<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0290/289397_leszped.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="471" height="236"></div> <div class="gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan">Ferenc pápa Csíksomlyón: ezért szenzáció</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2019. január 11. 18:30</div><div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan">http://mandiner.hu/cikk/20190111_szilvay_gergely_ferenc_papa_csiksomlyon_vegre_felfigyel_romaniai_magyar_hiveire_a_vatikan</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0254/253383_img_0861_ld.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a></b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A csángók, de talán az erdélyi magyar katolikusok</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is eddig
mindig mostohagyerekek voltak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Róma <span style="background-color:rgb(234,209,220)">számára,</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>amin<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> talán</span> változtathat a
pápa csíksomlyói látogatása.</b></span> Van mit törleszteni.
</p>
<div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">
</div>
<div class="gmail-text">
<p>A Vatikán január 11-én <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20190111_szabadteri_szentmiset_mutat_be_ferenc_papa_csiksomlyon?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">bejelentette</a>,
hogy Ferenc pápa apostoli látogatást tesz Romániában 2019. május 31. és
június 2. között. Ellátogat Bukarestbe, Jászvásárra (Iaşi) és
Balázsfalvára (Blaj), valamint a csíksomlyói Mária-kegyhelyre, ahol
szentmisét fog bemutatni<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A liturgia nyelve a latin lesz, a homíliát
Ferenc pápa olaszul mondja, amit fordítanak majd magyar nyelvre. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az erdélyi magyar katolikusoknak, de főleg a moldvai csángóknak</b></span> elég
mostoha sors jutott a Vatikán részéről. II. János Pál 1999-ben
látogatott Romániába, de mivel a fő él az ortodox egyházzal való
kapcsolatok javítása volt, ezért a román ortodox egyház követelésére a
pápa csak Bukarestbe látogatott el, és kihagyta a romániai katolikusok –
legyenek <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>erdélyi magyarok, moldvai csángók vagy románok – minden
kegyhelyét, püspökségét. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></b></span></span></p>
<p>Persze <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csángóföld<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>most is kimarad,</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> de legalább nem mellőzi a Vatikán
teljesen saját híveit az ortodoxokkal való békülés kedvéért – lehet,
hogy Ferenc pápának elege lett abból, hogy az ortodox egyházak nem
kedvelik az ő progresszív céljait.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Balázsfalva persze a román
nacionalizmus szimbolikus helye,</b></span> egyben görögkatolikus püspöki székhely,
de a román nacionalista görögkatolikusok is a pápa hívei, püspökeik a
romániai püspöki kar tagjai. Bukarest nem szorul magyarázatra,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Jászvásár
pedig a moldvai püspökség székhelye – azé a püspökségé, ami minden
eszközzel igyekszik elnyomni </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a moldvai csángók magyar mise és magyar
nyelvhasználat iránti igényét. </b></span></p>
<p>Csángóföld kimarad, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csíksomlyó a csángók számára is a legfontosabb kegyhely szülőföldjük szomszédságában,</b></span></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferenc pápa tehát látványos gesztust tesz a romániai katolikus magyarság felé.</b></span></div>
<p>A csángók mindig elmennek a csíksomlyói búcsúra, tehát ott lesznek Ferenc pápa szabadtéri miséjén is.</p>
<p>Ami most latinul lesz ugyan, de egyébként tudni kell, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
jászvásári püspökség szemináriumából kikerülő papok<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a magyar
nyelvhasználat</span>ot bűnös dologként igyekeztek beállítani a legutóbbi
időkig </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csángó híveik</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> között, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akik </span>erős fenyítést kaptak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a csíksomlyói
búcsún való részvételért, a magyar mise meghallgatásáért</b></span>. A jászvásári
püspökség 1989 előtt és után is ignorálta a csángók magyar mise iránti
kérelmét, Petru Gherghel püspök teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a
nyelvhasználatnak milyen érzelmi és intim oldala van, és csak a
funkcionális oldalát volt hajlandó tekinteni: miszerint a csángók úgyis
értenek románul – mit sem foglalkozva azzal, hogy egyébként idős csángó
asszonyok még épp az ellenkezőjéről panaszkodtak. (Petru Gherghel
egyébként 1978 óta áll a püspökség élén, 1990 óta érsekként). </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A csángók</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ért folytatott román nacionalista harc hátterében két dolog
áll talán. Az egyik, hogy a román interpretáció szerint a Vasgárda
uralma alatt azzal mentették meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a csángókat</span> a román nacionalista rezsim
(Antonescu marsall) vegzálásától, hogy a híveiért „aggódó”
papság bebizonyította, hogy a csángók igazából románok, tehát nem jár
nekik a más kisebbségeket érintő vegzálás.</b></span> (Külön szomorú kanyar a
történetben a csángók ügyében a román álláspontot képviselő <a target="_blank" href="https://uwpress.wisc.edu/books/5709.htm?fbclid=IwAR3ESGUTVuDtypnU786eZ13U_hqMe13z3UQ3d1oMEh5tu86dNFlSXfRGs0Q&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">kötet, amely</a> angol nyelven jelent meg Amerikában egy texasi egyetem tanárának tollából.)</p>
<p>Ez az elképzelés ezer sebből vérzik, a román közvélemény és a román
katolikus egyház kedvenc szerzői ezzel kapcsolatban egy Iosif M. Pal
nevű ferences, illetve még inkább egy bizonyos Dimitru Martinas könyve a
témáról, amit sajnos angolul is kiadtak, s ami viszont a Szekuraritáte
0544-es katonai alakulatának és félretájékoztatással foglalkozó D
osztályának alkotása (maga Gherghel püspök is egy óvatlan pillanatban
ezredesnek titulálta a könyv kiadóját) – legalábbis Varga Andrea ezt
írja egy csángókról szóló <a target="_blank" href="https://www.regikonyvek.hu/kiadas/a-moldvai-csangok-2006-teleki-laszlo-alapitvany?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201901">konferenciakötetben</a> megjelent tanulmányában (Moldvai katolikusok a Vatikán és a Szekuritáte között). </p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A másik,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a csángókért</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>folytatott román harc hátterében álló dolog
pedig az, hogy Romániában az ortodoxia gyakorlatilag nemzeti vallás, s
korábban ez annyira így volt, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a katolikusokat</span> nem is fogadták el <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
román</span>nak.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A román nemzetiségű katolikusok tehát azzal akarták bebizonyítani románságukat, hogy nacionalistábbak lettek az ortodoxoknál</b></span></div>
<p>– mutatja ezt, hogy az ortodoxok nem folytatnak harcot a csángók román mivoltáért. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A moldvai katolikus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csángókat</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> erősen megviselte a sors, az előző
évszázadokban elsősorban olasz vagy más anyanyelvű papokat kaptak, ha
volt bármikor is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">papjuk</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">,</span> az erdélyi püspök vagy más egyházi elöljárók
hiába igyekeztek magyarul tudó papokat kérni Rómától, vagy arra rávenni a
misszionárius papokat, hogy tanuljanak meg magyarul. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A jászvásári
püspökség csak 1884-ben jött létre, a moldvai értelmiség pedig </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>atik</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elsősorban azokat a katolikus (főleg ferences) papokat jelentette, akik a
frissen megszületett román államban nem csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a lelkek megmentésén és a
szentségek kiszolgálásán </span>dolgoztak, hanem az egységes román nemzet
létrehozásán is. Az egyházmegye élén eleinte külföldi nemzetiségű
püspökök álltak, románosító hatás </b></span>és a papság nacionalizmusa először
Mihai Robu, az első moldvai csángó származású püspök idején (1925-44)
hágott a magasba, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kifejezetten segítette <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a csángók </span>
elrománosítását.</b></span> Rómának nem a nyelvi-etnikai kérdés volt a fontos,
hanem hogy végre legyen egységes papi hierarchia a világ szélének tűnő
tartományban, elvégre a kultúra másodlagos a lelkek megmentéséért
folytatott harcban (bár anyanyelven kétségtelen könnyebb lelkeket
menteni...<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>). A jászvásári püspökség nacionalista papjai még azt az aljas
szójátékot is bevetették<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a csángók</span>nál, hogy azt is bizonyítja
románságukat, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><em>román</em> katolikusoknak</span> nevezik magukat és a csángókat<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <em>római</em> </span>helyett.</b></span>
</p><p>A magyarságért aggódó szervezet a kommunizmus elején kommunista
magyar szervezet volt, aminek kommunizmusa igen távol állt a vallásos
csángóktól,miközben papjaik meg indentitásukat kezdték ki, illetve hát a
jászvásári egyházmegye papjai sem mulasztották el mindig az
együttműködés lehetőségét a Szekuritátéval. El tudjuk képzelni:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
megtört, nacionalista román egyházmegye is és a nacionalista kommunizmus
is ekézte <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a csángók identitásának fontos összetevői</span>t. </b></span></p>
<div class="gmail-keretes">A csángók, de talán az erdélyi magyar katolikusok is eddig mindig mostohagyerekek voltak <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Róma </span>számára, akiknek a problémáit magasabb szempontok, geopolitikai-ökumenikus
célok söpörték le az asztalról – a püspöki autonómia jegyében pedig a
Vatikánhoz érkezett, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>magyar mise iránti kérelmeket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Vatikán</span> mindig
visszautalta a jászvásári püspökségnek. </b></span></div>
<p>Ferenc pápa ugyan elődeinél is gyakrabban szólít fel harmóniára és
megbékélésre olyan esetekben is, amikor ezelőtt az önfeladás elkerülése
végett rendezni kellene konfliktusokat, meg nem oldott problémákat, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
hogy a pápa Csíksomlyóra látogat, az fog okozni<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">fejfájást </span>az
ortodoxoknak és a román nacionalista katolikusoknak is</span>.</b></span> Kérdés, látja-e
Rómából az erdélyi és moldvai magyar katolikusok problémáit, elég
fontosnak tartja-e azokat, és fog-e értük szót emelni akár
Jászvásárban, akár Bukarestben.<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b> Az nem valószínű, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a jászvásári
egyházmegye magyarellenes püspökét és segédpüspökeit</span> lecseréli Ferenc
pápa, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">talán-talán egy kicsit odaszól</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nekik</span> (kétlem, hogy lenne
foganatja).</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csíksomlyó viszont a magyar katolikusok kegyhelye, s a pápai
látogatás így is, úgy is egy kis időre reflektorfénybe fogja állítani az
erdélyi magyarok és moldvai csángók problémáját – sőt, egyáltalán a
létét.</b></span></p>
</div></div>
</div></div>