik a saját honfitársaim és bajba kerültek, mindent
meg kell, hogy tegyek”. Az ő segítségével végül *szabadlábra kerültünk.
Előbb mi, aztán Deutsch Tamásék is két héttel később.*

*És hogy ez hogyan hasonlítható össze 2006-tal? Ahogy korábban említettem,
’88-ban volt három súlyos rendőrattak is az utcán békés tüntetők ellen*.
Június 16-án, Nagy Imre kivégzésének évfordulóján, október 23-án, és
november 15-én, egy Ceausescu-ellenes tüntetés.
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1877-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*Nagy*: *A falurombolások miatt...*

*Pesty:* I*gen... Durvák voltak ezek a rendőrattakok, de nem lőtték ki
emberek szemét, nem törték el az emberek bordáját,* nem okoztak olyan
maradandó sérüléseket, amik életük végéig kihatnak.* Nem lőtték őket tüdőn,
nem rugdostak félholtra járdán fekvő embereket.*

*Tehát az, hogy 2006-ban, 16 évvel a rendszerváltás után olyan kemény
rendőri atrocitásra került sor, amilyet még a kommunista diktatúra rendőrei
sem engedtek maguknak, az valami egészen elképesztő.*

*És ez Gyurcsány Ferencék rovására írható. A gyurcsányi rezsim rovására*.
Tulajdonképpen *a mai napig számomra megmagyarázhatatlan, hogy mehettek el
egy demokráciában addig, ameddig még egy puha diktatúrában sem mentek el.*

*HJGY:* *Ezek szerint a baloldali politikai elit „erényei” közé sorolható
az emberek elleni agresszió is, nemcsak a demagógia*. (Nevet)

*Pesty:* Mondhatok egy példát?* Mikor felmerült az internetadó ötlete a
Fidesz-kormány részéről, a Műegyetemtől egy sokezres tüntetés indult el az
internetadó bevezetése ellen. Be nem jelentett tüntetés volt, ami
Magyarországon tilos. Az Orbán-rendszer rendőrei nemhogy nem léptek föl a
be nem jelentett tüntetés ellen, hanem biztosították azt, elől ment a
rendőrautó, míg a tömeg átvonult a hídon, teljes szabadságban. Békésen
lezajlott.* Orbánék rendkívül vigyáztak arra, hogy a 2006-os rendőri
erőszak után soha semmiféle hasonló atrocitásra ne kerüljön sor, még akkor
is, ha be nem jelentett tüntetésről van szó, vagy ha provokálják a
hatóságokat.

*HJGY:* Ha már eddig a baloldal idézőjeles erényeiről beszéltünk,*
beszéljünk kicsit a jobboldali erényekről. Te a magyar jobboldal egy
prominens figurája vagy. Mit gondolsz? Mi a magyar jobboldalnak, a nemzeti
oldalnak a legnagyobb erénye?*

*Pesty: Az, hogy visszaadta Magyarországnak az önbecsülését. Nemzetközi
szinten is, és belpolitikailag is. Tehát újra lehet magyarnak lenni,
büszkén.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/07/9Z9A1937-1080x675.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*HJGY:* Hol volt, egyáltalán létezett ez a jobboldali erény a
rendszerváltás alatt/környékén? Volt akkor jobboldali erény?

*Pesty:* *Mindig volt jobboldali erény, hiszen egy diktatúra utódpártja
ellen küzdött. Egy diktatúra utódpártjai ellen küzdeni az önmagában erény. *Én
nem teszek különbséget történelmi aspektusból nézve náci és kommunista
diktatúra között. Azt gondolom, hogy a diktatúra az diktatúra. És *a
diktatúrák ellen küzdenünk kell. Akkor is, ha létező diktatúráról van szó,
akkor is, ha lappangó diktatúráról van szó, és egy diktatúra utódpártjai
ássák alá egy ország becsületét.*

De beszéljünk e*gy másik erény*ről,* ami a törvényhozásban, az Alaptörvény
megalkotásával manifesztálódott. Ez volt a kettős állampolgárság megadása a
határon túli magyaroknak.*

*Ez minket, székelyeket racionálisan és irracionálisan is nagyon keményen
érintett. Hallatlanul felemelt minket. Úgy gondolom, hogy egy nemzet lelki
összefogása és felemelése elképesztően nagy politikai erény.*

*HJGY:* Így az interjú végére érve, előtört belőlem a
dokumentumfilm-rajongó. De úgy gondolom, hogy a korosztályomból még nagyon
sokan kíváncsiak erre a kérdésre, szóval felteszem. *Hatalmas rajongója
vagyok a Budapest Végállomás és az Egy nap című filmjeidnek. Ezek a filmek
néha fenn vannak Youtube-on, néha leszedik őket, de a kommentekben mindig
azt kérdezik, hogy mi lehet ma ezekkel az emberekkel? Tudod-e esetleg mi
van a szereplőkkel?*

*Pesty:* *Nemcsak, hogy tudom, de napi kapcsolatban vagyok velük.* 14 évvel
ezelőtt, mikor elkezdtük ezt a filmsorozatot, ez egy trilógiának indult, és
ezt tartjuk a mai napig is. *Ez egy trilógia, aminek két része készült el a
múltban, és most két és fél éve forgatom a harmadik részt. Úgyhogy nemcsak
hogy tudok a szereplőkről, hanem mindennapos kapcsolatban vagyok velük.
Lacika sajnos meghalt, ami az ő esetükben egy igen gyakori dolog. Van, aki
megpróbált leszokni és nem sikerült, van, aki börtönbe került és ott
átesett egy sikeres elvonási/leszokási folyamaton, és ma dolgozik.* Tehát
nagyon heterogén a kép, ami a jelent illeti.

*Nagy*:* Mikor várható a megjelenése?*

*Pesty:* *Jövő tavasszal.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190713/bb97e5c5/attachment.html>