[Grem] Nyílt levél Káslér Miklósnak / a Hunyadi film forg.könyvével kapcsolatos aggályokról

[Emoke Greschik]

továbbított küldemény:
*Nyílt levél Kásler Miklósnak*

2019. 01. 03.



Az utolsó bástya forgatókönyve a tízparancsolatoknak több mint a felét
megszegi. Ilyen film nem kerülhet az emberek szeme és színe elé.



Deák-Sárosi László <http://www.demokrata.hu/szerzo/deak-sarosi-laszlo>

Tisztelt Miniszter Úr!

A Demokratában 2018. december 30-án megjelent interjújában
<http://www.demokrata.hu/hir/belfold/uj-idoszamitas-jon-kutatasban>
megfogalmazott filmes szakmai állásfoglalására szeretnék válaszolni.
Ugyanitt a Miniszter Úr kijelenti, hogy „Minden véleménynek helye van”,
ezért magam is helyénvalónak tartom a kritikai viszonyulásomat.

[image:
http://www.demokrata.hu/sites/default/files/hirkepek/2018/m-o/nandorfehervar2_wiki.jpg]

Fotó: Wikimedia Commons

A Hunyadi-filmnek, Az utolsó bástyának a sajtóban joggal bírált
forgatókönyvével kapcsolatban Ön „vélemények tarkaságáról" beszélt. Kérem,
engedje meg, hogy pontosítsak. E forgatókönyvről alapvetően két fajta
vélemény létezik. Az egyik nem tudja elfogadni a benne foglalt
történelemhamisításokat, a másik a művészi szabadságra hivatkozva a
legdurvább ténybeli torzításokat is megfilmesíthetőnek vél. A következő
tagmondatban Ön közvetve megvédi a megbukott forgatókönyvre alapuló
filmtervet: „az, hogy elkészül egy bizonyos Hunyadi-film, nem zárja ki,
hogy elkészüljön még egy, vagy akár több”. Ezzel a kijelentéssel több
probléma van. A kijelentésre és általában a forgatókönyv körüli kérdésekre
az alábbi pontokban válaszolok:

1. A gyakorlat azt mutatja, hogy hazánkban egyetlen nagyobb ívű, történelmi
témában sem készült több komoly, nagy költségvetésű játékfilm. Egervár
ostromát hány rendező dolgozta fel Várkonyi Zoltánon kívül? Egy sem. Nincs
szükség, de nincs is lehetőség egy ilyen témát kétszer vagy többször
feldolgozni. Számos történelmi esemény és magyar hős van, akikről egyetlen
hiteles film sem készült, és akiknek a vászonra viteléhez is szükség van
központi anyagi forrásokra. Hunyadi Mátyásról is csak két-három ócska
paródiát forgattak. Ha a Hunyadi Jánosról szóló film most elvisz az
adófizetők pénzéből hétmilliárd forintot – ennyire tervezték a
költségvetését –, akkor évekig és évtizedekig nem lesz rá lehetőség, hogy
valaki újra nekilásson a téma feldolgozásának. Csak jelezném, hogy a Magyar
Nemzeti Filmalap egyik legutóbbi döntése alapján 156 millió forintot
szavaztak meg az előkészítésre a korábbi 91 millió mellé, tehát a film
gyártási előkészítése gőzerővel folyik, amiről Önnek mint a kultúráért is
felelős miniszternek bizonyára tudomása van.

2. Példaként Ön VIII. Henrik életét említi, amelyet többször is filmre
vittek. Ez tény, de ezek között komoly, történelmileg hiteles változatot
keveset talál. Az egyik legkorábbi feldolgozást 1933-ban Korda Sándor
rendezte Angliában: VIII. Henrik magánélete. Ez a „fergeteges szatíra” nem
sokat törődik a történelmi hűséggel. A későbbi, más felfogású
feldolgozásokat most nem veszem sorra, ki se nyomozom mind, de azért
emlékezzünk meg arról, hogy egy gazdaságilag erősebb ország több
lehetőséget tud adni a rendezőinek, mint Magyarország. Ha Angliához még
hozzávesszük brit tagállamokat, Írországot, az Amerikai Egyesült Államokat,
a volt és jelenlegi brit gyarmatbirodalmat, az egymilliárdnyi angol
nyelvterületi potenciális nézőszámmal, akkor felmérheti a britek előnyeit
velünk szemben.

3. Ha anyagi szempontból lehetőség nyílna több változatban is feldolgozni a
nándorfehérvári csatát, attól még az összes változaton jogos számon kérni a
történelmi hűséget. Erre Ön is utalt a fent említett interjújában:
„Elérkezett az idő a bizonyítható múlt feltárására.” Elvileg nem zárható
ki, hogy készüljön erről a csatáról két vagy több történelmileg hiteles
mozifilm, de mi indokolná a több változat szükségességét? Nyilván
elsősorban az, ha egyik, másik vagy mindegyik nem a valóságot, a valós
tényeket és okokat akarná megidézni, hanem a filmet saját csoportja külön
érdekeinek céljaira, propagandájára használná fel. A Hunyadi-film
nyilvánosságra került és megbukott forgatókönyve olyan durván
történelemhamisító, hogy annak hatását tíz hiteles változat sem tudná
ellensúlyozni.

4. A Hunyadi-film kiszivárgott forgatókönyve a harmadik változat, tehát már
több munkafázison és szűrőn átment. Tükrözi a forgatókönyvíró és az azt
átdolgoztató, jóváhagyó bizottság koncepcióját. Ha harmadik változatra is
egy durván hamisító változatot tudtak összehozni, akkor nincs már bizalom
az íróban és a bizottságban, hogy a hibákat ki tudják javítani. Már
említettem az alábbi párhuzamot, és elnézést egy ismétlésért, de a
forgatókönyvíróban, Hegedűs Bálintban és a Magyar Nemzeti Filmalap öttagú
döntőbizottságában, amelynek ő maga is tagja, megbízni már nem szabad.
Olyan, mintha egy sorozatgyilkost tetten érnének a hetedik áldozatának
szétfűrészelése közben, de utána megbíznák őt egy Országos Bűnmegelőzési
Stratégia kidolgozásával. Szakmai állásfoglalásom alapján, amelyet több
neves filmes alkotó is oszt, ettől az írótól és ettől a bizottságtól a
fenntartónak kötelessége azonnal megvonni minden megbízatást és tisztséget.

5. A forgatókönyvvel kapcsolatban nem csupán elvi, tartalmi kételyek
merültek fel, hanem etikai és büntetőjogi kérdések is. Az ügyben 2018.
december 3-án egy feljelentés is született, amelyben a beadványozók kérik a
Legfőbb Ügyészséget, hogy vizsgálják ki Az utolsó bástya szerződésekkel és
anyagiakkal kapcsolatos ügyleteit. Nem vagyok jogász, ezért nem ismerem
pontosan a jogszabályokat, de ilyen hatalmas költségvetéssel bíró projektre
támogatást állami forrásból pályázat nélkül jogszerűen elnyerni
valószínűleg nem lehet. A 2018. november 6-án az Országgyűlés által
elfogadott törvény szerint „(4) Nem nyújtható támogatás a Filmkollégium
tagjainak, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli
hozzátartozójuknak” (A 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról, 137/G. §).
Ha a korábbi szabályozásban nem is lett volna ilyen konkrét paragrafus az
összeférhetetlenségre, az emberileg és etikailag akkor sem elfogadható,
hogy a Magyar Nemzeti Filmalap öttagú döntőbizottsága egyik tagjuknak
ítélje oda a megbízást. Erre a fenntartónak valamit lépnie kell.

6. Most pedig vegyük sorra a forgatókönyvvel kapcsolatos jogos szakmai
kifogásokat, amelyek messze meghaladják a vélemény szintjét
megalapozottságban. Nagyon fontos, hogy az újságírók hangot adtak a
kritikájuknak, de a meghamisított történelmi tényes súlyos volta az első
körben nem derült ki. Nem az a baj, hogy van benne néhány anakronizmus,
mint a babgulyás, hiszen ezek akár ki is igazíthatók. Még az erőltetett
multikulturális propaganda tévedési, túlzásai és anakronizmusai is
kiigazíthatók lennének: „lovári pattantyúsok, héber tüzérek…”. Több szerző
észrevette, hogy a lovári és a héber nyelvek, nem pedig népnevek, és ilyen
etnikumúak a körülmények ismeretében nem vettek, nem vehettek részt a
nándorfehérvári csatában. Az alábbiakban olyan súlyos tényhamisításokat
sorolok fel, amelyek nem mellékes, kiigazítható elemei a filmtervnek, és
amelyek durván meggyalázzák a magyar történelmi állami és a keresztény
szimbólumokat:

6. a. A forgatókönyv a nándorfehérvári csatát testvérháborúként írja le,
ami nem felel meg a történelmi tényeknek. A történet egy magyar
testvérpárról szól, akik gyerekkoruk óta harcban állnak egymással, eleve
mindig durván vetélkedtek. Gyerekkorukban fakarddal hasba szúrják egymást,
felnőttként pedig egy boszorkányos nevű lányért, Lucáért vetekedve akarják
egymást a túlvilágra küldeni. A nándorfehérvári csata ennek a
testvérharcnak csupán a hátteréül, díszletéül szolgál.

6. b. A filmnek tehát a fő állítása, amelyet részletesen illusztrál és
kibont a történetben, a magyarok széthúzásának a történelmileg meg nem
alapozott tézise. Volt és van széthúzás a magyarok (és más nemzet tagjai)
között, Hunyadi János kormányzó is panaszkodott erre a leveleiben, de nem
ilyen jellegű, nem ilyen mértékű, és főleg nem ez döntötte el a
nándorfehérvári csata sorsát, hanem épp ellenkezőleg: az összefogás.

6. c. A forgatókönyvben a széthúzás generikus, vagyis a kiemelt,
felerősített példával azt mutatja, mintha a magyarok már születésüktől
fogva gyűlölködnének egymással. Lásd a már említett fakardos jelenetet és a
szerelmi háromszöget. A vetélkedést csak felerősíti az, hogy az egyik
fivért ötéves korában elvitte janicsárnak egy török aga, és ők ellenfélként
egymással szembe kerülnek a nándorfehérvári csatában. Mondanom sem kell,
hogy alaptalan és valójában rasszista tézis azt állítani a magyarokról (de
bármely nép, nemzet tagjairól), hogy generikusan, születésüktől fogva
gyűlölködők, széthúzók.

6. d. A gyűlölködés és a széthúzás légből kapott tézisére egy további
illusztráció a testvérpár, Csikó és Kócos anyjának a bemutatása. A fiúk
anyját Máriának hívják, akárcsak Magyarország védőszentjét. A magyarok
védőszentje és egyben jelképesen, ebben a kontextusban az ősanyja szült hát
a történet szerint két testvérharcos fivért. Mivel ez szimbólum/allegória,
ez az állítás nem a tényszerűség ellen vét, hanem a logika és a tisztesség
ellen. Egyik népről sem logikus és nem becsületes azt állítani, hogy az
ősanyjuk egymással gyűlölködő fiakat szült. Az anya egyébként a helyi
hagyományt is megtagadja. Ő maga döntheti el, hogy melyik gyerekét adja oda
janicsárnak, és ő nem az elsőszülött mellett dönt, hanem a kisebbik
mellett, akit valamiért jobban szeret. Nem tudom, hogy a 15. században
volt-e ilyen elsőszülöttségi szabály, de ha volt, azt az anya jelképesen
megszegte, tehát már az anya is a magyar hagyomány és törvény árulójává
vált. A jelképes történet még jobban kiemeli a széthúzás egyébként
alaptalan tézisét.

6. e. Mária tehát e történetben jelképesen a magyarok ősanyja és egyben
védőszentje is. A szakrális jelkép már a helyzetből és a nő nevéből adódóan
(Mária) felmerül, de a forgatókönyv félreérthetetlen utalást tesz arra,
hogy ezt így kell értelmezni: „Kócos még egyszer visszatekint az anyjára.
Az asszony karján tartja Csikót. Mintha egy szentképet látnánk: Szűzanya a
kisdeddel.” Ha valakik egy szentképként van fényképezve, akkor ők egy
szentkép. Ez a jelkép később visszatér többször, hangsúlyosan.
Nándorfehérvár falain egy olyan zászló lobog a leírás alapján, amely
Magyarország védőszentjét ábrázolja a kis Jézussal. Itt összeérnek a
szakrális és az állami jelképek. A forgatókönyv mindkettőt meggyalázza az
árulás és a széthúzás cselekményben kifejtett motívumaival. Sem Hunyadinak,
sem Nándorfehérvárnak nem szűzmáriás volt a zászlaja, de Magyarországnak
mégis ez az egyik fő jelképe, miután I., Szent István Magyarországot és a
Szent Koronát felajánlotta Szűz Mária oltalmába. A film egyébként számos
elemében elrugaszkodik a konkrét történeti tényektől, és valamit általában
akar mondani a magyarokról a jelképei meggyalázásával.

6. f. Az összes magyar és keresztény szakrális jelképet és utalást nem
veszem sorra, de még néhányat meg kell említenem. (Szűz) Mária ebben a
történetben két fiút szült. Jézus tehát jelképesen megkettőződött, egyiből
lesz Krisztus, másikból pedig Antikrisztus. Hogy e kettő közül melyik Kócos
és melyik Csikó, arra most nem térek ki, de Skultéti Péter elemzésében még
erre is rávilágít
<https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/21/az-utolso-bastya-cimu-filmforgatokonyv-ujabb-elemzese-skulteti-/66606/>.
Mindenesetre
a megkettőződés tény, és a fivérek közötti testvérharc is. Nem kis rágalom
ez Jézus Krisztusra, a kereszténységre és a keresztény magyarságra nézve.
Krisztus megkettőződve meghasonlana, és önmagát pusztítaná el egy e
tézishez díszletként használt török támadást bemutató csatában?

6. g. A forgatókönyvben maga a Szentháromság is morbid kifordításra kerül.
A filmbéli Máriának nincs férje, vagy legalábbis nem esik szó róla. Ő egy
jelképes Szűz Mária, akinek a testvérharcos fiai, a Krisztus és az
Antikrisztus csak úgy megszülettek, csak úgy vannak, hogy a fogantatásig ne
gondoljuk tovább a történetet. Apának, pótapának viszont ott van Farardzs
aga, aki elviszi kócost, és janicsárt, tehát vitéz katonát farag belőle.
Faradzs került tehát a „Szent” Családban József szerepébe. Faradzs neve
arabul rést jelent, illetve a köznyelvben vulvát, női nemi szervet. A rés
jelentése részben motivált, mert azzal, hogy az egyik fiút elviszi
janicsárnak, azzal növeli a rést, az ellentétet a két fivér között. Ám
azzal, hogy a József figurája egy vulva, az nem erőltetett értelmezésben
gyalázkodás és káromkodás. Kócos janicsárként szintén arab nevet kap. A
Said jelentése boldog, elégedett. Ezt a jelképet tovább lehetne gondolni
migránssimogató kontextusban, de a lehetőséget meghagyom a kedves olvasónak.

6. h. Még két fontos tényhamisítást ki kell emelnem a forgatókönyvből,
amelyeknek a jelentése történelmi és szakrális szempontból igazolja a
forgatókönyv írójának és fejlesztőinek a nem tisztességes szándékait. Az
egyik egy egyszerű tény, de nagyon nem mellékes. A forgatókönyv 1435-ben
alávetettségben ábrázolja a magyarokat. Ez nyomban hamisítás, hiszen ekkor,
Luxemburgi Zsigmond idején Magyarország egyetlen darabja sem tartozott
török fennhatóság alá. Az alávetettség ténye a történetben abból derül ki,
hogy Faradzs aga úgynevezett gyermekadót szed az előző évi „devsirme”
alapján. Mivel akkor már nem volt török fennhatóság, a filmben az adó
kivetése is hamisítás, egyben gyalázkodás. Devsirmét Magyarországon és
Horvátországban még a török hódoltság idején sem szedtek. Ha valakit
janicsárnak vittek, azt törvénytelenül, rablás alapján tették. Tehát a
gyermekadó beillesztése a szimbolikus történetszervezésen túl azt sugallja,
hogy ti magyarok mindig csak leigázott szolgák voltatok. Hát, ez nem igaz,
és épp kellene egy film a magyarság dicsőséges korszakáról is.

6. i. Végül egy nagyon fontos történelmi és egyben szakrális jelképnek az
átírását, a meghamisítását, a meggyalázását emelném ki. Ez a déli
harangszó. A déli harangszót a pápa már a nándorfehérvári ütközet előtt
elrendelte mintegy fohászként, de utána megerősítette a hódító török elleni
győzelem örök emlékére. Nos, erre semmi sem utal a forgatókönyvben. Sőt, a
harangszót a történet deszakralizálja. Egy olyan cselekményszál van
beépítve a történetbe, ami szerint a harangszót a magyarok egyfajta
morzejelkét használták, és azzal irányították a csata manővereit. Ezt
erősíti az is, hogy a törökök megneszelik, hogy a különböző dallamú
harangszónak jelentései vannak, ezért ki is lövik a harangtornyot, de a
magyarok visszaállítják azt. A csata után nincs semmiféle hálaadás,
ünneplés a győzelem fölött Európa nagyvárosaiban. A harangszó egy családi
idill közben szól, amint Csikó és felesége, Luca lefekvéshez, intim
együttlétre készülődnek. Nem nehéz belehallani ebbe az epizódba a
gúnyolódást és a gyalázkodást a jelképek ilyen összetoldása alapján…

Azért írtam részletesen, pontokba szedve Az utolsó bástya forgatókönyvének
tényhamisításairól, hogy igazoljam, az én értékelésem nem egy a „vélemények
tarkaságá”-ból, hanem egy alapos szakmai állásfoglalás. Ezt az
állásfoglalást elismert filmes alkotók közül sokan megerősítették, és
közülük többen alá is írták az ezzel kapcsolatos szakmai petíciót
<https://www.peticiok.com/filmes_alkotok_allasfoglalasa_a_hiteles_tortenelmi_filmek_szuksegessege_es_a_hazai_filmgyartas_reformja_ugyeben>.
A közzétévők név szerint:
Bicskei Zoltán, filmrendező
Dárday István, filmrendező
Deák-Sárosi László, filmesztéta
Jankovics Marcell, filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor
Jelenczki István, filmrendező, fotó- és képzőművész
Olasz Ferenc, fotográfus, filmrendező
Puszt Tibor, filmrendező

A forgatókönyvről írt elemzéseim IDE
<https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/05/az-utolso-bastya-forgatokonyve-a-tortenelemhamisitas-mintapeldaja/65895/>,
illetve IDE
<https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/13/profi-e-es-hollywoodi-tipusu-e-andy-vajna-forgatokonyvfejleszto-muhelye-/66255/>
kattintva olvashatók:

Bízom abban, hogy az elemzések és a szakmai állásfoglalások rámutatnak arra
a tényre, hogy nem csupán egyszerű fércmunkáról vagy tényhamisításról van
szó, hanem az egyik legnagyobb kommunikációs gyalázatról, amilyet valaha is
elkövettek a magyar nemzet és a kereszténység ellen. Ez nem egy a több
lehetséges forgatókönyvek közül, amire csak legyintsünk nagyvonalúan, hogy
készüljön csak el a magyar adófizetők hétmilliárd forintjából, mert majd
lehetséges lesz a téma újabb változatának a filmes feldolgozása is.

Kérem, a kedves Miniszter Urat, ne vegye tolakodásnak, de szeretnék utalni
a tízparancsolatot idéző nyilatkozatára, miszerint azok szellemében kell
élnünk és alkotnunk. Az utolsó bástya forgatókönyve a tízparancsolatoknak
több mint a felét megszegi. Ilyen film nem kerülhet az emberek szeme és
színe elé. A második parancsolat: „Isten nevét hiába ne vedd!” Ez a
forgatókönyv Magyarország védőszentjén, a harmadik isteni személyen és
Jézus Krisztuson, a második isteni személyen gúnyolódik. A negyedik
parancsolat: „Atyádat és anyádat tiszteld!” Ezt is megszegi a filmterv,
mert nem tiszteli apáinkat, eleinket, akiknek évszázadok távlatából
köszönhetjük, hogy van hazánk és nyelvünk, amiben éljünk. Az ötödik
parancsolat: „Ne ölj!” Az ilyen történet, ha moziba kerül, gyengíti a
nemzeti öntudatot, az egészséges védekezőképességet, tehát közvetve
biztonságunkat és életünket. Az önfeladás egyenlő az öngyilkossággal.
Hatodik parancsolat: „Ne lopj!” A szórakoztatóiparnak álcázott gyarmatosító
kultúra a Magyar Nemzeti Filmalap döntőbizottságában ülő helytartóin
keresztül ellopja a magyar adófizetők forintjait egy olyan méregdrága film
leforgatására, amivel a kultúránk egy részét és az önbecsülésünket lopják
el. A nyolcadik parancsolat: „Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!”
Ez a történelemhamisító film, ha elkészül, akkor a hazugságaival a magyar
és a keresztény emberek becsületében tesz kárt. A tizedik parancsolatnak
sem felel meg ez a forgatókönyv: „Mások tulajdonát ne kívánd!” Ezek a
külföldi szórakoztatópari viszonyokon pallérozott „szakemberek” és hazai
kultúrmarxista ideológusaik a hatodik parancsolat megszegésével nemcsak
kívánják, de el is veszik a hamisító trükkjeikkel a kultúránk számos elemét.

Kérem tisztelettel a Miniszter Urat, hogy amennyiben a fentiek elolvasása
után is kételyek merülnek fel Az utolsó bástya forgatókönyvével
kapcsolatban, fogadjon engem, illetve filmes kollégáimat egy szakmai
konzultációra. Jómagam, az állásfoglalás közreadói, illetve az alakulóban
lévő Nemzeti Filmkészítők Egyesülete vezetősége szívesen felajánlja szakmai
tanácsait a döntések meghozatalának előkészítésében.

Üdvözlöm tisztelettel,
*Deák-Sárosi László, PhD, filmesztéta, költő*

Budapest, 2019. január 3.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190104/e4006199/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image001.jpg
Type: image/jpeg
Size: 313134 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190104/e4006199/attachment.jpg>