[Grem] Magyar mise a csángóknak: enyhülés v. ráhagyás (a már sikeres románosítás után)?

[Emoke Greschik]

 Magyar mise a csángóknak: enyhülés vagy ráhagyás?
<https://mandiner.hu/cikk/20190123_szilvay_gergely_csango_mise>
2019. január 23. 14:24


*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*
*https://mandiner.hu/cikk/20190123_szilvay_gergely_csango_mise
<https://mandiner.hu/cikk/20190123_szilvay_gergely_csango_mise>*

Közel másfél évszázad után itt az első engedély a csángók magyar nyelvű
misézésére. Áttörés ez, vagy a román fél már amúgy is győztesnek érzi
magát?

A Jászvásári Püspökség több mint harminc évnyi küzdelem után engedélyezte,
hogy a területén rendszeresen legyen magyar nyelvű mise, havi egy
alkalommal Bákó városában – robbant a hír
<https://mandiner.hu/cikk/20190123_magyarul_misezhetnek_ezentul_a_csangok_is?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>,
de nem elég nagyot.

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ)
vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a Jászvásári
Püspökség 1884 óta írott történetébenelőször fordul elő, hogy az
egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar
nyelvű misékre kerül sor.

A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig
elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári
püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar
misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem
érti a román nyelvet.

Lehet, hogy mindez nem független Ferenc pápa csíksomlyói látogatásától.

Ugyanakkor tegyük hozzá: az, hogy Bákóban van havi egy mise, édeskevés.
Petru Gherghel 1978 óta apostoli kormányzóként, 1990 óta püspökként vezeti
az egyházmegyét, és mindvégig ellenállt a magyar mise iránti kérelmeknek.
Pedig pontosan tudott róluk, ő és a Vatikán is kapott kérelmeket, utóbbi
visszautalta a kérelmeket az egyházmegyének, mondván, hogy az püspöki
hatáskör.

* Magyarul misézhetnek ezentúl a csángók is*
<https://mandiner.hu/cikk/20190123_magyarul_misezhetnek_ezentul_a_csangok_is?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>

Az enyhülés a jászvásári püspökségen talán három dolognak köszönhető:
Ferenc pápa várható látogatásának; Petru Gherghel korának, azazhogy a
püspök hamarosan nyugdíjba megy, mivel már túllépte a 75 éves korhatárt; és
annak, hogy talán a románok úgy látják, sikerrel járt asszimilációs
politikájuk.

Mire gondolunk?
Hogy ez a lakosság magyar származású, azzal a magyar és a nemzetközi
szakirodalom is egyetért, csak a román nem.

Ez egy középkori eredetű népcsoport, amelynek évszázadokon keresztül
érkezett „utánpótlása”. Nyilván részint természetes folyamat a románokhoz
való asszimilációja, de ezt rendesen erőltették is a románok.

Tánczos Vilmos szerint
<http://csango.info/uploads/pdf/moldva.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>
az 1859-es népszámlálás szerint az akkori 53 ezer katolikusból 38 ezer,
azaz 71,6 százalék magyar ajkú. Akkor Bákó katolikus lakosságának 86,6
százaléka, Roman megyének pedig 94,6 százaléka magyarnak vallotta magát. A
következő, 1899-es népszámlálás nem vizsgálta az anyanyelvi, nemzetiségi
viszonyokat.

* Miért fontos a románoknak, hogy a csángók románok legyenek?
<https://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>*

Az 1930-as és az 1992-es román népszámlálás viszont erősen és tudatosan
torzított. Utóbbi szerint Moldvában 243 ezer katolikus élt, akik között
viszont gyakorlatilag nem találtak magyart. Ez részben az erős
nyomásgyakorlásnak, a fenyegetéseknek volt köszönhető, részint a téves
módszertannak, mely szerint 240 ezer emberből 0,8 százalék, kevesebb mint
kétezer ember vallotta magát magyarnak, ebből falusi 525.

Tánczos Vilmos viszont saját felmérései szerint 1997-ben arról írt, hogy a
moldvai katolikusok negyede, 62 ezer tudott még magyarul. Ez még növekedés
is számszerűleg a korábbi 45 ezerhez képest, bár arányszámban csökkenés.
Ugyanakkor kiáltó a különbség a románok kétezer főjéhez képest: puszta 60
ezer ember... 1997-ben mintegy 80 falu volt, ahol a lakosság jelentős
része, néhol 100 százalék, de valahol csak 10 vagy még kevesebb, beszélt
magyarul.

A helyzet 1997-hez képest persze tovább romlott, de Gherghel kritériuma,
hogy ne magyarul tudjon a hívek 2 százaléka, hanem románul ne, eléggé
álságos, ha már a hívek kérték a magyar misét. Miért fájt, miért fáj neki
ez?

Persze valószínűleg jelenleg úgy állunk, hogy a jászvásári püspökség
szerint az asszimilációs csatát megnyerték a románok,
így már lehet havi egy misét engedélyezni, no nem a falvakban, hanem a
nagyvárosban. Nagyvonalúság, román módra.

De mégis csak előrelépés a több mint egy évszázados küzdelemben.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190123/ebd77f21/attachment.html>