[Grem] Akciózó Amnesty / ifj. Lomnici Zoltán

[Emoke Greschik]

 *Akciózó Amnesty – Nyomásgyakorlás a független magyar
igazságszolgáltatásra?*

*https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html>*
2019 nyarán az Amnesty International Magyarország esti fényvetítést
rendezett Budapesten, hogy így tiltakozzon „a bíróságokra nehezedő egyre
nagyobb kormányzati befolyás ellen”. A megmozdulás azonban beilleszthető
egy olyan sorozatba is, amelynek célja lehet a magyar bíróságok
érzékenyítése.
2019. augusztus 26. 18:20
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114095-Akciozo_Amnesty___8211%3B_Nyomasgyakorlas_a_fuggetlen_magyar_igazsagszolgaltatasra_.html#>

*Ahogy a külföldről finanszírozott civil szervezet részéről fogalmaztak, „a
bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai”, és szerintük fennáll a
veszélye, hogy a mostani kormányzati hatalom befolyása alá kerülnek, és
„akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az
igazunknak”.*

Alig másfél héttel az érintett eseménnyel korábban, július elején pedig a
szervezet kiadott egy 45 oldalas jelentést, amely a nagy részben lengyel
bírákkal 2017 és 2019 májusa között folytatott interjúkat tartalmaz az
igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán*. A lengyel igazságügyi reform
miatt az Európai Bizottság két évvel ezelőtt indította meg a 7-es cikkely
szerinti eljárást Varsóval szemben. **A luxemburgi székhelyű Európai
Bíróság elmarasztalta Lengyelországot az alkotmánybírók nyugdíjkorhatárának
csökkentése miatt, amivel Varsót részben meghátrálásra kényszerítették, és
a lengyel törvényhozó megváltoztatta a 2018-ban elfogadott jogszabályt.*

Emlékezetes az is, hogy* 2018 szeptemberében az Amnesty International két
küldöttje petíciót nyújtott át Budapesten az Igazságügyi Minisztérium
épületében, a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen
elítélt Ahmed H. ügye kapcsán annak érdekében, hogy a cselekmény
minősítését megváltoztassák, és a büntetést enyhítsék.* Arra kérték a
hatóságokat, *hogy ne terrorcselekményként kezeljék Ahmed H. tettét.*

*Az Amnesty akciói sokat elárulnak a szervezetnek a jogállamhoz, a szuverén
állami hatalomhoz való viszonyáról.* *A jogállami felfogásban a szuverén, a
hatalom szervezett rendszere szétosztott és a rendszer az államhatalmi ágak
szétválasztásán és együttműködésén alapul.* A szuverenitás lényegét,
tartalmát pedig az adja, hogy az adott állam saját hatalmi jogosítványai
révén, döntések sorozatával a hatalmi rendszer létrehozza, konstituálja és
kialakítja annak intézményi kereteit. *A belső jogrend és jogrendszer
meghatározása, törvények alkotása és megváltoztatása az adott állam
törvényhozó szervének privilégiuma, és szabadon, szuverén módon dönthet a
nemzetközi jogrendszerbe tagozódás kérdéséről.*

Az is fontos tény, hogy *például Lengyelország és Magyarország nem annak
tudatában csatlakozott az Európai Unióhoz 2004-ben, hogy lemondjon a
szuverenitása előbb említett jogosítványairól, így joga van saját
alkotmányos rendszerét vagy annak egy részét bizonyos időközönként
önrevízió alá venni, *és a törvényes lehetőségekkel élve a szükséges
változtatásokat végrehajtani.

James Madison (1751–1836) az Amerikai Egyesült Államok 4. elnöke, az
Alapító atyák nemzedékének tagja szerint: „Az összes hatalom – a
törvényhozói, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás – felhalmozódása
ugyanazon kezekben – legyen az egy, néhány vagy több –, örökletes, önjelölt
vagy választott módon – az ésszerűség alapján kimondható a zsarnokság
meghatározásaként”. (The Federalist Papers, 1788)

Tény, hogy a magyar alkotmányos modellben összefonódott a törvényhozó és
végrehajtó ág, amivel szemben az igazságszolgáltatás; *az Amnesty és a
hozzá hasonló nemzetközi szervezetek az elmúlt évtizedben viszont azt a
narratívát kívánták minél szélesebb körben elfogadtatni, **hogy az
alkotmányozó parlamenti kétharmadnak túlhatalma van, és a rendszer nem
demokratikus módon működik. **A minősített többség akár ismételt
megszerzése ebben az értelmezési változatban a fékek és ellensúlyok
nélküli, önkényes rezsim fennállását alapozza meg, amely a harmadik ág, az
ügyészség után a bíróságok „megszállását” tűzte ki célul.*

*Az Amnesty International olyan ideológiát képvisel, amely szerint* *az
egyetemes értékek és emberi jogok védelme semmiképpen nem bízható a
nemzetállamokra, ez a feladat ugyanis az úgynevezett civil társadalom
feladata.* Ebben a felfogában még a piac magángazdasági szereplői sem
alkalmasak az egyetemes elvek képviseletére, hiszen azoknak éppen úgy
saját, „önös” érdekei vannak, mint az államoknak. *De **mennyiben lehet a
globális értékek védelmét bízni olyan NGO-kra, amelyek átlépnének a
szuverenitáson, nem tartják tiszteletben az államok és polgárok azon jogát,
hogy maguk alakítsák ki alkotmányos rendszerüket, és amely NGO-k nyíltan az
igazságszolgáltatás politikai befolyásolására, pressziójára hívnak fel?*

Vagyis *miközben az Amnesty arra szerint egyrészről az igazságszolgáltatást
meg kell védeni a túlterjeszkedő, önkényes nemzeti kormányokkal szemben,
ugyanez **a szervezet a neki nem tetsző esetben mégis politikai úton
szorítaná a megfelelő döntésre a bíróságokat.*

Ugyancsak kikezdi az Amnesty hitelességét, hogy* az elmúlt időszakban arról
híresült el, hogy zaklatások, nyilvános megszégyenítések és alig leplezett
diszkrimináció uralja a szervezetet működése során.* *Szervezeti kultúráját
a bizalmatlanság, a nepotizmus és a hatalommal való visszaélés határozza
meg,* amivel nem képviselhet hitelesen a demokráciát és az alapvető
erkölcsi értékeket. A szervezet a vezetőséggel szembeni bizalomvesztés
miatt félelem miatt *megpróbálta eltussolni az NGO belső, elviselhetetlen
körülményei nyomán bekövetkezett öngyilkosságokat, a londoni központban
pedig rendszeresen alázták, zaklatták a munkatársakat – **vagyis az Amnesty
saját maga lábbal tiporta a szervezeti demokráciát és az egyetemes emberi
jogokat, elveket.*

A demokratizmus és a belső autonómia, a demokratikus visszacsatolás sajátos
rendjében és áttekinthető struktúrájában a felelősségi viszonyok és az
átláthatóság elkerülésére, elmosására való törekvés elvileg nem lenne olyan
módon realizálható, mint például* az Amnestynél, ahol a a belső egységek
inkább egymásra mutogatnak, vagy adott összehangoltan eltussolják a kínos
eseteket, amikor a felelősség kérdése felmerül.*

*Vagyis* *a jogállamiságért és az emberi jogokért* *elvi szinten
elkötelezett* *nemzetközi szervezet **korántsem teljesít olyan jól *
*demokratizmus
szempontjábó*l a gyakorlatban, mint például olyan nemzetállamok, szuverén
jogállamok, ahol (Lengyelországban vagy Magyarországon) például a pártok,
civil, polgári szerveződések képesek hozzájárulni a politikai
pluralizmushoz, a sokszínű pártrendszer vagy éppen a független
igazszolgáltatás, a pénzügyi vagy alkotmányos ellenőrző intézmények pedig
egyfajta ellensúlyt képeznek a központi kormányzattal szemben. A 2010 után
kialakított alkotmányos rendszer erőteljesen érvényesítette a fékek és
ellensúlyok elvét, az állampolgári részvételnek széles lehetőséget
biztosít, amiként a rendszer biztosítani képes a igazságszolgáltatás elit
megfelelő szakmai rekrutációs és szocializációs bázisát is.

A jogállamiság alkotmányos elve alapján az igazságszolgáltatási
tevékenységet csak az állami bíróságok gyakorolhatják. A bíróságok
jogalkalmazási tevékenységük során arra hivatottak, hogy biztosítsák a
jogszabályok érvényesülését: döntenek magánjogi ügyekben, büntetőügyekben,
törvényben meghatározott egyéb ügyekben*. Az Amnesty International
kérésének teljesítése Ahmed H. ügye kapcsán a bírók függetlenségének elvét
sértené, amely annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle
befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben.*

Nem a megújult alkotmányos rendszer veszélyezteti a bíróságok
függetlenségét, hanem sokkal inkább az, ha kétségbe vonják a szuverének (az
egyes államok, illetve polgáraik) jogát az alkotmányos, demokratikus
rendszer meghatározására, valamint az tekinthető veszélynek, ha külső
politikai nyomással befolyásolni akarják a nemzeti bíróságok működését.
Erről a dilemmáról szól a tervezett Európai Ügyészség esete is.

A bíróságok mellett ugyanis az ügyészség is fontos szereplője az
igazságszolgáltatásnak, és úgy látszik, hogy a vádhatóság pártatlansága és
(akár belső, akár külső eredetű) befolyástól mentes munkája legalább
ugyanolyan kihívás elé kerülhet, mint a nemzeti bíróságoké. *Az elmúlt
években egyértelmű tendenciaként mutatkozott, hogy a fontosabb uniós
intézmények – részben személyi állományuk révén is – egyre inkább a
liberális jogvédő, jogi tanácsadó csoportok, a munkájukban együttműködő
NGO-k szellemi befolyása alá kerülnek.*

Az európai közvélemény által eddig megismert elképzelések alapján az
Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatban az
Európai Ügyészség hatásköre fő szabályként elsőbbséget kell élvezne, és az
alá-fölérendeltségi viszony a nemzeti intézményekkel szemben az Európai
Ügyészség javára érvényesülne.

Ez a fejlődési irány – amelybe jól illeszkednek az Amnesty legutóbbi akciói
is – arra mindenképpen alkalmas lehet, hogy a szupranacionális diskurzus
megoldási szintjén háttérbe szorítsa az uniós polgárok biztonságát
ténylegesen veszélyeztető – és valóban határokon átívelő – terrorizmust, a
szervezett bűnözést, valamint a kiberbiztonsági fenyegetések és az
illegális migráció kérdéskörét.

*ifj. Lomnici Zoltán*

*alkotmányjogász*
alaptorvenyblog.hu


<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190827/126a5322/attachment.html>