<div dir="auto"><font face="Calibri, sans-serif"><span style="font-size:14.666666984558105px"><b>Érdekes okfejtés...:</b></span></font></div><div dir="auto"><b><span style="font-size:11.0pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><br></span></b></div><div><b><span style="font-size:11.0pt;font-family:"Calibri",sans-serif">From:</span></b><span style="font-size:11pt;font-family:Calibri,sans-serif"> HEGYVIDÉKI TRIANON harangja TÁRSASÁG [mailto:<a href="mailto:hegyvideki.trianon.tarsasag@googlemail.com" target="_blank">hegyvideki.trianon.tarsasag@googlemail.com</a>] </span><br></div><div><div class="gmail_quote"><div lang="HU" link="blue" vlink="purple"><div class="m_-7603252503401689272WordSection1"><div><div style="border:none;border-top:solid #e1e1e1 1.0pt;padding:3.0pt 0cm 0cm 0cm"><p class="MsoNormal"><span style="font-size:11.0pt;font-family:"Calibri",sans-serif"><b>Sent:</b> Sunday, January 27, 2019 2:45 PM<br><b>To:</b> HEGYVIDÉKI Trianon harangja TÁRSASÁG<br><u></u></span></p></div></div><p class="MsoNormal"><u></u> <u></u></p><h1><span style="font-family:Arimo">Ezért “váltották” le oly gyorsan XVI. Benedek pápát<u></u><u></u></span></h1><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Azért “váltották” le oly gyorsan – betegségre hivatkozva – mert Őpápasága, XVI. Benedek ideje alatt ezt a muszlim népvándorlást nem lehetett volna kivitelezni!<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">A háttérhatalomnak olyan pápa kellett, aki Amerikából érkezett, s nincs a vérében az európaiság, az európai kultúra, műveltség, így sokkal nyitottabb, mint lett volna XVI. Benedek pápa! Ezt már csak az nem látja, aki nem használja az eszét!<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">XVI. Benedek pápa azonnal a “mai keresztes háború” élére állt volna, a keresztények vezetője lett volna a muszlim vallással szemben, ellentétben Ferenc pápával….<u></u><u></u></span></p><p align="center" style="text-align:center"><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo"><img src="cid:1689024853f4cd34f0f1" alt="Image result for pope benedict" style="max-width: 100%;"><u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">„Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni” – szólt XVI. Benedek pápa egyik idézett mondata Regensburgban, ami kiakasztotta az európai médiaközvéleményt 2006 szeptemberében. A média és a politikusok egy része azonnal „elfogadhatatlannak”, „offenzívnak”, intoleránsnak és hasonlóknak minősítették a pápa regensburgi beszédét, ami újraéleszti a vallási ellentéteket, és a dialógus, párbeszéd, békés egymás mellett élés helyett az intoleranciát szolgálja, szerintük.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">A legmegengedőbb kommentárok szerint legalábbis „baklövés” volt a beszéd, az egyiptomi külügyminiszter pedig „szerencsétlen kijelentésnek” nevezte a fenti idézetet. Az iszlám világ országai közül több is kifejezte nemtetszését, Irán például az iszlám elleni nemzetközi összeesküvés részének nevezte a beszédet, az iraki kormányszóvivő úgy látta, a pápa félreérti az iszlámot, Marokkó pedig egyenesen visszahívta a vatikáni nagykövetét. A Counter Punch publicistája, Tariq Ali azt írta: „a bajor egy borotvaéles reakciós klerikus”, aki amikor a világ szembenéz a környezet és a szegénység problémáival, inkább azt választja, hogy megtámadja egy rivális vallás alapítóját.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Voltak persze a pápát védelmükbe vevő megszólalók is: John Howard ausztrál miniszterelnök szerint az iszlám világ reakciója eltúlzott volt, Angela Merkel pedig úgy látta, egyszerűen félreértik XVI. Benedek beszédét. Jose Maria Aznar volt spanyol jobboldali miniszterelnök a pápa bocsánatkérését követelő tüntetésekre reagálva kijelentette: a muzulmánok sem kértek bocsánatot Spanyolország területének nyolcszáz évig tartó elfoglalásáért, a svájci belügyminiszter pedig leszögezte, hogy a pápa beszéde „intelligens és szükséges” volt.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Az iszlám fanatizmus elmúlt nyolc évben való előretörését, az ISIS brutális tetteit és a világ felé intézett kihívását látva, úgy tűnik, a világ tartozik egy bocsánatkéréssel Benedek felé. Mert miről is beszélt pontosan a volt pápa?<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">A Vatikán leszögezte:az idézeteket kiragadták kontextusukból, és a pápa célja épp az ellenkezője volt annak, mint amit belemagyaráztak. Mindazonáltal a pápának visszakoznia kellett, kijelentve: egy középkori szöveget idézett, amely nem tükrözi személyes nézeteit. Hozzátette: igazi szándéka a dialógus elősegítése volt.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">XVI. Benedek egy egyetemen beszélt a tudományos élet képviselőihez, így a hit és az ész összeegyeztethetősége volt a fő témája, s mint utolsó mondata világossá teszi, igazából az egyetem feladatáról értekezett. Mint mondta a professzorokhoz szólva, egykori professzorként: „egyetlen egészet alkotunk, és az egyetlen értelem egészén belül dolgozunk, annak különféle dimenzióiban, s ezáltal közösen viseljük a felelősséget is az értelem helyes használatáért.”<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">S itt jött a kifogásolt rész: Benedek pápa ekkor foglalta össze „a tudós bizánci császár, II. Paleologosz Manuel, valószínű a téli táborban, 1391-ben Ankara közelében egy művelt perzsával a kereszténységről és az iszlámról és e kettő igazságáról folytatott” eszmecseréjét. Mint a pápa mondta: „most csak egy témát szeretnék érinteni, ami a dialógus egészében mellékes – amely a hit és értelem témakörében megragadott és kiindulópontként szolgál e témáról szóló reflexióimhoz.”<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Benedek pápa úgy fogalmazott: „meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, mely általában a vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: »Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni«. Miután a császár ilyen súlyosan fejezte ki magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket, miért esztelen dolog a hit erőszakos terjesztése. (…) Az erőszakos térítés elleni érvelés döntő érve ez Az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek lényegével.”<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">XVI. Benedek tulajdonképp egyszerre az értelem és a hit védelmében beszélt az egyetemek kapcsán, s ehhez történetesen – nyilván nem véletlenül – egy vallási dialógust hozott példának, s még fel is hívta a figyelmet rá, hogy az idézett császár keményen, számunkra szokatlanul fejezi ki magát. A fél világ megkövezte érte<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">És akkor 2014-ben felbukkant az Iszlám Állam. Iszlám fundamentalizmus, teokratizmus, lekaszabolt, lefejezett gyerekek, keresztre feszített keresztények, valamint az Iszlám Állam nézeteit nem valló muzulmánok elüldözése, kivégzése – nem kell ragoznom.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">„Benedek pápának igaza volt az iszlámmal kapcsolatban.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">A világ tartozik neki egy bocsánatkéréssel” − írja most a Life Site Newson vezetett blogjában Hilary White. Mint írja: most azt láthatjuk élőben, milyen is lehetett, amikor a 7. században a frissen alapított iszlám vallás hívei elfoglalták az addig túlnyomórészt keresztény Közel-Keletet. Ha valaki megint hirtelen a keresztes hadjáratokat hozná fel, mondván, „egyik kutya, másik eb”, akkor ezen a ponton irányítom át a keresztes hadjáratok védelmében írt posztomhoz, amelyből kiviláglik, hogy azok az iszlám nyugat ellen irányuló, több száz éve folyó támadásaira adott reakciók voltak.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">White szerint az „ősi veszély” feltámadásának idejében egyre nehezebb a liberális véleményformálók álláspontjának fenntartása, a „régi mantrák” újra és újra való ismételgetése, ugyanis „nem mindenki gondolkodik ugyanúgy a világon, mint mi”, „nem egyenértékű minden kultúra”, és „nincs mindenkinek igaza abban, amit hisz”.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Camillo Langone az Il Foglio című olasz katolikus lap hasábjain írta azt, hogy „ma, amikor a hírek az egykori Irakból megint történelmet írnak, és ami mindenkinek megmutatja, akinek szeme van, hogy milyen az, milyen is igazán, amikor a Koránt valóban cselekvésre váltják, bocsánatot kell kérnünk mindkettőtöktől” − mármint XVI. Benedek pápától és az egykori császártól. Persze, a „modern, szekularizált Európa nem fogja ezt megtenni”.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">XVI. Benedek: a pápa, mint próféta – címezte fel cikkét ugyanezen témában a Crisis Magazine szerzője, George W. Rutler. Mint írja: „ma szívélyes közéleti és vallási vezetőket látunk, amint mecseteket látogatnak” és „viccelődnek” úgy, mintha „egy Kiwanis Klubban volnának”. „Miközben ezt teszik, keresztényeket gyilkolnak meg Mohamed követői távoli földeken, akikről azt mondják a politikailag óvatoskodók, hogy saját extrém nézeteik fogjai”. Rutler számos példát hoz angol lordoktól kezdve a norvég királyon át amerikai tüntetőkig, akik úgy gondolták a harmincas években, hogy a nácikat meg lehet szelídíteni, és együtt élni velük, akik pedig ennek az ellenkezőjét mondták, azokat pellengérre állították.<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Amel Nona moszuli káld katolikus érsek a Corriere della Serában arra figyelmeztetett, mellőzve Benedek akadémikusan kimért és udvarias, úriemberi stílusát: az iszlám szerint nem egyenlő mindenki. A mi értékeink nem az iszlám értékei. „Ha ezt nem értitek meg minél előbb, azon ellenség áldozataivá váltok, akit nemrég még otthonotokba fogadtatok”. Hozzátette: „veszélyben vagytok. Kemény és bátor döntéseket kell hoznotok, még akkor is, ha ezek ellentétesek az alapelveitekkel.”<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Benedek pápa regensburgi beszédében az egyetemről, hit és ész összeegyeztetéséről beszélt, s ennek kapcsán az értelem alapján folytatott vallási párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, ezzel kiszólva a muzulmán világnak, ahol ez a fajta értelemalapú párbeszéd nem éppen divat. Hozzátette: „A modern gondolkodás önkritikájának ez a nagy vonásokkal fölvázolt kísérlete egyáltalán nem zárja magába azt a véleményt, hogy vissza kellene térnünk a fölvilágosodás előtti korba, elvetve a modern kor nézeteit. Mindazt, ami a szellem modern fejlődésében értékes, fenntartások nélkül elismerjük: valamennyien hálásak vagyunk azokért a nagyszerű lehetőségekért, melyeket ez a fejlődés nyitott az ember előtt és az emberi fejlődés számára, melynek kedvezményezettjei vagyunk.”<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">A volt pápa hozzátette: „A Nyugatot régóta fenyegeti ez az elfordulás értelmének alapvető kérdéseitől, ám ezáltal igen nagy kárt szenvedne.” A következő mondat pedig az iszlám világnak is szólt: „Csak így leszünk képesek a kultúrákkal és a vallásokkal folytatott igazi dialógusra is – arra a dialógusra, melyre oly égetően szükségünk van.”<u></u><u></u></span></p><p><span style="font-size:15.0pt;font-family:Arimo">Ratzinger ma nem olvassa a fejünkre: „én szóltam”. A valóság már megtette helyette. <u></u><u></u></span></p><p class="MsoNormal"><u></u> <u></u></p><div><p class="MsoNormal"><a href="https://vilagfigyelo.com/ezert-valtottak-le-oly-gyorsan-xvi-benedek-papat/" target="_blank">https://vilagfigyelo.com/ezert-valtottak-le-oly-gyorsan-xvi-benedek-papat/</a><u></u><u></u></p></div></div></div></div></div><div dir="auto">🥀</div>