[Grem] Roska Botond a Szt.István-díj kitóüntetettje portréja

[Emoke Greschik]

*A most kitüntetett Roska Botond portréja  (magyarnemzet.hu
<http://magyarnemzet.hu>)*

*Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban.
Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska
Tamás (1940-2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus.*

*Roska Botond először a művészeti pálya iránt érdeklődött, 1985-89 között a
Zeneakadémián csellózni tanult, majd *természettudományos területekre
váltott, 1989-ben *a Semmelweis Egyetemen általános orvosi karán kezdte meg
tanulmányait, 1991-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
matematikus szakára is beiratkozott. 1995-ben summa cum laude minősítéssel
általános orvosi diplomát szerzett. *1995 és 2002 között a* Berkeley*-i
Kaliforniai Egyetemen Frank Werblin vezetésével *neurobiológiából folytatta
PhD-tanulmányait,* 2002-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Ezt követően
bekapcsolódott *a Harvardon folyó genetikai és virológiai kutatások*ba,*
majd 2005-ben *csoportvezetőként *a bázeli Friedrich Miescher Orvosi
Kutatóintézetbe (Friedrich Miescher Institute for Biomedical Research –
FMI) került*, ahol 2010 májusa óta senior csoportvezetőként irányítja a
látás interdiszciplináris vizsgálatával foglalkozó kutatócsoportját*.
2014-től a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. 2018-tól a
bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of
Ophthalmology Basel – IOB) egyik alapító igazgatója.*

Kutatócsoportjával feltérképezték, hogy a látórendszer különféle sejtjei
hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.* A molekuláris
mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok
látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak.*

*Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a
retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni
a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.* A 13 évig tartó
fejlesztés után Londonban és Franciaországban kezdték el a klinikai
vizsgálatokat: látássérült emberek megkapják az általuk kifejlesztett
génterápiás oltást, amelynek ipari termelése a klinikai kísérletek sikere
után indulhat el. *„Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem
létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a
komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak
rá” – nyilatkozta.*

*Csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője, tudományos és
oktatási tanácsadó testületek tagja.*

*Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült*. Többek
között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági
díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű
Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a
Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért.
2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj „előszobájaként” is
emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető
feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító
génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda.

*Feleségével és három gyermekével Bázel környékén él, szabadidejét a
matematikának és a zenélésnek szenteli.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190820/002dfa2c/attachment.html>