[Grem] Ismét bizonyított: nem genetikai eredetű a homoszexualitás, nincs "meleg gén"

[Emoke Greschik]

 No born that way
Félmilliós kutatás: megint bebizonyosodott, hogy nincs „meleg gén”
<https://mandiner.hu/cikk/20190830_keves_szerepet_jatszik_a_genetika_a_homoszexualitas_kialakulasaban>
https://mandiner.hu/cikk/20190830_keves_szerepet_jatszik_a_genetika_a_homoszexualitas_kialakulasaban

Nem igaz, hogy a homoszexuálisok melegnek születtek egy félmillió embert
vizsgáló kutatás szerint. Tudományos bizonyíték viszont eddig sem volt
arra, hogy bárki is homoszexuálisnak születne.

A genetika nem tudja megjósolni, hogy egy személy a saját neméhez
vonzódik-e – állítja a Popular Science folyóiratban közzétett új kutatás
<https://www.popsci.com/genes-cannot-predict-same-sex-sexual-behavior/?fbclid=IwAR3DSXIvJscYdmDZnS6-jkjWMtRpxI-aqisldOY0is_x0ZMRD95CXrGxAf8&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201908>.
* A közel félmillió embert vizsgáló tanulmány megállapította, hogy bár
vannak gének, amelyek valamelyest befolyásolják az ember szexualitását,
mindegyiknek csak csekély szerepe van – a társadalmi és környezeti
tényezőknek sokkal nagyobb szerepe van ebben.*

„*Ez az eddigi legnagyobb és legalaposabb vizsgálat az azonos nemű
szexuális viselkedés genetikájával kapcsolatban*” – *mondja Ben Neale, a
Broad Institute genetikusa, a Massachusetts Általános Kórház Analitikai és
Transzlációs Genetikai Egységének docense. *A tanulmány felhívja a
figyelmet a genetika kicsi szerepére, ugyanakkor a biológiai tényezők
összetettségére is.

*„Ez a tanulmány cáfolja azt a felfogást, miszerint létezik egy »meleg
gén«” – mondja Darren Whitfield, a Pittsburgh-i Egyetem adjunktusa*, aki az
alternatív nemi vonzódások egészségügyi vonatkozásait tanulmányozta. A
szerzők hangsúlyozták, hogy LMBTQ érdekképviseleti csoportokkal is együtt
dolgoztak a munkafolyamat során.

*Félnek a homofóbia megerősödésétől*

Whitfield megjegyezte: „*Vannak aggályok, hogy ezeket az adatokat később
fel lehet használni az LMBTQ-közösség ellen.* *Ezeknek az eredményeknek
ugyanis ráhatásai lehetnek a homofóbia megerősödésére, és m**egerősítheti
az azonos nemű vonzódáshoz kapcsolódó bármilyen rendellenesség gondolatát.*”

A tanulmány közel 500 000 ember génjeit elemezte. Az adatkészlet csak az
európai ősökre vonatkozott. A kutatók ezután összefüggéseket kerestek a
résztvevők génjei, és az azonos nemű vonzalmukról szóló jelentéseik között.
A tanulmányba nem vontak be a melegeken túl más nemi identitású
személyeket, például transzneműeket. A tanulmány megállapította, hogy az
azonos neműekhez való szexuális vonzódás csak 8–25 százalékban
magyarázható genetikával, azaz a genetikának csak mellékes, döntőnek
semmiképp nem nevezhető szerepe van az ember szexuális orientációjának
kialakulásában, amire túlnyomórészt a környezet és a társadalmi tényezők
vannak hatással.

„*Azt hiszem a kutatás aláhúzza, hogy létezik egy biológia elem, és hogy
van egy környezeti elem*” – mondja Neale, kissé elbagatellizálva a kutatás
eredményét. A tanulmány kitér arra is, hogy *az azonos nemű szexuális
viselkedéshez kapcsolódó gének átfedésben vannak az olyan mentális,
egészségügyi rendellenességek génjeivel is, mint például a skizofrénia és a
depresszió.*

*Eddig se volt bizonyíték a veleszületettségre*

Fontos tudni, hogy a meleg génekről vagy a homoszexualitás
veleszületettségéről *eddig sem volt tudományos konszenzus, még pontosabban
semmiféle kutatás nem állt elő a veleszületettségre való bizonyítékkal*. A
homoszexualitás veleszületettségére vonatkozó kutatásokat magyarul Szilvay
Gergely, a Mandiner főmunkatársa *A melegházasságról – Kritika a klasszikus
gondolkodás* fényében című, 2016-os kötetében foglalta össze magyarul.

Mint a kötet vonatkozó fejezetében olvasható: Ikervizsgálatokat már az
ötvenes években is végeztek; a hetvenes években a hormonális összefüggések
vizsgálata volt divatban, de nem sikerült kimutatni különösebb összefüggést
a hormonok hatása és a szexuális irányultság területén; a nyolcvanas
években pedig elterjedtek a homo- és heteroszexuálisok közti,
agyfelépítésben, -fejlődésben mutatkozó esetleges különbségeket kutató
vizsgálatok. Utóbbi legismertebb kutatója* az amúgy meleg Simon LeVay volt,
aki egy apró agyi sejtcsoportról feltételezte, hogy hozzájárulhat a
homoszexualitás kialakulásához, de végül más eredményre jutott.* *Mint
akkor nyilatkozta: „Fontos leszögezni, hogy mit nem találtam. Nem
bizonyítottam be, hogy a homoszexualitás genetikus, nem találtam genetikus
okot a homoszexualitásra. Nem mutattam ki, hogy a melegek így születtek, ez
a leggyakoribb félreértés a munkámmal kapcsolatban.”*

*1993 nyarán megint arról szóltak az újságok szalagcímei, hogy rábukkantak
a meleggénre.* Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársa, Dean Hamer
kutatócsoportja bejelentette: összefüggés van a homoszexualitás és az
X-kromoszóma felépítése közt. A bejelentés azonban elhamarkodott volt, s
mint kiderült, módszertanilag aggályos volt a kutatás. Hamerék 2005-ben is
folytattak hasonló vizsgálatokat Azonban nem sikerült statisztikailag
szignifikáns kapcsolatot találniuk a DNS-szerkezetek és a homoszexualitás
között. Az amúgy meleg Hamer egyébként maga is hangsúlyozta, hogy ha van is
genetikai tényező, ettől még nem lesznek az emberek homoszexuálisok, mivel
a személyiség biológiája ennél sokkal összetettebb.

William Byne és Bruce Parsons, a melegjogokat egyébként támogató kutatók
135 vonatkozó publikációt vizsgáltak át 1993-ban, s megállapításuk szerint
sem a pusztán biológiai, sem a pusztán pszichológiai magyarázatra nincs
megfelelő bizonyíték. Szerintük a kilencvenes évek elejének biológiai okok
iránt való érdeklődése inkább a pszichológiai magyarázatokkal való
elégedetlenségnek volt köszönhető.

*Martin Dannecker, a Frankfurti Egyetem Szexuáltudományi Intézetének
professzora, a melegmozgalom egyik fő alakja egy 2000-es publikációjában,
amelyben a német kormány felkérésére foglalt állást a kortárs gén-, agy-,
hormon- és ikerkutatásokra vonatkozóan, beismerte: min den addigi kísérlet,
ami biológiai magyarázatot akart adni a homoszexualitásra, kudarcot vallott*:
*„Minden olyan múltbéli kísérlet, amely arra irányult, hogy a
homoszexualitást biológiai magyarázattal támassza alá, kudarcot vallott.
Mostanában is több jelentős kutatás irányult arra, hogy bebizonyítsa: a
saját nem felé forduló kizárólagos szexuális és erotikus érdeklődés
biológiailag meghatározott késztetés... Ezek pszichoendokrinológiai és
genetikai, agy-, valamint egy- és többpetéjű ikreken végzett kutatások
(...), melyek mindeddig nem vezettek megbízható és konzisztens
eredményekhez. (…) A biológiai irányultságú homoszexualitás-kutatás
immanens kritikája azonban kiegészítésre szorul. Ez a kutatás, melynek az a
célja, hogy a szexuális irányultságot primer biológiai jelenségként állítsa
be, a szexuális irányultság teljesen redukcionista felfogásán alapul. (…) A
szexuális irányultság azonban olyan rendkívül összetett dolog, melyet csak
akkor lehet megfelelőképpen megérteni, ha biológiai, fejlődéslélektani,
interperszonális szempontból, az élettörténet tapasztalatain alapulóként és
szociális konstrukcióként fogják fel.”*

*S. Marc Breedlove, a kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológia tanszékének
munkatársa 2012-ben* úgy nyilatkozott: habár szerinte részint van biológiai
oka is a homoszexualitásnak,* nem találtak még homoszexualitást okozó gént,
emellett pedig ahogy a gének, a szexuális viselkedés is okozhat
változásokat az agyban.*

Richard Pillard, a nagy visszhangot kiváltó, 1991-es ikervizsgálatokról
ismert professzor, aki az egyik első, homoszexualitását nyíltan vállaló
tudós volt, egy 2010-es interjúban elismerte:* „Igazán nehéz bármilyen
végleges állásfoglalással előállni a helyzetet illetően. Szerintem
valamennyi genetikai hatás eléggé valószínűnek tűnik, de ezen túl mit
mondhatnánk? A válasz: nem sok mindent.”*

*Elmondható tehát, hogy a közvélekedéssel ellentétben eddig sem volt
bizonyíték a homoszexualitás veleszületettségére, ami ugyanakkor nem
jelenti azt, hogy az szabad választás eredménye volna. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190830/6218e874/attachment.html>