[Grem] Ezért “váltották” le oly gyorsan XVI. Benedek pápát – Világ Figyelő

[Ildikó Somorjainé Kuźniarski]

*Érdekes okfejtés...:*

*From:* HEGYVIDÉKI TRIANON harangja TÁRSASÁG [mailto:
hegyvideki.trianon.tarsasag at googlemail.com]

*Sent:* Sunday, January 27, 2019 2:45 PM
*To:* HEGYVIDÉKI Trianon harangja TÁRSASÁG


Ezért “váltották” le oly gyorsan XVI. Benedek pápát

Azért “váltották” le oly gyorsan – betegségre hivatkozva – mert Őpápasága,
XVI. Benedek ideje alatt ezt a muszlim népvándorlást nem lehetett volna
kivitelezni!

A háttérhatalomnak olyan pápa kellett, aki Amerikából érkezett, s nincs a
vérében az európaiság, az európai kultúra, műveltség, így sokkal
nyitottabb, mint lett volna XVI. Benedek pápa! Ezt már csak az nem látja,
aki nem használja az eszét!

XVI. Benedek pápa azonnal a “mai keresztes háború” élére állt volna, a
keresztények vezetője lett volna a muszlim vallással szemben, ellentétben
Ferenc pápával….

[image: Image result for pope benedict]

„Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen
dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett
hitet karddal kell terjeszteni” – szólt XVI. Benedek pápa egyik idézett
mondata Regensburgban, ami kiakasztotta az európai médiaközvéleményt 2006
szeptemberében. A média és a politikusok egy része azonnal
„elfogadhatatlannak”, „offenzívnak”, intoleránsnak és hasonlóknak
minősítették a pápa regensburgi beszédét, ami újraéleszti a vallási
ellentéteket, és a dialógus, párbeszéd, békés egymás mellett élés helyett
az intoleranciát szolgálja, szerintük.

A legmegengedőbb kommentárok szerint legalábbis „baklövés” volt a beszéd,
az egyiptomi külügyminiszter pedig „szerencsétlen kijelentésnek” nevezte a
fenti idézetet. Az iszlám világ országai közül több is kifejezte
nemtetszését, Irán például az iszlám elleni nemzetközi összeesküvés
részének nevezte a beszédet, az iraki kormányszóvivő úgy látta, a pápa
félreérti az iszlámot, Marokkó pedig egyenesen visszahívta a vatikáni
nagykövetét. A Counter Punch publicistája, Tariq Ali azt írta: „a bajor egy
borotvaéles reakciós klerikus”, aki amikor a világ szembenéz a környezet és
a szegénység problémáival, inkább azt választja, hogy megtámadja egy
rivális vallás alapítóját.

Voltak persze a pápát védelmükbe vevő megszólalók is: John Howard ausztrál
miniszterelnök szerint az iszlám világ reakciója eltúlzott volt, Angela
Merkel pedig úgy látta, egyszerűen félreértik XVI. Benedek beszédét. Jose
Maria Aznar volt spanyol jobboldali miniszterelnök a pápa bocsánatkérését
követelő tüntetésekre reagálva kijelentette: a muzulmánok sem kértek
bocsánatot Spanyolország területének nyolcszáz évig tartó elfoglalásáért, a
svájci belügyminiszter pedig leszögezte, hogy a pápa beszéde „intelligens
és szükséges” volt.

Az iszlám fanatizmus elmúlt nyolc évben való előretörését, az ISIS brutális
tetteit és a világ felé intézett kihívását látva, úgy tűnik, a világ
tartozik egy bocsánatkéréssel Benedek felé. Mert miről is beszélt pontosan
a volt pápa?

A Vatikán leszögezte:az idézeteket kiragadták kontextusukból, és a pápa
célja épp az ellenkezője volt annak, mint amit belemagyaráztak.
Mindazonáltal a pápának visszakoznia kellett, kijelentve: egy középkori
szöveget idézett, amely nem tükrözi személyes nézeteit. Hozzátette: igazi
szándéka a dialógus elősegítése volt.

XVI. Benedek egy egyetemen beszélt a tudományos élet képviselőihez, így a
hit és az ész összeegyeztethetősége volt a fő témája, s mint utolsó mondata
világossá teszi, igazából az egyetem feladatáról értekezett. Mint mondta a
professzorokhoz szólva, egykori professzorként: „egyetlen egészet alkotunk,
és az egyetlen értelem egészén belül dolgozunk, annak különféle
dimenzióiban, s ezáltal közösen viseljük a felelősséget is az értelem
helyes használatáért.”

S itt jött a kifogásolt rész: Benedek pápa ekkor foglalta össze „a tudós
bizánci császár, II. Paleologosz Manuel, valószínű a téli táborban,
1391-ben Ankara közelében egy művelt perzsával a kereszténységről és az
iszlámról és e kettő igazságáról folytatott” eszmecseréjét. Mint a pápa
mondta: „most csak egy témát szeretnék érinteni, ami a dialógus egészében
mellékes – amely a hit és értelem témakörében megragadott és
kiindulópontként szolgál e témáról szóló reflexióimhoz.”

Benedek pápa úgy fogalmazott: „meglepő számunkra, hogy a császár milyen
nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, mely
általában a vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: »Mutasd
meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat
fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet
karddal kell terjeszteni«. Miután a császár ilyen súlyosan fejezte ki
magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket, miért esztelen dolog a hit
erőszakos terjesztése. (…) Az erőszakos térítés elleni érvelés döntő érve
ez Az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek lényegével.”

XVI. Benedek tulajdonképp egyszerre az értelem és a hit védelmében beszélt
az egyetemek kapcsán, s ehhez történetesen – nyilván nem véletlenül – egy
vallási dialógust hozott példának, s még fel is hívta a figyelmet rá, hogy
az idézett császár keményen, számunkra szokatlanul fejezi ki magát. A fél
világ megkövezte érte

És akkor 2014-ben felbukkant az Iszlám Állam. Iszlám fundamentalizmus,
teokratizmus, lekaszabolt, lefejezett gyerekek, keresztre feszített
keresztények, valamint az Iszlám Állam nézeteit nem valló muzulmánok
elüldözése, kivégzése – nem kell ragoznom.

„Benedek pápának igaza volt az iszlámmal kapcsolatban.

A világ tartozik neki egy bocsánatkéréssel” − írja most a Life Site Newson
vezetett blogjában Hilary White. Mint írja: most azt láthatjuk élőben,
milyen is lehetett, amikor a 7. században a frissen alapított iszlám vallás
hívei elfoglalták az addig túlnyomórészt keresztény Közel-Keletet. Ha
valaki megint hirtelen a keresztes hadjáratokat hozná fel, mondván, „egyik
kutya, másik eb”, akkor ezen a ponton irányítom át a keresztes hadjáratok
védelmében írt posztomhoz, amelyből kiviláglik, hogy azok az iszlám nyugat
ellen irányuló, több száz éve folyó támadásaira adott reakciók voltak.

White szerint az „ősi veszély” feltámadásának idejében egyre nehezebb a
liberális véleményformálók álláspontjának fenntartása, a „régi mantrák”
újra és újra való ismételgetése, ugyanis „nem mindenki gondolkodik ugyanúgy
a világon, mint mi”, „nem egyenértékű minden kultúra”, és „nincs
mindenkinek igaza abban, amit hisz”.

Camillo Langone az Il Foglio című olasz katolikus lap hasábjain írta azt,
hogy „ma, amikor a hírek az egykori Irakból megint történelmet írnak, és
ami mindenkinek megmutatja, akinek szeme van, hogy milyen az, milyen is
igazán, amikor a Koránt valóban cselekvésre váltják, bocsánatot kell
kérnünk mindkettőtöktől” − mármint XVI. Benedek pápától és az egykori
császártól. Persze, a „modern, szekularizált Európa nem fogja ezt megtenni”.

XVI. Benedek: a pápa, mint próféta – címezte fel cikkét ugyanezen témában a
Crisis Magazine szerzője, George W. Rutler. Mint írja: „ma szívélyes
közéleti és vallási vezetőket látunk, amint mecseteket látogatnak” és
„viccelődnek” úgy, mintha „egy Kiwanis Klubban volnának”. „Miközben ezt
teszik, keresztényeket gyilkolnak meg Mohamed követői távoli földeken,
akikről azt mondják a politikailag óvatoskodók, hogy saját extrém nézeteik
fogjai”. Rutler számos példát hoz angol lordoktól kezdve a norvég királyon
át amerikai tüntetőkig, akik úgy gondolták a harmincas években, hogy a
nácikat meg lehet szelídíteni, és együtt élni velük, akik pedig ennek az
ellenkezőjét mondták, azokat pellengérre állították.

Amel Nona moszuli káld katolikus érsek a Corriere della Serában arra
figyelmeztetett, mellőzve Benedek akadémikusan kimért és udvarias,
úriemberi stílusát: az iszlám szerint nem egyenlő mindenki. A mi értékeink
nem az iszlám értékei. „Ha ezt nem értitek meg minél előbb, azon ellenség
áldozataivá váltok, akit nemrég még otthonotokba fogadtatok”. Hozzátette:
„veszélyben vagytok. Kemény és bátor döntéseket kell hoznotok, még akkor
is, ha ezek ellentétesek az alapelveitekkel.”

Benedek pápa regensburgi beszédében az egyetemről, hit és ész
összeegyeztetéséről beszélt, s ennek kapcsán az értelem alapján folytatott
vallási párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, ezzel kiszólva a
muzulmán világnak, ahol ez a fajta értelemalapú párbeszéd nem éppen divat.
Hozzátette: „A modern gondolkodás önkritikájának ez a nagy vonásokkal
fölvázolt kísérlete egyáltalán nem zárja magába azt a véleményt, hogy
vissza kellene térnünk a fölvilágosodás előtti korba, elvetve a modern kor
nézeteit. Mindazt, ami a szellem modern fejlődésében értékes, fenntartások
nélkül elismerjük: valamennyien hálásak vagyunk azokért a nagyszerű
lehetőségekért, melyeket ez a fejlődés nyitott az ember előtt és az emberi
fejlődés számára, melynek kedvezményezettjei vagyunk.”

A volt pápa hozzátette: „A Nyugatot régóta fenyegeti ez az elfordulás
értelmének alapvető kérdéseitől, ám ezáltal igen nagy kárt szenvedne.” A
következő mondat pedig az iszlám világnak is szólt: „Csak így leszünk
képesek a kultúrákkal és a vallásokkal folytatott igazi dialógusra is –
arra a dialógusra, melyre oly égetően szükségünk van.”

Ratzinger ma nem olvassa a fejünkre: „én szóltam”. A valóság már megtette
helyette.



https://vilagfigyelo.com/ezert-valtottak-le-oly-gyorsan-xvi-benedek-papat/
��
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190127/209acbe3/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image001.jpg
Type: image/jpeg
Size: 63074 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190127/209acbe3/attachment.jpg>