[Grem] A magyar oktatás helyzete / Rétvári Bence interjú

2019. Júl. 6., Szo, 12:55:33 CEST

Kedvesek!
Sok éve a felsőoktatásban dolgozván, több egyetemen is oktatván és sok
kollégát - nem csak bölcsészeket - ismervén kicsit másképp látom a
helyzetet, mint a tisztelt államtitkár úr. A középiskolában sem az
elitképzéssel van a gond, hanem azzal, hogy óriási a különbség a teteje és
az alja között, és nincs közép. Amit meg a múltkor a középiskolai tanárok
éves óraszámáról nyilatkozott (608 óra), elképesztő. Alsó hangon 700 fölött
van, de a helyettesítésekkel (ld. pedagógushiány) és a kötelező
ügyeletekkel bőven 800 fölé kúszik.
Jó hétvégét!
Trixi

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2019. júl. 6., Szo,
10:06):

> Politikai okból kezdik ki az eredményeinket
>
> https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html
> Az államtitkár szerint az ellenzék ragaszkodik a nemzeti kishitűséghez
>
> *Nincs szégyenkeznivalója Magyarországnak az oktatási rendszer eredményei
> miatt,* noha bizonyos körök politikai indíttatásból lépten-nyomon ennek
> az ellenkezőjét állítják — szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások
> Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki a Magyar Nemzetnek adott
> interjújában felhívta a figyelmet *a hazai diákok nemzetközi sikereire,
> az egymás után megnyert versenyekre és a magas színvonalon teljesített
> külföldi felvételik*re is. Rámutatott, hogy* a tanári kar elöregedése**
> kevésbé érinti a magyar oktatási rendszert,* mint mondjuk a németet, s
> kitért *a közoktatási törvény módosításá*ra is.
> 2019. július 3. 16:58
>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/113630-Politikai_okbol_kezdik_ki_az_eredmenyeinket.html#>
>
> *– A hazai és a nemzetközi közvélemény egy része nagyjából minden héten
> eltemeti a magyar jogállamiságot, de az utóbbi hetekben melléföldelték az
> oktatási rendszerünket is. Írjuk azt a fejfájára, hogy élt 2019-ig?*
>
> – Vannak, akik következetesen ragaszkodnak a nemzeti kishitűség
> programjához, és egyre csak azt hajtogatják: Magyarország minden
> tekintetben Nyugat-Európa mögött kullog. Számukra a magyar nemzet
> történelme is lemaradástörténet, ami kizárólag arról szól, mikor miben
> előztek meg minket mások. Mondhatnánk, hogy az ő bajuk, de mindenkire rá
> akarják erőltetni a nézőpontjukat. Miközben a valóság az, *hogy a múltban
> és a jelenben egyaránt sok minden van, amire büszkék lehetünk. Ilyen az
> oktatási rendszerünk is.*
>
> *– Nem csak a kincstári optimizmus beszél önből?*
>
> – *2010 óta* minden elemében sokat fejlődött az oktatás, ezt mutatják az
> azóta* elért eredmények*. Javaslom, hogy szemezgessünk kicsit az elmúlt
> évek kormányzati döntései közül: bevezettük az* ingyenes tankönyvellátás*t,
> 2020 őszétől minden diák ingyenesen juthat hozzá a tankönyvekhez, ami
> jelentős megtakarítást jelent a családoknak. * Ingyenessé tettük a
> KRESZ-tanfolyamot, a KRESZ-vizsga letételét, a nyelvvizsgát, és mára közel
> 42 ezer fiatal bizonyítványának az árát térítette meg az állam.*
> Mindeközben annyi *informatikai eszköz *áll rendelkezésre a magas szintű
> digitális tudás megszerzéséhez, valamint az élményszerű oktatás
> biztosítására, mint korábban soha. *Csak ebben a tanévben 45 ezer
> laptopot, 24 ezer táblagépet, ötezer projektort és háromezer interaktív
> kijelzőt kapnak az iskolák.* És akkor még nem beszéltünk a* kétszer két
> hetes nyelvi tanulmányút*ról,* amelyet szintén az állam finanszíroz,* és
> amivel évente 140 ezer 9. és a 11. évfolyamos diák vehet részt külföldi
> nyelvi kurzuson. Ez egy párját ritkító lehetőség egész Európában. Nem
> mellesleg 125 milliárd forintból *sok száz település hatszáz
> tanintézményét újítjuk meg éppen*. A 2020-as költségvetésben pedig az
> oktatási kiadások megközelítik a 2080 milliárd forintot, ami több mint 633
> milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez, és közel ötvenmilliárdot
> 2019-hez képest. Melyik kormány fordított utoljára ekkora figyelmet az
> oktatásfejlesztésre?
>
> *– Nehéz lenne eltagadni a kormány intézkedéseit, a kritikus hangok egy
> része nem is erre irányul, inkább azt kérik számon, hogy elengedték a
> felsőoktatást; a hangsúlyok a szakképzés felé tolódtak el. Magyarországnak
> valóban nem kellenek a diplomások?*
>
> – Nem tudom, emlékszik-e rá, nekem beleégett a retinámba egy kép az
> ellenzéki tüntetésekről: volt ott egy tábla, amire azt írták, „Érzem, hogy
> butulok”. Az „internet népművészei” nagyon szerették, rengeteg mémet
> készítettek erre alapozva. De szerencsére a magyar fiatalok helyzetére,
> esélyeire az alapállítás egyáltalán nem jellemző. Sőt! Miközben sajnos
> évről évre szűkül az a generáció, amelyet az oktatás érint, *2018-ben
> mégis 800 fővel nőtt a sikeresen érettségizők száma; a mesterképzésen részt
> vevő hallgatóké tíz százalékkal; az osztatlan képzésben résztvevőké pedig
> 37 százalékkal emelkedett, és ötszázzal többen járnak doktori képzésre. *Ennyire
> „nem kellenek” nekünk a diplomások. A célunk a gyermekek, tanulók iskolai
> előmenetelének támogatása.
>
> *– A mennyiségi mutatókat illetően tehát jól állunk. De mi a helyzet a
> minőséggel? Az ellenzék előszeretettel hivatkozik ilyen-olyan nemzetközi
> felmérésekre.*
>
> – Akkor beszéljünk kicsit a nemzetközi tapasztalatokról is. Tudta, *hogy
> az utóbbi években a Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az
> egyik legjobb eredményt? *Évekig a második legjobb eredményt hozták a
> magyarok a felvételin, és idén már nem volt jobb nálunk, *megelőztük a
> hazai pályán induló briteket, de még az oktatás egyik fellegvárának tartott
> Szingapúrból jelentkező diákokat is.* Önmagában ez a tény bizonyíték
> arra, hogy akik a magyar oktatási rendszer teljesítményét lebecsülik, ezt
> elsősorban politikai indíttatásból teszik. Ám nem ez az egyetlen adat vagy
> eredmény, amire büszkék lehetünk. Két, * joghallgatóknak szervezett
> nemzetközi perbeszédversenyt nyertek meg hazai csapatok, de a diákjaink
> sorra aratnak a technikai, robotikai és informatikai megméretéseken is*.
> A balett grand prix-n ugyancsak az élen végeztek. Vagyis a magyar oktatás,
> a magyar pedagógusok a humán, a természettudományos és a művészeti képzés
> terén is olyan hátteret biztosítanak a tanulóiknak, hogy világszínvonalat
> tudnak hozni.
>
> *– Igen, csak kérdés, hogy meddig. Egyesek folyton azt hangoztatják, hogy
> a jó szakemberek kiöregszenek, nyugdíjba vonulnak, a fiatalok pedig nem
> mennek tanárnak.*
>
> –* A tanárutánpótlás problémája nem magyar sajátosság, ez egy európai
> szintű kihívás*. Viszont a magyar kormány időben észlelte és reagált rá.
> Ennek köszönhetően az ötvenévesnél idősebb pedagógusok arányát tekintve az
> unió legjobban teljesítő tíz országa közé tartozunk, azaz *nálunk a
> tanári kar kevésbé elöregedett, mint mondjuk Németországban.* A
> pedagóguspálya egyre vonzóbb, ezt bizonyítja a jelentkezések száma is,
> amely az elmúlt években jelentősen emelkedett. Ehhez bizonyosan* kellett
> a pedagógus-életpályamodell, hogy átlagosan ötven százalékkal nőtt a
> pedagógusok bére, és a Klebersberg-ösztöndíj bevezetése.* De hogy konkrét
> számokat is mondjak,* míg a németeknél a tanárok 45 százaléka idősebb
> ötvenévesnél, nálunk 37.*
>
> *A politikus úgy véli, büszkék lehetünk az oktatásunkra Fotó: Kurucz Árpád*
>
> *– Egy régi toposz, hogy a tanári pálya elnőiesedett. Kell-e, lehet-e ezen
> változtatni?*
>
> –* Ez a megállapítás igaz – de már egyre kevésbé*. A diákoknak, egyetemi
> vagy főiskolai hallgatóknak egyaránt szükségük van férfi- és női mintákra,
> példaképekre. És e tekintetben, *úgy tűnik, trendfordulóhoz érkeztünk. A
> középiskolákban mára 38:62-re javult a férfi tanárok aránya. A
> felsőoktatásban ugyanakkor a női előadók száma gyarapszik mostanában, így
> csökken az egyetemi oktatók körében a férfidominancia.*
>
> –* Valamelyik balliberális lap a köznevelési törvény módosításáról azt
> írta, hogy ez a jogszabály tulajdonképpen visszahozza a Kádár-kort.*
>
> – A balliberális sajtó egy ideje lényegében átvette az ellenzék szerepét.
> Ugyanakkor, ha figyelmesen elolvassa a cikkeiket, azt látja, hogy nem
> nagyon találtak fogást a köznevelési törvény módosításán. Amikor látszólag
> mégis, akkor meg nem volt igaz, amit állítottak.
>
> *– Például a magántanulói státus eltörlésére gondol?*
>
> – Igen*, a magántanulókkal kapcsolatos hírverés jó példa erre, hiszen szó
> sincs arról, hogy a kormány eltörölné az iskolán kívüli tanulás lehetőségét*
> . Mi* azt szeretnénk, hogyha ezen a területen is érvényesülne a
> jogegyenlőség, amit az új rendszer a korábbinál jobban biztosít majd*.
> Továbbá azt, hogy az egyéni tanrend azoknak legyen elérhető, akiknek a
> körülményei ezt valóban indokolják: például a sportolók vagy a tartósan
> beteg gyerekek. E tekintetben a módosítás éppen a diákok és a családjuk
> érdekeit tartja szem előtt. Továbbá* az eltérő joggyakorlatok és
> visszaélések világának felszámolása a cél.* Tehát a támadások oka itt is
> inkább a politikai érdek, mintsem a diákokért való aggódás.
>
> *– Igaz az, hogy a törvényjavaslat előkészítése során nem hallgatták meg a
> szakmai-érdekképviseleti szervezeteket?*
>
> – Nem a véletlen műve, hogy a szakmai szervezetek kérésének megfelelően *bekerült
> a tervezetbe például a pedagógusok céljuttatása, a külsős óraadó tanárok
> óraszámának emelése és a végzős tanárszakos hallgatók bevonása az oktatásba*.
> De ugyanez igaz a bérgarancia-alap megteremtésére is. Ennek egyébként az a
> lényege, hogy a magánintézményekben tanító pedagógusok a munkáltató
> fizetésképtelenné válása esetén is hozzájuthassanak az elmaradt bérükhöz.
> Szintén *bekerült a tervezetbe *a Nemzeti Pedagóguskar régóta
> hangoztatott javaslata,* az igazgatói életpálya.* Ez érezhető
> jövedelememelkedést jelent majd az iskolaigazgatóknak.
>
> *– Kissé mintha elsikkadt volna, hogy a javaslatuk elfogadása komolyan
> érinti az óvodákat is. Erről mit lehet tudni?*
>
> – *Az óvoda a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb eleme.* E téren
> két kérdéssel kellett foglalkoznia a kormánynak. Az egyik *a kapacitás
> növelése, ami mára már jó úton halad.* A következő években számos új
> óvoda épül, többet pedig felújítanak. Az elmúlt években *közel ezerrel
> nőtt az óvodapedagógusok száma és tízezerrel az óvodai férőhelyeké. *Ezzel
> párhuzamosan pedig csökkent az egy pedagógusra jutó gyermekek száma*, így
> minden óvodásra nagyobb figyelem juthat. *A másik egy tartalmi elem. A
> gyerekek életében nagyon markáns választóvonal van az óvoda és az iskola
> között. Ezen úgy szeretnénk változtatni, hogy *a nagycsoport, tehát az
> óvoda utolsó éve egyre hangsúlyosabban iskola-előkészítővé válik, ami
> elősegíti az iskolai érettséget és könnyebbé teszi a beilleszkedést az
> iskolai keretek közé.*
> magyarnemzet.hu
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-6644015422992506395_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190706/7879388c/attachment.html>