<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190123_szilvay_gergely_csango_mise">Magyar mise a csángóknak: enyhülés vagy ráhagyás?</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2019. január 23. 14:24</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0254/253383_img_0861_ld.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a><br></b></div><div style="margin:5px 5px 5px 0px"><b><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190123_szilvay_gergely_csango_mise">https://mandiner.hu/cikk/20190123_szilvay_gergely_csango_mise</a></b><br><b></b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
Közel másfél évszázad után itt az első engedély a csángók
magyar nyelvű misézésére. Áttörés ez, vagy a román fél már amúgy is
győztesnek érzi magát?
</p>
<div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">
</div>
<div class="gmail-text">
<p>A Jászvásári Püspökség több mint harminc évnyi küzdelem
után engedélyezte, hogy a területén rendszeresen legyen magyar nyelvű
mise, havi egy alkalommal Bákó városában – <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20190123_magyarul_misezhetnek_ezentul_a_csangok_is?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">robbant a hír</a>, de nem elég nagyot. <img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p>Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
(MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a
Jászvásári Püspökség 1884 óta írott történetében<img src="https://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img">először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor.</p>
<p>A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig
elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári
püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar
misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka
nem érti a román nyelvet.</p>
<p>Lehet, hogy mindez nem független Ferenc pápa csíksomlyói látogatásától.</p>
<p>Ugyanakkor tegyük hozzá: az, hogy Bákóban van havi egy mise,
édeskevés. Petru Gherghel 1978 óta apostoli kormányzóként, 1990 óta
püspökként vezeti az egyházmegyét, és mindvégig ellenállt a magyar mise
iránti kérelmeknek. Pedig pontosan tudott róluk, ő és a Vatikán is
kapott kérelmeket, utóbbi visszautalta a kérelmeket az egyházmegyének,
mondván, hogy az püspöki hatáskör. </p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px;text-align:center"><a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20190123_magyarul_misezhetnek_ezentul_a_csangok_is?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901"><strong><big><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/291039_csango_templom.jpg" style="width: 800px; height: 400px;"><br>
Magyarul misézhetnek ezentúl a csángók is</big></strong></a></div>
<p>Az enyhülés a jászvásári püspökségen talán három dolognak köszönhető:
Ferenc pápa várható látogatásának; Petru Gherghel korának, azazhogy a
püspök hamarosan nyugdíjba megy, mivel már túllépte a 75 éves korhatárt;
és annak, hogy talán a románok úgy látják, sikerrel járt asszimilációs
politikájuk. </p>
<p>Mire gondolunk?</p>
<div class="gmail-keretes">Hogy ez a lakosság magyar származású, azzal a magyar és a nemzetközi szakirodalom is egyetért, csak a román nem.</div>
<p>Ez egy középkori eredetű népcsoport, amelynek évszázadokon keresztül
érkezett „utánpótlása”. Nyilván részint természetes folyamat a
románokhoz való asszimilációja, de ezt rendesen erőltették is a románok.</p>
<p>Tánczos Vilmos <a target="_blank" href="http://csango.info/uploads/pdf/moldva.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">szerint</a>
az 1859-es népszámlálás szerint az akkori 53 ezer katolikusból 38 ezer,
azaz 71,6 százalék magyar ajkú. Akkor Bákó katolikus lakosságának 86,6
százaléka, Roman megyének pedig 94,6 százaléka magyarnak vallotta magát.
A következő, 1899-es népszámlálás nem vizsgálta az anyanyelvi,
nemzetiségi viszonyokat. </p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px;text-align:center"><strong><big><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2019/289397_leszped.jpg" style="width: 800px; height: 400px;"><br>
<a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">Miért fontos a románoknak, hogy a csángók románok legyenek?</a></big></strong></div>
<p>Az 1930-as és az 1992-es román népszámlálás viszont erősen és
tudatosan torzított. Utóbbi szerint Moldvában 243 ezer katolikus élt,
akik között viszont gyakorlatilag nem találtak magyart. Ez részben az
erős nyomásgyakorlásnak, a fenyegetéseknek volt köszönhető, részint a
téves módszertannak, mely szerint 240 ezer emberből 0,8 százalék,
kevesebb mint kétezer ember vallotta magát magyarnak, ebből falusi 525.</p>
<p>Tánczos Vilmos viszont saját felmérései szerint 1997-ben arról írt,
hogy a moldvai katolikusok negyede, 62 ezer tudott még magyarul. Ez még
növekedés is számszerűleg a korábbi 45 ezerhez képest, bár arányszámban
csökkenés. Ugyanakkor kiáltó a különbség a románok kétezer főjéhez
képest: puszta 60 ezer ember... 1997-ben mintegy 80 falu volt, ahol a
lakosság jelentős része, néhol 100 százalék, de valahol csak 10 vagy még
kevesebb, beszélt magyarul.</p>
<p>A helyzet 1997-hez képest persze tovább romlott, de Gherghel
kritériuma, hogy ne magyarul tudjon a hívek 2 százaléka, hanem románul
ne, eléggé álságos, ha már a hívek kérték a magyar misét. Miért fájt,
miért fáj neki ez?</p>
<p>Persze valószínűleg jelenleg úgy állunk, hogy a jászvásári püspökség szerint az asszimilációs csatát megnyerték a románok,</p>
<div class="gmail-keretes">így már lehet havi egy misét engedélyezni, no nem a falvakban, hanem a nagyvárosban. Nagyvonalúság, román módra.</div>
<p>De mégis csak előrelépés a több mint egy évszázados küzdelemben.</p>
</div>
</div></div>