[Grem] Magyar mise a csángóknak - az eufórián túl

[Emoke Greschik]

 Az eufórián túl – Egy csángó pap a bákói magyar szentmise után a közösség
megmaradásának esélyeiről
2019. január 28. hétfő, 17:20
http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-euforian-tul-egy-csango-pap-bakoi-magyar-szentmise-utan-kozosseg-megmaradasanak-eselyeirol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901
Tampu-Ababei József, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye csángó papja, a
pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve-főplébánia vezetője. József atya,
amikor itthonról hazamegy testvéreihez, szülei sírjához, akkor
szülőfalujába, Lujzikalagorba látogat. Az első bákói magyar szentmise után
kérdeztük.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93859&v=1&img=o_101.jpg>

*– Az 1884-ben létrejött jászvásári (Iaşi) püspökség történetében először
fordul elő, hogy az egyházmegye területén rendszeresen – jelenleg havonta –
magyar nyelvű miséket tarthatnak. Az első ilyen misére január 27-én,
vasárnap került sor Bákóban (Bacău). Ezzel a döntéssel a csángók –
húsz-harmincezer csángó magyar él szerte Moldvában – ügye kimozdult a
holtpontról, vagy inkább jelképes, mintsem valódi és elégséges megoldásról
van szó?*

– *Igen nagy és értékes változásnak tartom ezt. *Ugyanakkor nehéz
megmondani, hogy mit is tekintünk holtpontnak. Inkább valaminek a
kezdetéről beszélhetünk. Ne feledjük, hogy *a jászvásári püspökség
létrehozása előtt sem volt ezen a területen magyar nyelvű szentmise. Magyar
énekek, imádságok lehettek akkor is, de a liturgia nyelve a latin volt*. Ha
ezt tekintjük viszonyítási pontnak, akkor az új lehetőséget *egy olyan
változásként értékelhetjük, amely új fejezetet nyithat a csángó magyar
emberek életében.*

*– Mi volt eddig a gátja a magyar nyelvű misének?*

– Eddig azt lehetett tapasztalni, hogy a legtöbben inkább bezárkóztak a
maguk világába. Senkinek nem volt bátorsága ahhoz, hogy változtasson a
kialakult helyzeten.

*– Az enyhüléshez köze lehet-e Ferenc pápa közelgő jászvásári
látogatásának?*

– Igen, véleményem szerint a pápalátogatás is hatással volt a
döntéshozatalra, ám az előzmények sem voltak jelentéktelenek.* Mint
köztudott, Petru Gherghel jászvásári püspök – egy, Erdő Péter bíboros
atyával történt megállapodás alapján – immár tíz éve küld Magyarországra
atyákat, akik itt végzik a tanulmányaikat, és részt vesznek a
lelkipásztorkodásban is. Úgy tűnik, hogy ennek a kezdeményezésnek most érik
be a gyümölcse.*

*– A csángó magyar közösségnek mit jelent a katolikus identitás, és ezen
belül annak magyar nyelvű megélése?*

– Sajnos nehezen lehet leírni az ottani miliőt. *A magyar nyelv és kultúra
markánsan meghatározza az ott élők mindennapjait. *Számukra ez nem csupán
egy kulturális színfolt; *a csángók határozottan úgy érzik, hogy részesei a
magyar hagyományoknak. *Nem csak arról van szó, hogy szeretnék életben
tartani ezeket a sajátosságokat, értékeket, hanem *azok valóban szerves
részei a mindennapjaiknak. A népviseletet sem csak akkor hordják, amikor
ünnepelnek valamit, és a táncaikat sem csak akkor táncolják, amikor
elmennek egy fesztiválra. Manapság több helyi plébános is arra buzdítja az
ott élőket, hogy a helyi ünnepeken is öltsék fel a népviseletüket.* Az
odalátogatók esetleg csak a felszínt látják, de *az ott élők identitása
igen mélyen gyökerezik. *A csángók egyébként nem szeretik a skanzenlétet,
azt, amikor arra kérik őket, hogy öltözzenek be, vagy beszéljenek úgy,
ahogyan a kívülállók elvárják tőlük.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93859&v=1&img=o_10.jpg>

*– Jakubinyi György gyulafehérvári érsek egy 2015-ös, az Erdélyi Naplónak
adott interjúban
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szentszek-esete-erdellyel/> egy kérdésre
válaszolva azt nyilatkozta, hogy visszafordíthatatlannak tartja a csángók
elrománosodási folyamatát. A mai történelmi helyzetben, a tegnapi szentmise
eufóriáján túl tekintve a magyar nyelvoktatás és az esetleges magyar nyelvű
misézés már valóban gesztusértékű csupán, és csak lassítani tudja ezt a
folyamatot?*

– Az  *nem vitatott, hogy az asszimilálódási folyamat felgyorsult, és talán
nem is visszafordítható már*. Nehezen lehet megmondani, hogy mikor
kezdődött ez.* A magyar misézés lehetősége természetesen lassíthatja az
asszimilálódást.* A teljes elrománosodáshoz az kell, hogy minden csángó
feladja az identitását, *de amíg akár csak egy maroknyian is vannak,
akiknek számítanak a gyökereik, addig a magyar kultúra is megmarad. Amíg
élnek ott olyanok, akik számára ez fontos, addig nem beszélhetünk teljes
asszimilálódásról. *Az identitás megőrzését lehet kívülről segíteni,
támogatni, de az ottaniaknak kell megmaradniuk a maguk kultúrájában.

*– Hogyan élték meg a csángók a pápalátogatás bejelentését?*

*– Ők is örömmel fogadták a hírt, nagy szeretettel és lelkesedéssel
készülnek a látogatásra.* Lesznek olyanok, akik Jászvásárba, és olyanok is,
akik Csíksomlyóra mennek, de ettől függetlenül nagyon várják a Szentatyát.

A Jászvásári Egyházmegye esperesi tanácsa és a püspöki tanács döntése
alapján *Petru Gherghel püspök engedélyezte, hogy 2019 januárjától minden
hónap utolsó vasárnapján 13 órától magyar nyelvű római katolikus szentmisét
mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban. A miséket Măriuț Felix
forrófalvai (Faraoani), valamint Varga Andrei bogdánfalvai (Valea Seacă)
plébános celebrálja.*

Fotó: Lambert Attila; MTI

Lejegyezte: Baranyai Béla

Kuzmányi István/Magyar Kurír

*Az *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190130/dc858cb8/attachment.html>