<div dir="ltr">
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:16pt;color:rgb(31,73,125)"></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-size:16pt">továbbított küldemény:<br>
<b><u>Nyílt levél Kásler Miklósnak</u></b></span></p>

<p class="MsoNormal"><span class="gmail-m_8436684039550428163submitted"><span style="font-size:16pt">2019.
01. 03.</span></span><font size="2"><span> </span></font></p><font size="2">

</font><p class="MsoNormal"><font size="2"> </font></p><font size="2">

</font><p class="MsoNormal"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Az
utolsó bástya forgatókönyve a tízparancsolatoknak több mint a felét megszegi.
Ilyen film nem kerülhet az emberek szeme és színe elé. </span></font></p><font size="2">

</font><p class="MsoNormal"><font size="2"> </font></p><font size="2">

</font><p class="MsoNormal"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif""><a href="http://www.demokrata.hu/szerzo/deak-sarosi-laszlo" target="_blank">Deák-Sárosi László</a></span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Tisztelt
Miniszter Úr!</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">A <a href="http://www.demokrata.hu/hir/belfold/uj-idoszamitas-jon-kutatasban" target="_blank">Demokratában 2018. december 30-án megjelent interjújában</a>
megfogalmazott filmes szakmai állásfoglalására szeretnék válaszolni. Ugyanitt a
Miniszter Úr kijelenti, hogy „Minden véleménynek helye van”, ezért magam is
helyénvalónak tartom a kritikai viszonyulásomat.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif""><img id="gmail-m_8436684039550428163Kép_x0020_2" src="cid:image001.jpg@01D4A452.B9529E60" alt="http://www.demokrata.hu/sites/default/files/hirkepek/2018/m-o/nandorfehervar2_wiki.jpg" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" style="margin-right: 0px;" width="471" height="360" border="0"></span></font></p><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif""></span></font></p><font size="2">

</font><p class="gmail-m_8436684039550428163kepala"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Fotó:
Wikimedia Commons</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">A
Hunyadi-filmnek, Az utolsó bástyának a sajtóban joggal bírált forgatókönyvével
kapcsolatban Ön „vélemények tarkaságáról" beszélt. Kérem, engedje meg,
hogy pontosítsak. E forgatókönyvről alapvetően két fajta vélemény létezik. Az
egyik nem tudja elfogadni a benne foglalt történelemhamisításokat, a másik a
művészi szabadságra hivatkozva a legdurvább ténybeli torzításokat is
megfilmesíthetőnek vél. A következő tagmondatban Ön közvetve megvédi a
megbukott forgatókönyvre alapuló filmtervet: „az, hogy elkészül egy bizonyos
Hunyadi-film, nem zárja ki, hogy elkészüljön még egy, vagy akár több”. Ezzel a
kijelentéssel több probléma van. A kijelentésre és általában a forgatókönyv
körüli kérdésekre az alábbi pontokban válaszolok:</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">1. A
gyakorlat azt mutatja, hogy hazánkban egyetlen nagyobb ívű, történelmi témában
sem készült több komoly, nagy költségvetésű játékfilm. Egervár ostromát hány
rendező dolgozta fel Várkonyi Zoltánon kívül? Egy sem. Nincs szükség, de nincs
is lehetőség egy ilyen témát kétszer vagy többször feldolgozni. Számos
történelmi esemény és magyar hős van, akikről egyetlen hiteles film sem készült,
és akiknek a vászonra viteléhez is szükség van központi anyagi forrásokra.
Hunyadi Mátyásról is csak két-három ócska paródiát forgattak. Ha a Hunyadi
Jánosról szóló film most elvisz az adófizetők pénzéből hétmilliárd forintot –
ennyire tervezték a költségvetését –, akkor évekig és évtizedekig nem lesz rá
lehetőség, hogy valaki újra nekilásson a téma feldolgozásának. Csak jelezném,
hogy a Magyar Nemzeti Filmalap egyik legutóbbi döntése alapján 156 millió
forintot szavaztak meg az előkészítésre a korábbi 91 millió mellé, tehát a film
gyártási előkészítése gőzerővel folyik, amiről Önnek mint a kultúráért is
felelős miniszternek bizonyára tudomása van.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">2. Példaként
Ön VIII. Henrik életét említi, amelyet többször is filmre vittek. Ez tény, de
ezek között komoly, történelmileg hiteles változatot keveset talál. Az egyik
legkorábbi feldolgozást 1933-ban Korda Sándor rendezte Angliában: VIII. Henrik
magánélete. Ez a „fergeteges szatíra” nem sokat törődik a történelmi hűséggel.
A későbbi, más felfogású feldolgozásokat most nem veszem sorra, ki se nyomozom
mind, de azért emlékezzünk meg arról, hogy egy gazdaságilag erősebb ország több
lehetőséget tud adni a rendezőinek, mint Magyarország. Ha Angliához még
hozzávesszük brit tagállamokat, Írországot, az Amerikai Egyesült Államokat, a
volt és jelenlegi brit gyarmatbirodalmat, az egymilliárdnyi angol nyelvterületi
potenciális nézőszámmal, akkor felmérheti a britek előnyeit velünk szemben.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">3. Ha anyagi
szempontból lehetőség nyílna több változatban is feldolgozni a nándorfehérvári
csatát, attól még az összes változaton jogos számon kérni a történelmi hűséget.
Erre Ön is utalt a fent említett interjújában: „Elérkezett az idő a
bizonyítható múlt feltárására.” Elvileg nem zárható ki, hogy készüljön erről a
csatáról két vagy több történelmileg hiteles mozifilm, de mi indokolná a több
változat szükségességét? Nyilván elsősorban az, ha egyik, másik vagy mindegyik
nem a valóságot, a valós tényeket és okokat akarná megidézni, hanem a filmet
saját csoportja külön érdekeinek céljaira, propagandájára használná fel. A
Hunyadi-film nyilvánosságra került és megbukott forgatókönyve olyan durván
történelemhamisító, hogy annak hatását tíz hiteles változat sem tudná
ellensúlyozni.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">4. A
Hunyadi-film kiszivárgott forgatókönyve a harmadik változat, tehát már több
munkafázison és szűrőn átment. Tükrözi a forgatókönyvíró és az azt
átdolgoztató, jóváhagyó bizottság koncepcióját. Ha harmadik változatra is egy
durván hamisító változatot tudtak összehozni, akkor nincs már bizalom az íróban
és a bizottságban, hogy a hibákat ki tudják javítani. Már említettem az alábbi
párhuzamot, és elnézést egy ismétlésért, de a forgatókönyvíróban, Hegedűs
Bálintban és a Magyar Nemzeti Filmalap öttagú döntőbizottságában, amelynek ő
maga is tagja, megbízni már nem szabad. Olyan, mintha egy sorozatgyilkost
tetten érnének a hetedik áldozatának szétfűrészelése közben, de utána megbíznák
őt egy Országos Bűnmegelőzési Stratégia kidolgozásával. Szakmai állásfoglalásom
alapján, amelyet több neves filmes alkotó is oszt, ettől az írótól és ettől a
bizottságtól a fenntartónak kötelessége azonnal megvonni minden megbízatást és
tisztséget.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">5. A
forgatókönyvvel kapcsolatban nem csupán elvi, tartalmi kételyek merültek fel,
hanem etikai és büntetőjogi kérdések is. Az ügyben 2018. december 3-án egy
feljelentés is született, amelyben a beadványozók kérik a Legfőbb Ügyészséget,
hogy vizsgálják ki Az utolsó bástya szerződésekkel és anyagiakkal kapcsolatos
ügyleteit. Nem vagyok jogász, ezért nem ismerem pontosan a jogszabályokat, de
ilyen hatalmas költségvetéssel bíró projektre támogatást állami forrásból
pályázat nélkül jogszerűen elnyerni valószínűleg nem lehet. A 2018. november
6-án az Országgyűlés által elfogadott törvény szerint „(4) Nem nyújtható
támogatás a Filmkollégium tagjainak, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti
közeli hozzátartozójuknak” (A 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról, 137/G.
§). Ha a korábbi szabályozásban nem is lett volna ilyen konkrét paragrafus az
összeférhetetlenségre, az emberileg és etikailag akkor sem elfogadható, hogy a
Magyar Nemzeti Filmalap öttagú döntőbizottsága egyik tagjuknak ítélje oda a
megbízást. Erre a fenntartónak valamit lépnie kell.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. Most
pedig vegyük sorra a forgatókönyvvel kapcsolatos jogos szakmai kifogásokat,
amelyek messze meghaladják a vélemény szintjét megalapozottságban. Nagyon
fontos, hogy az újságírók hangot adtak a kritikájuknak, de a meghamisított
történelmi tényes súlyos volta az első körben nem derült ki. Nem az a baj, hogy
van benne néhány anakronizmus, mint a babgulyás, hiszen ezek akár ki is
igazíthatók. Még az erőltetett multikulturális propaganda tévedési, túlzásai és
anakronizmusai is kiigazíthatók lennének: „lovári pattantyúsok, héber
tüzérek…”. Több szerző észrevette, hogy a lovári és a héber nyelvek, nem pedig
népnevek, és ilyen etnikumúak a körülmények ismeretében nem vettek, nem
vehettek részt a nándorfehérvári csatában. Az alábbiakban olyan súlyos
tényhamisításokat sorolok fel, amelyek nem mellékes, kiigazítható elemei a
filmtervnek, és amelyek durván meggyalázzák a magyar történelmi állami és a
keresztény szimbólumokat:</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. a. A
forgatókönyv a nándorfehérvári csatát testvérháborúként írja le, ami nem felel
meg a történelmi tényeknek. A történet egy magyar testvérpárról szól, akik
gyerekkoruk óta harcban állnak egymással, eleve mindig durván vetélkedtek.
Gyerekkorukban fakarddal hasba szúrják egymást, felnőttként pedig egy
boszorkányos nevű lányért, Lucáért vetekedve akarják egymást a túlvilágra
küldeni. A nándorfehérvári csata ennek a testvérharcnak csupán a hátteréül,
díszletéül szolgál.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. b. A
filmnek tehát a fő állítása, amelyet részletesen illusztrál és kibont a
történetben, a magyarok széthúzásának a történelmileg meg nem alapozott tézise.
Volt és van széthúzás a magyarok (és más nemzet tagjai) között, Hunyadi János
kormányzó is panaszkodott erre a leveleiben, de nem ilyen jellegű, nem ilyen
mértékű, és főleg nem ez döntötte el a nándorfehérvári csata sorsát, hanem épp
ellenkezőleg: az összefogás.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. c. A
forgatókönyvben a széthúzás generikus, vagyis a kiemelt, felerősített példával
azt mutatja, mintha a magyarok már születésüktől fogva gyűlölködnének
egymással. Lásd a már említett fakardos jelenetet és a szerelmi háromszöget. A
vetélkedést csak felerősíti az, hogy az egyik fivért ötéves korában elvitte
janicsárnak egy török aga, és ők ellenfélként egymással szembe kerülnek a
nándorfehérvári csatában. Mondanom sem kell, hogy alaptalan és valójában
rasszista tézis azt állítani a magyarokról (de bármely nép, nemzet tagjairól),
hogy generikusan, születésüktől fogva gyűlölködők, széthúzók.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. d. A
gyűlölködés és a széthúzás légből kapott tézisére egy további illusztráció a
testvérpár, Csikó és Kócos anyjának a bemutatása. A fiúk anyját Máriának
hívják, akárcsak Magyarország védőszentjét. A magyarok védőszentje és egyben
jelképesen, ebben a kontextusban az ősanyja szült hát a történet szerint két
testvérharcos fivért. Mivel ez szimbólum/allegória, ez az állítás nem a
tényszerűség ellen vét, hanem a logika és a tisztesség ellen. Egyik népről sem
logikus és nem becsületes azt állítani, hogy az ősanyjuk egymással gyűlölködő
fiakat szült. Az anya egyébként a helyi hagyományt is megtagadja. Ő maga
döntheti el, hogy melyik gyerekét adja oda janicsárnak, és ő nem az elsőszülött
mellett dönt, hanem a kisebbik mellett, akit valamiért jobban szeret. Nem
tudom, hogy a 15. században volt-e ilyen elsőszülöttségi szabály, de ha volt,
azt az anya jelképesen megszegte, tehát már az anya is a magyar hagyomány és
törvény árulójává vált. A jelképes történet még jobban kiemeli a széthúzás
egyébként alaptalan tézisét.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. e. Mária
tehát e történetben jelképesen a magyarok ősanyja és egyben védőszentje is. A
szakrális jelkép már a helyzetből és a nő nevéből adódóan (Mária) felmerül, de
a forgatókönyv félreérthetetlen utalást tesz arra, hogy ezt így kell értelmezni:
„Kócos még egyszer visszatekint az anyjára. Az asszony karján tartja Csikót.
Mintha egy szentképet látnánk: Szűzanya a kisdeddel.” Ha valakik egy
szentképként van fényképezve, akkor ők egy szentkép. Ez a jelkép később
visszatér többször, hangsúlyosan. Nándorfehérvár falain egy olyan zászló lobog
a leírás alapján, amely Magyarország védőszentjét ábrázolja a kis Jézussal. Itt
összeérnek a szakrális és az állami jelképek. A forgatókönyv mindkettőt
meggyalázza az árulás és a széthúzás cselekményben kifejtett motívumaival. Sem
Hunyadinak, sem Nándorfehérvárnak nem szűzmáriás volt a zászlaja, de
Magyarországnak mégis ez az egyik fő jelképe, miután I., Szent István
Magyarországot és a Szent Koronát felajánlotta Szűz Mária oltalmába. A film
egyébként számos elemében elrugaszkodik a konkrét történeti tényektől, és
valamit általában akar mondani a magyarokról a jelképei meggyalázásával.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. f. Az
összes magyar és keresztény szakrális jelképet és utalást nem veszem sorra, de
még néhányat meg kell említenem. (Szűz) Mária ebben a történetben két fiút
szült. Jézus tehát jelképesen megkettőződött, egyiből lesz Krisztus, másikból
pedig Antikrisztus. Hogy e kettő közül melyik Kócos és melyik Csikó, arra most
nem térek ki, de <a href="https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/21/az-utolso-bastya-cimu-filmforgatokonyv-ujabb-elemzese-skulteti-/66606/" target="_blank">Skultéti Péter elemzésében még erre is rávilágít</a>. Mindenesetre
a megkettőződés tény, és a fivérek közötti testvérharc is. Nem kis rágalom ez Jézus
Krisztusra, a kereszténységre és a keresztény magyarságra nézve. Krisztus
megkettőződve meghasonlana, és önmagát pusztítaná el egy e tézishez díszletként
használt török támadást bemutató csatában?</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. g. A
forgatókönyvben maga a Szentháromság is morbid kifordításra kerül. A filmbéli
Máriának nincs férje, vagy legalábbis nem esik szó róla. Ő egy jelképes Szűz
Mária, akinek a testvérharcos fiai, a Krisztus és az Antikrisztus csak úgy
megszülettek, csak úgy vannak, hogy a fogantatásig ne gondoljuk tovább a
történetet. Apának, pótapának viszont ott van Farardzs aga, aki elviszi kócost,
és janicsárt, tehát vitéz katonát farag belőle. Faradzs került tehát a „Szent”
Családban József szerepébe. Faradzs neve arabul rést jelent, illetve a
köznyelvben vulvát, női nemi szervet. A rés jelentése részben motivált, mert
azzal, hogy az egyik fiút elviszi janicsárnak, azzal növeli a rést, az
ellentétet a két fivér között. Ám azzal, hogy a József figurája egy vulva, az
nem erőltetett értelmezésben gyalázkodás és káromkodás. Kócos janicsárként
szintén arab nevet kap. A Said jelentése boldog, elégedett. Ezt a jelképet
tovább lehetne gondolni migránssimogató kontextusban, de a lehetőséget
meghagyom a kedves olvasónak.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. h. Még
két fontos tényhamisítást ki kell emelnem a forgatókönyvből, amelyeknek a
jelentése történelmi és szakrális szempontból igazolja a forgatókönyv írójának
és fejlesztőinek a nem tisztességes szándékait. Az egyik egy egyszerű tény, de
nagyon nem mellékes. A forgatókönyv 1435-ben alávetettségben ábrázolja a magyarokat.
Ez nyomban hamisítás, hiszen ekkor, Luxemburgi Zsigmond idején Magyarország
egyetlen darabja sem tartozott török fennhatóság alá. Az alávetettség ténye a
történetben abból derül ki, hogy Faradzs aga úgynevezett gyermekadót szed az
előző évi „devsirme” alapján. Mivel akkor már nem volt török fennhatóság, a
filmben az adó kivetése is hamisítás, egyben gyalázkodás. Devsirmét
Magyarországon és Horvátországban még a török hódoltság idején sem szedtek. Ha
valakit janicsárnak vittek, azt törvénytelenül, rablás alapján tették. Tehát a
gyermekadó beillesztése a szimbolikus történetszervezésen túl azt sugallja,
hogy ti magyarok mindig csak leigázott szolgák voltatok. Hát, ez nem igaz, és
épp kellene egy film a magyarság dicsőséges korszakáról is.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">6. i. Végül
egy nagyon fontos történelmi és egyben szakrális jelképnek az átírását, a
meghamisítását, a meggyalázását emelném ki. Ez a déli harangszó. A déli
harangszót a pápa már a nándorfehérvári ütközet előtt elrendelte mintegy
fohászként, de utána megerősítette a hódító török elleni győzelem örök
emlékére. Nos, erre semmi sem utal a forgatókönyvben. Sőt, a harangszót a
történet deszakralizálja. Egy olyan cselekményszál van beépítve a történetbe,
ami szerint a harangszót a magyarok egyfajta morzejelkét használták, és azzal
irányították a csata manővereit. Ezt erősíti az is, hogy a törökök megneszelik,
hogy a különböző dallamú harangszónak jelentései vannak, ezért ki is lövik a
harangtornyot, de a magyarok visszaállítják azt. A csata után nincs semmiféle
hálaadás, ünneplés a győzelem fölött Európa nagyvárosaiban. A harangszó egy
családi idill közben szól, amint Csikó és felesége, Luca lefekvéshez, intim
együttlétre készülődnek. Nem nehéz belehallani ebbe az epizódba a gúnyolódást
és a gyalázkodást a jelképek ilyen összetoldása alapján…</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Azért írtam
részletesen, pontokba szedve Az utolsó bástya forgatókönyvének
tényhamisításairól, hogy igazoljam, az én értékelésem nem egy a „vélemények
tarkaságá”-ból, hanem egy alapos szakmai állásfoglalás. Ezt az állásfoglalást
elismert filmes alkotók közül sokan megerősítették, és közülük többen alá is
írták az ezzel kapcsolatos <a href="https://www.peticiok.com/filmes_alkotok_allasfoglalasa_a_hiteles_tortenelmi_filmek_szuksegessege_es_a_hazai_filmgyartas_reformja_ugyeben" target="_blank">szakmai petíciót</a>. A közzétévők név szerint:<br>
Bicskei Zoltán, filmrendező<br>
Dárday István, filmrendező<br>
Deák-Sárosi László, filmesztéta<br>
Jankovics Marcell, filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor<br>
Jelenczki István, filmrendező, fotó- és képzőművész<br>
Olasz Ferenc, fotográfus, filmrendező<br>
Puszt Tibor, filmrendező</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">A
forgatókönyvről írt elemzéseim <a href="https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/05/az-utolso-bastya-forgatokonyve-a-tortenelemhamisitas-mintapeldaja/65895/" target="_blank">IDE</a>, illetve <a href="https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/13/profi-e-es-hollywoodi-tipusu-e-andy-vajna-forgatokonyvfejleszto-muhelye-/66255/" target="_blank">IDE</a> kattintva olvashatók: </span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Bízom abban,
hogy az elemzések és a szakmai állásfoglalások rámutatnak arra a tényre, hogy
nem csupán egyszerű fércmunkáról vagy tényhamisításról van szó, hanem az egyik
legnagyobb kommunikációs gyalázatról, amilyet valaha is elkövettek a magyar
nemzet és a kereszténység ellen. Ez nem egy a több lehetséges forgatókönyvek közül,
amire csak legyintsünk nagyvonalúan, hogy készüljön csak el a magyar adófizetők
hétmilliárd forintjából, mert majd lehetséges lesz a téma újabb változatának a
filmes feldolgozása is.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Kérem, a
kedves Miniszter Urat, ne vegye tolakodásnak, de szeretnék utalni a
tízparancsolatot idéző nyilatkozatára, miszerint azok szellemében kell élnünk
és alkotnunk. Az utolsó bástya forgatókönyve a tízparancsolatoknak több mint a
felét megszegi. Ilyen film nem kerülhet az emberek szeme és színe elé. A
második parancsolat: „Isten nevét hiába ne vedd!” Ez a forgatókönyv
Magyarország védőszentjén, a harmadik isteni személyen és Jézus Krisztuson, a
második isteni személyen gúnyolódik. A negyedik parancsolat: „Atyádat és
anyádat tiszteld!” Ezt is megszegi a filmterv, mert nem tiszteli apáinkat,
eleinket, akiknek évszázadok távlatából köszönhetjük, hogy van hazánk és
nyelvünk, amiben éljünk. Az ötödik parancsolat: „Ne ölj!” Az ilyen történet, ha
moziba kerül, gyengíti a nemzeti öntudatot, az egészséges védekezőképességet, tehát
közvetve biztonságunkat és életünket. Az önfeladás egyenlő az öngyilkossággal.
Hatodik parancsolat: „Ne lopj!” A szórakoztatóiparnak álcázott gyarmatosító
kultúra a Magyar Nemzeti Filmalap döntőbizottságában ülő helytartóin keresztül
ellopja a magyar adófizetők forintjait egy olyan méregdrága film leforgatására,
amivel a kultúránk egy részét és az önbecsülésünket lopják el. A nyolcadik
parancsolat: „Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!” Ez a
történelemhamisító film, ha elkészül, akkor a hazugságaival a magyar és a
keresztény emberek becsületében tesz kárt. A tizedik parancsolatnak sem felel
meg ez a forgatókönyv: „Mások tulajdonát ne kívánd!” Ezek a külföldi
szórakoztatópari viszonyokon pallérozott „szakemberek” és hazai kultúrmarxista
ideológusaik a hatodik parancsolat megszegésével nemcsak kívánják, de el is
veszik a hamisító trükkjeikkel a kultúránk számos elemét.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Kérem
tisztelettel a Miniszter Urat, hogy amennyiben a fentiek elolvasása után is
kételyek merülnek fel Az utolsó bástya forgatókönyvével kapcsolatban, fogadjon
engem, illetve filmes kollégáimat egy szakmai konzultációra. Jómagam, az
állásfoglalás közreadói, illetve az alakulóban lévő Nemzeti Filmkészítők
Egyesülete vezetősége szívesen felajánlja szakmai tanácsait a döntések
meghozatalának előkészítésében.</span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Üdvözlöm
tisztelettel,<br>
<em><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Deák-Sárosi László, PhD,
filmesztéta, költő</span></em></span></font></p><font size="2">

</font><p><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Budapest,
2019. január 3.</span></font></p>

</div>