[Grem] Bíró L. püsp. atya februári levele a családokhoz

[Emoke Greschik]

 Hívom a családokat – Bíró László püspök atya februári levele

https://csaladhalo.hu/szinek/hivom-a-csaladokat-biro-laszlo-puspok-atya-februari-levele/

“A pusztán biológia síkján álló házasságnál könnyen megszületik az elv: ma
veled, holnap vele. A megfogant élet abortusz áldozatává válik, hisz az
csak egy biológiai aktus nem kívánt mellékterméke, amelyet biológiai úton
el lehet távolítani. *Korunk veszélye ez: az ember önmagát biológiai lénnyé
fokozza le,* *vagyis megfosztja* *önmagát transzcendens távlataitól*, ami
egyszerre hat ki személyes kapcsolataira, szexualitására és az élethez való
viszonyára.” – Bíró László püspök atya februári levele.
Hívom a családokat, 2019. február 6.

Fogadjátok szeretettel Bíró László püspök atya “Hívom a családokat” című
sorozatának 2019. februári levelét:

HÍVOM A CSALÁDOKAT, HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS SZERELMESEKET, A CSALÁDOKAT
SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET
MELLETT ÁLL!

*Törekedjetek nagy életcélokra, legyetek szentek! Az életszentségre
törekvés a keresztény ember mindennapi életútja, *nem néhány kiválasztott
kiváltsága, mindenki előtt nyitva áll.* A keresztény élet egy hegyre vezető
ösvény, *amelyen nem mindig könnyű haladni, de* ha Jézus társaságában
tesszük meg az utat, ha táplálkozunk az Oltáriszentséggel, amelyben Jézus
Testét és Vérét vesszük magunkhoz, célba érkezünk *– mondta XVI. Benedek
pápa 2012 júniusában a fiataloknak.

*A keresztény élet *nemcsak személyes, hanem *közösségi élet is.** Az
Eucharisztia nem csak a személyes keresztény életet építi, hanem a
közösségi keresztény életet, az egyházi életet is. Az Eucharisztiával
kapcsolatban áll és reá irányul a többi szentség, így a házasság szentsége
és a házasságra alapuló család is.* Az életszentségre vezető út fontos
állomása* a vasárnapi szentmise, amikor az egész közösség imára gyűl össze,
*hogy meghallgassa Isten szavát és közösen vegyen részt az eucharisztikus
áldozatban.

*A házasság szentségében* *a férfi és nő *annak jelévé teszi önmagát, hogy
kölcsönös szerelemükkel* egy életen át bemutassák Isten Krisztusban
megjelenő szeretetét az Ő Egyháza iránt. Ez a teljes és kölcsönös önátadás,
a “felette nagy titok”, maga a szentség. *Tehát a házasság szentsége
alapvetően az adás szentsége. Valahányszor egy házasság meg akar újulni, a
házasság ezen alapvető vonásában kell megújulnia: ismét kész vagyok
önmagamat maradéktalanul odaajándékozni a másiknak, ismét kész vagyok
maradéktalanul az ő boldogsága lenni.

*A házasság szentségének kiszolgáltatója *nem a pap, hanem* a férfi és a
nő, akik kölcsönösen önmagukat ajándékozzák egymásnak.* A házasság
szentségének kiszolgáltatása tehát nem ér véget a templomi esküvővel. Az
esküvői szertartás után a szertartást végző pap ünnepélyesen kikíséri az
ifjú párt a templomajtóig, jelképezve: Krisztus szentségi módon elkísér
benneteket a mindennapokban, hogy azután egy életen át a szentség
kiszolgáltatói legyetek. *A házasság szentségének e szüntelen elevenségéből
fakad a házasság lelkisége. Míg más szentségeknél, pl. a kiengesztelődés
szentségénél, vagy az Eucharisztiánál a hitét gyakorló a szüntelen ismétlés
által jut egyre mélyebbre a szentség titkában, addig a házasság
szentségénél az Egyház azzal bocsátja útjára az ifjú párt, hogy ők maguk
ismerjék meg annak elevenen lüktető, életet alakító titkát.*

*Mennyiben változott meg az életszentségre vonatkozó elképzelésetek akkor,
amikor házasságot kötöttetek? Milyen jelek mutatnak arra, hogy egy házasság
megújulásra szorul?*

*Élni a házasság szentségét azt jelenti, hogy a férfi és a nő kegyelmi
közösségben marad Krisztussal. A szentség a maga teljességében
gyümölcsözően csak azok számára tud jelen lenni, akik valóban egyek Vele*,
akik nem csak mellette, vagy külsődleges követőként, hanem Vele eleven
közösségben élnek.

Élni a házasság szentségét azt jelenti, hogy személyes szeretettel
fordulunk egymás felé.* Jézus kérése: “Úgy szeressétek egymást, ahogy én
szerettelek titeket.”* (Jn 13,34) Ő önmagát adta értünk, semmit sem tartva
meg magából önmagának. Egy kortárs gondolkodó arról panaszkodik, hogy a *mai
ember személy-tudatát felülmúlja individuum-tudata, és az egészet be tudja
fedni biológiai lénytudata*.* Az individuális kapcsolatban az ember csak a
felszínen találkozik a másikkal úgy, ahogy a tárgyak érintkeznek egymással,*
ahogy például az egyik biliárdgolyó ütközik a másikkal, ahogyan az
autóbuszon összekoccan két ember válla. *Sok kortársunk a házasságban is
individuálisan éli meg kapcsolatát, ezért tud olyan könnyedén elválni. **A
személyes kapcsolatban az ember részt vesz a másik életében. A személyes
kapcsolatot legplasztikusabban Jézusnak ez a szava fogalmazza meg:*
“*Ha valaki szeret engem, megtartja szavamat. Atyám is szeretni fogja őt,
hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.”* (Jn 14, 23) A személyes
kapcsolatban állók kölcsönösen lakást vesznek egymásban, mennél inkább
szereti az egyik a másikat, annál inkább egymásban léteznek, így
mindegyikük nagyobb mozgásteret nyer. Sajnos sokszor a házasságban élők
feledik személy voltukat és beérik pusztán biológiai együttléttel anélkül,
hogy ezt felismernék vagy megfogalmaznák. *A pusztán biológia síkján álló
házasságnál könnyen megszületik az elv: ma veled, holnap vele. A megfogant
élet abortusz áldozatává válik, hisz az csak egy biológiai aktus nem kívánt
mellékterméke, amelyet biológiai úton el lehet távolítani. Korunk veszélye
ez: az ember önmagát biológiai lénnyé fokozza le, vagyis megfosztja önmagát
transzcendens távlataitól, ami egyszerre hat ki személyes kapcsolataira,
szexualitására és az élethez való viszonyára.*

*Hogyan tudjátok gyerekeiteket úgy nevelni, hogy a másik emberben a
személyt lássák és ne csupán a biológiai lényt, vagy egy hasznos eszközt?
Tudjátok-e ilyen értelemben befolyásolni párkeresését és párválasztását?*

*Élni a házasság szentségét azt jelenti, hogy megelőzően szeretünk.
Krisztus már akkor szeretett bennünket, amikor még bűnösök voltunk. A
házasság és a család élete akkor erős, ha leggyengébb tagjában is él a
megelőző szeretet. *Jézus az ószövetségi “amit nem akarsz, hogy neked
tegyenek, te se tedd”-el szemben (l. Tób 4, 15)* az újszövetségi “amit
akarsz, hogy neked tegyenek, te is tedd”-et állítja elénk *(l. Mt. 7,12) A
Tóbiás könyvéből származó ószövetségi tézist követők életében stagnál a
szeretet, nincs kezdeményezés, pusztán nem bántjuk egymást, nehogy a másik
is bántson minket*. A jézusi tézis a szeretet szüntelen növekedésével
ajándékoz meg. Ha a másiknak nincs is ereje a kezdeményezésre, én mindig
kezdeményezhetek szeretettel, megbocsátással, és így szüntelenül adott a
szeretet növekedésének lehetősége.*

*Élni a házasság szentségét azt jelenti, hogy nem szűnik meg a kommunikáció
a házasságban és a családban**. A szentháromságos Isten közössége szüntelen
kommunikáció. Olyannyira az, hogy háromságos egy Istenről beszélünk*. A
házasság szentsége teremtette egység csak úgy lesz megtapasztalható mind a
házasságban élők, mind a család, mind a külvilág felé, ha a szeretet eleven
kommunikációja él a férj és feleség között. *Az a szeretet, amelyet nem
kommunikálnak, nincs.*

*Mondjatok példát a családi életben megvalósuló megelőző szeretet
gyakorlásáról! Hogyan lehet a szeretet lanyhuló kommunikációját felszítani,
milyen módon tudod a lanyhulást megelőzni?*

*Élni a házasság szentségét azt jelenti, hogy együtt haladunk afelé a
csodálatos hely felé, amelyet Jézus készít nekünk: *„*Az én Atyám házában
sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy
elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet
készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy
ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az
utat.” *(Jn 14, 2-4)

Bíró László tábori püspök

az MKPK Családbizottságának elnöke

a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190215/d5625135/attachment.html>