[Grem] Ezért szenzáció a csíksomlyói pápa látogatás .. / Szilvay G.

[Emoke Greschik]

Ferenc pápa Csíksomlyón: ezért szenzáció
<http://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan>
2019. január 11. 18:30
http://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan

*Írta: Szilvay Gergely <http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*

*A csángók, de talán az erdélyi magyar katolikusok* *is eddig mindig
mostohagyerekek voltak* *Róma számára,* amin* talán változtathat a pápa
csíksomlyói látogatása.* Van mit törleszteni.

A Vatikán január 11-én bejelentette
<http://mandiner.hu/cikk/20190111_szabadteri_szentmiset_mutat_be_ferenc_papa_csiksomlyon?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>,
hogy Ferenc pápa apostoli látogatást tesz Romániában 2019. május 31. és
június 2. között. Ellátogat Bukarestbe, Jászvásárra (Iaşi) és
Balázsfalvára (Blaj), valamint a csíksomlyói Mária-kegyhelyre, ahol
szentmisét fog bemutatni* A liturgia nyelve a latin lesz, a homíliát Ferenc
pápa olaszul mondja, amit fordítanak majd magyar nyelvre. *

*Az erdélyi magyar katolikusoknak, de főleg a moldvai csángóknak* elég
mostoha sors jutott a Vatikán részéről. II. János Pál 1999-ben látogatott
Romániába, de mivel a fő él az ortodox egyházzal való kapcsolatok javítása
volt, ezért a román ortodox egyház követelésére a pápa csak Bukarestbe
látogatott el, és kihagyta a romániai katolikusok – legyenek *erdélyi
magyarok, moldvai csángók vagy románok – minden kegyhelyét, püspökségét. *

Persze *Csángóföld **most is kimarad,** de legalább nem mellőzi a Vatikán
teljesen saját híveit az ortodoxokkal való békülés kedvéért – lehet, hogy
Ferenc pápának elege lett abból, hogy az ortodox egyházak nem kedvelik az ő
progresszív céljait.* *Balázsfalva persze a román nacionalizmus szimbolikus
helye,* egyben görögkatolikus püspöki székhely, de a román nacionalista
görögkatolikusok is a pápa hívei, püspökeik a romániai püspöki kar tagjai.
Bukarest nem szorul magyarázatra,* Jászvásár pedig a moldvai püspökség
székhelye – azé a püspökségé, ami minden eszközzel igyekszik elnyomni **a
moldvai csángók magyar mise és magyar nyelvhasználat iránti igényét. *

Csángóföld kimarad, de *Csíksomlyó a csángók számára is a legfontosabb
kegyhely szülőföldjük szomszédságában,*
*Ferenc pápa tehát látványos gesztust tesz a romániai katolikus magyarság
felé.*

A csángók mindig elmennek a csíksomlyói búcsúra, tehát ott lesznek Ferenc
pápa szabadtéri miséjén is.

Ami most latinul lesz ugyan, de egyébként tudni kell, hogy *a jászvásári
püspökség szemináriumából kikerülő papok a magyar nyelvhasználatot bűnös
dologként igyekeztek beállítani a legutóbbi időkig **csángó híveik**
között, akik erős fenyítést kaptak* *a csíksomlyói búcsún való
részvételért, a magyar mise meghallgatásáért*. A jászvásári püspökség 1989
előtt és után is ignorálta a csángók magyar mise iránti kérelmét, Petru
Gherghel püspök teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a nyelvhasználatnak
milyen érzelmi és intim oldala van, és csak a funkcionális oldalát volt
hajlandó tekinteni: miszerint a csángók úgyis értenek románul – mit sem
foglalkozva azzal, hogy egyébként idős csángó asszonyok még épp az
ellenkezőjéről panaszkodtak. (Petru Gherghel egyébként 1978 óta áll a
püspökség élén, 1990 óta érsekként).

*A csángók**ért folytatott román nacionalista harc hátterében két dolog áll
talán. Az egyik, hogy a román interpretáció szerint a Vasgárda uralma alatt
azzal mentették meg a csángókat a román nacionalista rezsim (Antonescu
marsall) vegzálásától, hogy a híveiért „aggódó” papság bebizonyította, hogy
a csángók igazából románok, tehát nem jár nekik a más kisebbségeket érintő
vegzálás.* (Külön szomorú kanyar a történetben a csángók ügyében a román
álláspontot képviselő kötet, amely
<https://uwpress.wisc.edu/books/5709.htm?fbclid=IwAR3ESGUTVuDtypnU786eZ13U_hqMe13z3UQ3d1oMEh5tu86dNFlSXfRGs0Q&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>
angol nyelven jelent meg Amerikában egy texasi egyetem tanárának tollából.)

Ez az elképzelés ezer sebből vérzik, a román közvélemény és a román
katolikus egyház kedvenc szerzői ezzel kapcsolatban egy Iosif M. Pal nevű
ferences, illetve még inkább egy bizonyos Dimitru Martinas könyve a
témáról, amit sajnos angolul is kiadtak, s ami viszont a Szekuraritáte
0544-es katonai alakulatának és félretájékoztatással foglalkozó D
osztályának alkotása (maga Gherghel püspök is egy óvatlan pillanatban
ezredesnek titulálta a könyv kiadóját) – legalábbis Varga Andrea ezt írja
egy csángókról szóló konferenciakötetben
<https://www.regikonyvek.hu/kiadas/a-moldvai-csangok-2006-teleki-laszlo-alapitvany?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901>
megjelent tanulmányában (Moldvai katolikusok a Vatikán és a Szekuritáte
között).

*A másik,* *a csángókért* *folytatott román harc hátterében álló dolog
pedig az, hogy Romániában az ortodoxia gyakorlatilag nemzeti vallás, s
korábban ez annyira így volt, hogy a katolikusokat nem is fogadták el
románnak.*
*A román nemzetiségű katolikusok tehát azzal akarták bebizonyítani
románságukat, hogy nacionalistábbak lettek az ortodoxoknál*

– mutatja ezt, hogy az ortodoxok nem folytatnak harcot a csángók román
mivoltáért.

*A moldvai katolikus csángókat** erősen megviselte a sors, az előző
évszázadokban elsősorban olasz vagy más anyanyelvű papokat kaptak, ha volt
bármikor is papjuk*, az erdélyi püspök vagy más egyházi elöljárók hiába
igyekeztek magyarul tudó papokat kérni Rómától, vagy arra rávenni a
misszionárius papokat, hogy tanuljanak meg magyarul. *A jászvásári
püspökség csak 1884-ben jött létre, a moldvai értelmiség pedig
**atik**elsősorban
azokat a katolikus (főleg ferences) papokat jelentette, akik a frissen
megszületett román államban nem csak a lelkek megmentésén és a szentségek
kiszolgálásán dolgoztak, hanem az egységes román nemzet létrehozásán is. Az
egyházmegye élén eleinte külföldi nemzetiségű püspökök álltak, románosító
hatás *és a papság nacionalizmusa először Mihai Robu, az első moldvai
csángó származású püspök idején (1925-44) hágott a magasba, aki *kifejezetten
segítette a csángók elrománosítását.*  Rómának nem a nyelvi-etnikai kérdés
volt a fontos, hanem hogy végre legyen egységes papi hierarchia a világ
szélének tűnő tartományban, elvégre a kultúra másodlagos a lelkek
megmentéséért folytatott harcban (bár anyanyelven kétségtelen könnyebb
lelkeket menteni...*). A jászvásári püspökség nacionalista papjai még azt
az aljas szójátékot is bevetették a csángóknál, hogy azt is bizonyítja
románságukat, hogy román katolikusoknak nevezik magukat és a csángókat
római helyett.*

A magyarságért aggódó szervezet a kommunizmus elején kommunista magyar
szervezet volt, aminek kommunizmusa igen távol állt a vallásos
csángóktól,miközben papjaik meg indentitásukat kezdték ki, illetve hát a
jászvásári egyházmegye papjai sem mulasztották el mindig az együttműködés
lehetőségét a Szekuritátéval. El tudjuk képzelni:* a megtört, nacionalista
román egyházmegye is és a nacionalista kommunizmus is ekézte a csángók
identitásának fontos összetevőit. *
A csángók, de talán az erdélyi magyar katolikusok is eddig mindig
mostohagyerekek voltak Róma számára, akiknek a problémáit magasabb
szempontok, geopolitikai-ökumenikus célok söpörték le az asztalról – a
püspöki autonómia jegyében pedig a Vatikánhoz érkezett, *magyar mise iránti
kérelmeket **a** Vatikán mindig visszautalta a jászvásári püspökségnek. *

Ferenc pápa ugyan elődeinél is gyakrabban szólít fel harmóniára és
megbékélésre olyan esetekben is, amikor ezelőtt az önfeladás elkerülése
végett rendezni kellene konfliktusokat, meg nem oldott problémákat, de *
hogy a pápa Csíksomlyóra látogat, az fog okozni fejfájást az ortodoxoknak
és a román nacionalista katolikusoknak is.* Kérdés, látja-e Rómából az
erdélyi és moldvai magyar katolikusok problémáit, elég fontosnak tartja-e
azokat, és fog-e értük szót emelni akár Jászvásárban,  akár Bukarestben.*
Az nem valószínű, hogy a jászvásári egyházmegye magyarellenes püspökét és
segédpüspökeit lecseréli Ferenc pápa, de talán-talán egy kicsit odaszól
nekik (kétlem, hogy lenne foganatja).*

*Csíksomlyó viszont a magyar katolikusok kegyhelye, s a pápai látogatás így
is, úgy is egy kis időre reflektorfénybe fogja állítani az erdélyi magyarok
és moldvai csángók problémáját – sőt, egyáltalán a létét.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190111/1dec3674/attachment.html>