[Grem] Ferenc pápa szentmiséje febr.5-én Abu-Dzabiban / végetért a pápa az Arab-félszigeten tett látogatása

[Emoke Greschik]

 Ferenc pápa szentmiséje Abu-Dzabiban: Közösségeitek legyenek a béke
oázisai!
2019. február 5. kedd, 14:39
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-szentmiseje-abu-dzabiban-kozossegeitek-legyenek-beke-oazisai
Ferenc pápa február 5-én Abu-Dzabiban, a Zájed-stadionban mutatott be
szentmisét 140 ezer hívő előtt. Előző nap vallásközi konferencián vett
részt, apostoli látogatása a szentmisével ért véget.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94073&v=0&img=o_3.jpg>

*KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!*

*Ferenc pápa homíliáját teljes terjedelmében közöljük:*

*Boldogok*: ezzel a szóval kezdi Jézus az igehirdetését Máté evangéliuma
szerint. Ezt a refrént ismétli meg ma is, mintha be akarna vésni a
szívünkbe egy alapvető üzenetet, ami minden más előtt áll: ha Jézussal
vagy; ha mint az akkori tanítványok, szereted hallgatni a szavát, ha
igyekszel mindennap megélni, boldog vagy. Nem boldog *leszel*, hanem boldog
*vagy*: íme, ez a keresztény élet első valósága. Nem úgy jelenik meg, mint
betartandó külsődleges előírások sorozata vagy mint megismerésre váró
hittételek összessége. Elsősorban nem erről van szó, hanem arról, hogy
tudjuk, Jézusban Isten szeretett gyermekei vagyunk. Hogy megéljük ennek a
boldogságnak az örömét, megértjük, hogy az élet szeretettörténet, Isten
hűséges szeretetének története, aki soha nem hagy el minket, és mindig
közösségben akar lenni velünk. Ez az oka az örömünknek, egy olyan örömnek,
amelyet a világon senki és semmilyen életkörülmény nem tud elvenni tőlünk.
Olyan öröm ez, amely békét ad a fájdalomban is, amely már most megízlelteti
velünk azt a boldogságot, amely örökkévalóan vár ránk. Kedves testvéreim, a
veletek való találkozás örömében ezt a szót jöttem elmondani nektek:
*boldogok* vagytok!

Jézus boldognak nevezi a tanítványait, ám ezzel együtt meglepőek az egyes
boldogságok okai. A visszáját látjuk bennük a közgondolkodásnak, amely
szerint a gazdagok, a hatalmasok a boldogok, azok, akik sikeresek, akiket
dicsőít a tömeg. Jézus szemében azonban a szegények, a szelídek a boldogok,
akik a megszégyenülés árán is igazak maradnak, az üldözöttek. Kinek van
igaza, Jézusnak, vagy a világnak? Hogy ezt megértsük, nézzük meg, hogyan
élt Jézus: dolgokban szegényen és szeretetben gazdagon, sok életet
meggyógyított, de nem kímélte a maga életét. Szolgálni jött, és nem azért,
hogy őt szolgálják; azt tanította nekünk, hogy nem az a nagy, aki birtokol,
hanem az, aki ad. Igaz és szelíd volt, nem tanúsított ellenállást, és
hagyta, hogy igazságtalanul elítéljék. Jézus így Isten szeretetét hozta el
ebbe a világba. Csak ezzel győzte le a halált, a bűnt, a félelmet és magát
a világiasságot: egyedül az isteni szeretet erejével. Kérjük ma, itt,
együtt a kegyelmet, hogy újra felfedezzük Jézus követésének, utánzásának
vonzerejét, hogy ne keressünk mást, csak őt és az ő alázatos szeretetét.
Mert ebben, a vele való közösségben és a mások iránti szeretetben van a
földi élet értelme. Hisztek ebben?

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94073&v=0&img=o_6.jpg>Azért is
jöttem, hogy megköszönjem nektek, ahogyan megélitek a most hallott
evangéliumot. Azt mondják, az írott és a megélt evangélium között olyan
különbség van, mint a leírt és az eljátszott zene között. Ti ismeritek az
evangélium dallamát, és magával ragad benneteket a ritmusa. Olyan kórus
vagytok, amelyben jelen van a nemzetek, nyelvek, rítusok változatossága;
sokféleség, amelyet a Szentlélek szeret és egyre jobban összhangba akar
hozni, hogy szimfóniát alkosson belőlük. Megérintett, amit Hinder püspök
mondott egyszer, hogy nem csupán a pásztorotoknak érzi magát, hanem
példátokkal gyakran ti vagytok a pásztorok az ő számára. Köszönet ezért!

Boldogként élni és Jézus útját követni ezzel együtt nem azt jelenti, hogy
az ember mindig vidám. Aki szomorkodik, aki igazságtalanságot szenved el,
aki a béketeremtésnek szenteli magát, az tudja, mit jelent szenvedni.
Nektek biztosan nem könnyű az otthonotoktól távol élni, és a szeretteitek
hiányán túl talán még a jövő bizonytalanságát is érezni. Az Úr azonban
hűséges, és nem hagyja el az övéit. Segíthet nekünk Szent Antal apát, a
sivatagi szerzetesség nagy kezdeményezője életének egyik eseménye. Az Úrért
mindent elhagyott, és a sivatagban élt. Ott egy ideig szűnni nem akaró,
keserű spirituális harc dúlt benne, kétségek és sötétség árasztották el, és
az a kísértés is, hogy megadja magát a honvágynak, visszasírja régi életét.
Sok gyötrelem után az Úr végül megvigasztalta, és Szent Antal akkor azt
kérdezte tőle: „Hol voltál? Miért nem jöttél hamarabb, hogy megszabadíts a
szenvedésektől? Hol voltál?” Világosan hallotta akkor Jézus válaszát:
„Antal, itt voltam” (Szent Anasztáz, *Antal élete*, 10). Az Úr közel van.
Előfordulhat, hogy egy próbatétel előtt vagy egy nehéz időszakban úgy
érezzük, hogy egyedül vagyunk, még ha sok időt töltöttünk is előtte az
Úrral. Azokban a pillanatokban azonban Ő – ha nem is avatkozik közbe
azonnal – mellettünk lépked, és ha továbbra is előre haladunk, új utat nyit
meg. Mert az Úr az új dolgok létrehozásának szakértője, képes utakat nyitni
a sivatagban is (vö.: Iz 43,19).

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94073&v=0&img=o_10.jpg>

Kedves testvéreim, azt is el szeretném mondani nektek, hogy a boldogságok
megéléséhez nem kellenek bámulatos gesztusok. Nézzünk Jézusra: nem hagyott
leírva semmit, nem épített semmi fontosat. És amikor elmondta nekünk,
hogyan éljünk, nem azt kérte, hogy nagy alkotásokat hozzunk létre vagy
nyomot hagyjunk magunk után azzal, hogy különleges tetteket viszünk véghez.
Csak egyetlen műalkotás létrehozását kérte tőlünk, és ez mindenki számára
lehetséges: az életünkét. A boldogságok tehát az *életünk alaprajzát*
mutatják: nem emberfeletti tetteket kérnek, hanem azt, hogy utánozzuk
Jézust a mindennapi életben. Arra hívnak, hogy tartsuk tisztán a szívünket,
gyakoroljuk a szelídséget és az igazságosságot minden más ellenében,
legyünk irgalmasak mindenkivel, a gyötrelmeket Istennel egységben éljük
meg. Ez a hétköznapi élet szentsége, amelynek nincs szüksége csodákra és
különleges jelekre. A boldogmondások nem a szuperhősökhöz szólnak, hanem
azokhoz, akik mindennap szembenéznek a kihívásokkal és a próbatételekkel.
Aki Jézus szerint éli meg ezeket a boldogságokat, az tisztábbá teszi a
világot. Olyan, mint egy fa, amely – még ha kiszáradt földben is –
mindennap magába szívja a szennyezett levegőt, és oxigént ad vissza. Azt
kívánom, legyetek ilyenek, erősen gyökerezzetek Krisztusban, Jézusban;
legyetek készek jót tenni mindenkivel, aki mellettetek van. Közösségeitek
legyenek a béke oázisai.

Végül szeretnék röviden elidőzni két boldogságon. Az első: „Boldogok a
szelídek” (Mt 5,5). Nem az a boldog, aki rátámad másokra, túlkiabál
másokat, hanem aki követi Jézus viselkedését, aki megmentett minket: szelíd
a vádlóival szemben is. Szeretem idézni, amikor Szent Ferenc arról ad
útmutatást a testvéreknek, hogyan menjenek oda a szaracénokhoz, a nem
keresztényekhez, Azt írja: „Ne perlekedjenek, és ne vitázzanak, hanem Isten
szeretetéért legyenek alárendeltjei minden emberi teremtménynek, és vallják
meg, hogy ők keresztények” (*Nem megerősített regula*, XVI.) *Ne
perlekedjenek, és ne vitázzanak*, és ez a papokra is érvényes, ne
perlekedjenek, és ne vitázzanak. Abban a korban, amikor sokan indultak
útnak nehéz fegyverzetben, Szent Ferenc arra emlékeztet, hogy a keresztény
ember úgy indul útnak, hogy fegyvere csakis az alázatos hite és a konkrét
szeretete. Fontos a szelídség: ha Isten szerint élünk a világban,
jelenlétének csatornáivá válunk; másképpen nem termünk gyümölcsöt.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94073&v=0&img=o_15.jpg>

A második boldogság: „Boldogok, akik békét teremtenek” (Mt 5,9). A
keresztény ember a békét mozdítja elő, kezdve azon a közösségen, amelyben
él. Van egy a közösségek között, akikhez Jézus fordul a Jelenések
könyvében, a filadelfiai, amelyik szerintem hasonlít a tiétekhez. Olyan
egyház, amelynek az Úr, szinte minden más közösségtől eltérően, nem tesz
semmilyen szemrehányást. Ez a közösség ugyanis megőrizte Jézus szavát, nem
tagadta meg a nevét, állhatatos volt, vagyis haladt előre a nehézségek
közepette is. És van még egy fontos szempont: a Filadelfia név azt
jelenti, *testvérek
közötti szeretet*. Testvéri szeretet. Az az egyház tehát, amely állhatatos
Jézus szavában és a testvéri szeretetben, kedves az Úr előtt, és gyümölcsöt
terem. Kérem számotokra a kegyelmet, hogy őrizzétek meg a békét, az
egységet, gondoskodjatok egymásról, azzal a szép testvériességgel, amiben
nincsenek első- és másodosztályú keresztények.

Jézus, aki boldognak nevez benneteket, adja meg nektek a kegyelmet, hogy
mindig előre haladjatok anélkül, hogy elbátortalanodnátok, növekedve a
szeretetben „egymás iránt és mindenki iránt” (1Tessz 3,12).

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94073&v=0&img=o_16.jpg>

*Köszöntések a szentmise végén:*

Mielőtt befejezném ezt a szertartást, amely oly nagy örömmel töltött el,
szeretnék szeretettel üdvözölni mindenkit, aki eljött: a káld, kopt,
görögkatolikus, görög melkita, latin, maronita, szír katolikus, szír
malabár, szír malankár híveket.

Nagyon köszönöm Hinder püspöknek, hogy előkészítette ezt a látogatást, és
köszönöm egész lelkipásztori munkáját. Szívből köszönöm a pátriárkáknak, a
nagyérsekeknek és minden jelen lévő püspöknek, papnak, megszentelt életű és
világi testvérnek, hogy nagylelkűen és a szolgálat szellemében munkálkodnak
a közösségekben és a legszegényebbekért.

Köszöntöm *eyal Zayid fi dar Zayid* / Zajed gyermekeit Zajed házában, és
köszönetet mondok nekik.

Édesanyánk, Szűz Mária őrizzen meg benneteket az Egyház szeretetében, az
evangéliumról való örömteli tanúságtételben. Kérlek benneteket, ne
felejtsetek el imádkozni értem.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=94073&v=0&img=o_21.jpg>

Az iszlám földjén, a minaretek és a mecsetek árnyékában majdnem egymillió
katolikus él az Egyesült Arab Emírségekben – Isten migráns népe, akik főleg
Ázsiából és Afrikából, de a világ minden részéből származnak. Hatalmas nép,
amely az emirátusok legnagyobb stadionjának 135 ezer helyét hamar
megtöltötte a szentmisére. Ez volt a történelem során az első szentmise,
amelyet nyilvános helyen mutattak be egy olyan államban, amely szerves
része Mohamed próféta szent földjének. Négyezer muszlim is részt vett a
szertartáson, tradicionális öltözékben – az Egyesült Arab Emírségek emberi
erőforrások minisztériuma ünnepnapnak nyilvánította ezt a napot,
engedélyeket adott ki a szentmisén való részvételre.

Forrás: Avvenire

Fordította: Thullner Zsuzsanna
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190205/10ed5b4a/attachment.html>