<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Az eufórián túl – Egy csángó pap a bákói magyar szentmise után a közösség megmaradásának esélyeiről </h1>
<div class="gmail-datum">2019. január 28. hétfő, 17:20</div><div class="gmail-datum"><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-euforian-tul-egy-csango-pap-bakoi-magyar-szentmise-utan-kozosseg-megmaradasanak-eselyeirol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-euforian-tul-egy-csango-pap-bakoi-magyar-szentmise-utan-kozosseg-megmaradasanak-eselyeirol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Tampu-Ababei József, az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye csángó papja, a pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen
Szíve-főplébánia vezetője. József atya, amikor itthonról hazamegy
testvéreihez, szülei sírjához, akkor szülőfalujába, Lujzikalagorba
látogat. Az első bákói magyar szentmise után kérdeztük.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93859&v=1&img=o_101.jpg" rel="lightbox['g93859']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93859&v=1&p=1&img=c_101.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Az 1884-ben létrejött jászvásári (Iaşi) püspökség
történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén
rendszeresen – jelenleg havonta – magyar nyelvű miséket tarthatnak. Az
első ilyen misére január 27-én, vasárnap került sor Bákóban (Bacău).
Ezzel a döntéssel a csángók – húsz-harmincezer csángó magyar él szerte
Moldvában – ügye kimozdult a holtpontról, vagy inkább jelképes, mintsem
valódi és elégséges megoldásról van szó?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Igen nagy és értékes változásnak tartom ezt. </b></span>Ugyanakkor nehéz
megmondani, hogy mit is tekintünk holtpontnak. Inkább valaminek a
kezdetéről beszélhetünk. Ne feledjük, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a jászvásári püspökség
létrehozása előtt sem volt ezen a területen magyar nyelvű szentmise.
Magyar énekek, imádságok lehettek akkor is, de a liturgia nyelve a latin
volt</b>. </span>Ha ezt tekintjük viszonyítási pontnak, akkor az új lehetőséget
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy olyan változásként értékelhetjük, amely új fejezetet nyithat a
csángó magyar emberek életében.</span></b></p>
<p><strong>– Mi volt eddig a gátja a magyar nyelvű misének?</strong></p>
<p>– Eddig azt lehetett tapasztalni, hogy a legtöbben inkább bezárkóztak
a maguk világába. Senkinek nem volt bátorsága ahhoz, hogy változtasson a
kialakult helyzeten.</p>
<p><strong>– Az enyhüléshez köze lehet-e Ferenc pápa közelgő jászvásári látogatásának?</strong></p>
<p>– Igen,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b>véleményem szerint a pápalátogatás is hatással volt a
döntéshozatalra, ám az előzmények sem voltak jelentéktelenek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Mint
köztudott, Petru Gherghel jászvásári püspök – egy, Erdő Péter bíboros
atyával történt megállapodás alapján – immár tíz éve küld Magyarországra
atyákat, akik itt végzik a tanulmányaikat, és részt vesznek a
lelkipásztorkodásban is. Úgy tűnik, hogy ennek a kezdeményezésnek most
érik be a gyümölcse.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>– A csángó magyar közösségnek mit jelent a katolikus identitás, és ezen belül annak magyar nyelvű megélése?</strong></span></p>
<p>– Sajnos nehezen lehet leírni az ottani miliőt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A magyar nyelv és
kultúra markánsan meghatározza az ott élők mindennapjait. </b></span>Számukra ez
nem csupán egy kulturális színfolt;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a csángók határozottan úgy érzik,
hogy részesei a magyar hagyományoknak.</span> </b></span>Nem csak arról van szó, hogy
szeretnék életben tartani ezeket a sajátosságokat, értékeket, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azok
valóban szerves részei a mindennapjaiknak. A népviseletet sem csak
akkor hordják, amikor ünnepelnek valamit, és a táncaikat sem csak akkor
táncolják, amikor elmennek egy fesztiválra. Manapság több helyi plébános
is arra buzdítja az ott élőket, hogy a helyi ünnepeken is öltsék fel a
népviseletüket.</b></span> Az odalátogatók esetleg csak a felszínt látják, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
ott élők identitása igen mélyen gyökerezik. </b></span>A csángók egyébként nem
szeretik a skanzenlétet, azt, amikor arra kérik őket, hogy öltözzenek
be, vagy beszéljenek úgy, ahogyan a kívülállók elvárják tőlük. </p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93859&v=1&img=o_10.jpg" rel="lightbox['g93859']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=93859&v=1&p=1&img=c_10.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Jakubinyi György gyulafehérvári érsek <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szentszek-esete-erdellyel/" target="_blank">egy 2015-ös, az Erdélyi Naplónak adott interjúban</a>
egy kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy visszafordíthatatlannak
tartja a csángók elrománosodási folyamatát. A mai történelmi helyzetben,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a tegnapi szentmise eufóriáján</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">túl tekintve a magyar nyelvoktatás és az
esetleges magyar nyelvű misézés már valóban gesztusértékű csupán, és
csak lassítani tudja ezt a folyamatot?</span></strong></p>
<p>– Az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem vitatott, hogy az asszimilálódási folyamat felgyorsult, és
talán nem is visszafordítható már</b></span>. Nehezen lehet megmondani, hogy mikor
kezdődött ez.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A magyar misézés lehetősége természetesen lassíthatja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
asszimilálódást.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A</span> teljes elrománosodáshoz az kell, hogy minden csángó
feladja az identitását, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de amíg akár csak egy maroknyian is vannak,
akiknek számítanak a gyökereik, addig a magyar kultúra is megmarad. Amíg
élnek ott olyanok, akik számára ez fontos, addig nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">beszélhetünk
teljes asszimilálódásról</span>. </b></span>Az identitás megőrzését lehet kívülről
segíteni, támogatni, de az ottaniaknak kell megmaradniuk a maguk
kultúrájában.</p>
<p><strong>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Hogyan élték meg a csángók a pápalátogatás bejelentését?</span></strong></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– Ők is örömmel fogadták a hírt, nagy szeretettel és lelkesedéssel
készülnek a látogatásra.</b></span> Lesznek olyanok, akik Jászvásárba, és olyanok
is, akik Csíksomlyóra mennek, de ettől függetlenül nagyon várják a
Szentatyát.</p>
<div class="gmail-keretes">
<p>A Jászvásári Egyházmegye esperesi tanácsa és a püspöki tanács döntése
alapján <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Petru Gherghel püspök </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">engedélyezte, hogy 2019 januárjától
minden hónap utolsó vasárnapján 13 órától magyar nyelvű római katolikus
szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban. A miséket
Măriuț Felix forrófalvai (Faraoani), valamint Varga Andrei bogdánfalvai
(Valea Seacă) plébános celebrálja.</span></b></p>
</div>
<p>Fotó: Lambert Attila; MTI</p>
<p>Lejegyezte: Baranyai Béla</p>
<p>Kuzmányi István/Magyar Kurír</p>
<p><em>Az </em></p>
</div></div>