[Grem] 74 évvel ezelőtt Benes dekrétumok

[Emoke Greschik]

Hetvennégy évvel ezelőtt fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki
magyarokat és németeket
Horváth Tamás
https://888.hu/szabad-vasarnap/hetvennegy-evvel-ezelott-fosztottak-meg-allampolgarsaguktol-a-felvideki-magyarokat-es-nemeteket-4194297/

2019.08.02. 11:50
* A Benes-dekrétumok néven ismert rendeletcsomag leginkább jogfosztó
rendelkezése 1945. augusztus 2-án lépett életbe. *

Az 1945 áprilisában nyilvánosságra hozott kassai kormányprogram már
elővetítette az Edvard Benes nevéhez köthető dekrétumokat, ugyanis* a
felvidéki városban közzétett dokumentum VIII. pontja a magyar és német
népességet kollektív háborús bűnösnek nyilvánította*. A május 14-e után
hozott jogfosztó rendeletek *elsősorban a németek ellen irányultak –* őket
hamarosan ki is telepítették az új német határon túlra –, *de Benes a
magyarságot sem kímélte,* utóbbi kisebbséget az 1938-as bécsi döntés nyomán
bekövetkezett revízió, valamint a széthullás fő felelősének nyilvánították.

Az új csehszlovák politikai vezetés már az ország felszabadulása előtt
igyekezett kiaknázni a magyar háborús vereséget, tehát az 1920 után
tapasztalt erőszakos asszimilációs programnál is agresszívabb fellépést
tervezett.

*A beolvasztás első állomása a nem szláv nemzetiségek kollektív jogfosztása
volt*, Benes és a csehszlovák politikusok abban bíztak, hogy a mostoha
körülményekkel elüldözhetik majd a kisebbségek jelentős hányadát, az
ottmaradókra pedig deportálás és erőszakos asszimiláció „lehetőségei”
vártak. Ennek jegyében *az 1945 májusa és októbere között hozott 143
rendelet *közül 13 közvetlenül, 20 közvetetten *a nem szláv kisebbségek
ellen irányult.*

A Benes-dekrétumok már május 19-én* vizsgálat alá vették a magyarok és
németek vagyonát,* június során döntöttek *a mezőgazdasági tulajdon
elkobzásáról*, július 20-a után pedig a prágai kormány már a* magyar
területek kolonizálásá*ról – *azaz szlovákok és csehek betelepítéséről *–
határozott. Mindeközben a csehszlovák hivatalok elbocsátották a magyar
köztisztviselőket, száműzték az egyetemekről a magyar diákokat, továbbá
megszüntették a magyar oktatási intézményeket. Szerte az országban *„magyar
perek” indultak, melyek a kollektív bűnösség elve alapján ezreket ítéltek
el *– *Kassán például egy eljárás során 600 embert találtak vétkesnek.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2019/08/benesdekretumok.jpg>
Kitelepített magyarok

A jogfosztó program csúcspontja *az 1945. augusztus 2-án hatályba léptetett
33. dekrétum volt, mely valamennyi magyart és németet megfosztott
állampolgárságától, vagyis de facto kizárta őket a társadalomból, így
ellehetetlenítette életüket.*

A rendelet kiadásában nagy szerepet játszott, hogy a júliusban tartott
potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak nem támogatták a magyarság
egyoldalú kitelepítését, ezért a csehszlovák kormánynak más módszert
kellett találnia arra,* hogy megszabaduljon nem kívánt kisebbségéről. Erre
a legcélszerűbb eszköz a lakosságcsere volt, *amit Vladimir Clementis
csehszlovák külügyminiszter egyezkedés és zsarolás – a felvidéki magyarok
egy részének deportálása a németek által elhagyott Szudéta-vidékre – árán
1946 februárjában egyezményben, 1947 tavaszán pedig a gyakorlatban is
elért. A Benes-dekrétumok időközben – 1946 tavaszán – törvényerőre
emelkedtek, és egészen az 1948-as, Klement Gottwald nevéhez fűződő
kommunista hatalomátvételig a kisebbségi politika fő oszlopát képezték.

A világháború és a Gottwald-féle fordulat közötti három *évben a helyi
magyarságtól elvették életlehetőségeit, vagyonát, igyekeztek erőszakkal
kitoloncolni az országból, majd a párizsi béke megkötése után
kitelepítésekkel, kényszermunkával és az úgynevezett
reszlovakizációval *próbálták
megtörni a kisebbségi öntudatot. *A benesi időkhöz* *képest már az 1948
októberében hozott törvény is enyhülést jelentett,** mely hűségeskü fejében
valamennyi kérvényezőnek megadta a csehszlovák állampolgárságot.* *Mindennek
dacára a szocializmus évtizedeiben a magyarságot „revizionista” és
„reakciós” kisebbségként kezelték, *ennek megfelelően önálló nemzeti
identitásának ápolására a mindenkori kormányok próbáltak minél kisebb teret
hagyni.

A Benes-dekrétumok számos ponton sértették az alapvető emberi jogokat,
mivel nemzetiségi alapon diszkrimináltak, kényszermunkát vezettek be, és
önkényesen rendelkeztek milliók tulajdonáról. Mindennek *dacára a jogfosztó
törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh
és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében,
sőt*, 2007 során az utódállamok *még azt is elérték, hogy azok az Európai
Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.*

A Benes-dekrétumok fájó emléket jelentenek az egykor jogfosztottak – és
utódaik – számára, *érvényben tartásuk máig feszültséget eredménye*z a
közép-európai nemzetek között.

(Rubicon
<http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1945_augusztus_2_eletbe_lep_benes_33_szamu_dekretuma/>
)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190802/c16fe3ea/attachment.html>