<div dir="ltr"><div id="gmail-content" class="gmail-inner"><div class="gmail-main-content"><div class="gmail-holder" id="gmail-cikkholder" style="padding-bottom:0px"><h1>Hetvennégy évvel ezelőtt fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat és németeket</h1>
<div class="gmail-note-block">
<div class="gmail-text-box">
<div class="gmail-text-wrap" style="padding:0px 5px;margin:0px">Horváth Tamás</div><div class="gmail-text-wrap" style="padding:0px 5px;margin:0px"><a href="https://888.hu/szabad-vasarnap/hetvennegy-evvel-ezelott-fosztottak-meg-allampolgarsaguktol-a-felvideki-magyarokat-es-nemeteket-4194297/">https://888.hu/szabad-vasarnap/hetvennegy-evvel-ezelott-fosztottak-meg-allampolgarsaguktol-a-felvideki-magyarokat-es-nemeteket-4194297/</a></div>
</div>
</div>
<p>2019.08.02. 11:50</p>
<div class="gmail-maincontent8">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span class="gmail-high-lite">
A Benes-dekrétumok néven ismert
rendeletcsomag leginkább jogfosztó rendelkezése 1945. augusztus 2-án
lépett életbe. </span></b></span>
<div style="width:100%;text-align:center;margin-top:20px">
<div class="gmail-AdW">
</div>
</div>
<div id="gmail-st">
<p>Az 1945 áprilisában nyilvánosságra
hozott kassai kormányprogram már elővetítette az Edvard Benes nevéhez
köthető dekrétumokat, ugyanis<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a felvidéki városban közzétett dokumentum
VIII. pontja a magyar és német népességet kollektív háborús bűnösnek
nyilvánította</b>. </span>A május 14-e után hozott jogfosztó rendeletek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elsősorban a
németek ellen irányultak –</b></span> őket hamarosan ki is telepítették az új
német határon túlra –, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de Benes a magyarságot sem kímélte,</b></span><b> </b>utóbbi kisebbséget az 1938-as bécsi döntés nyomán bekövetkezett revízió, valamint a széthullás fő felelősének nyilvánították.</p>
<p>Az új csehszlovák politikai vezetés már az ország felszabadulása
előtt igyekezett kiaknázni a magyar háborús vereséget, tehát az 1920
után tapasztalt erőszakos asszimilációs programnál is agresszívabb
fellépést tervezett.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A beolvasztás első állomása a nem szláv nemzetiségek kollektív
jogfosztása volt</b></span>, Benes és a csehszlovák politikusok abban bíztak, hogy a
mostoha körülményekkel elüldözhetik majd a kisebbségek jelentős
hányadát, az ottmaradókra pedig deportálás és erőszakos asszimiláció
„lehetőségei” vártak. Ennek jegyében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az 1945 májusa és októbere között
hozott 143 rendelet </b></span>közül 13 közvetlenül, 20 közvetetten <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nem szláv kisebbségek ellen irányult.</b></span></p>
<p>A Benes-dekrétumok már május 19-én<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> vizsgálat alá vették a magyarok és
németek vagyonát,</b></span> június során döntöttek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a mezőgazdasági tulajdon
elkobzásáról</b></span>, július 20-a után pedig a prágai kormány már a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> magyar
területek kolonizálásá</b></span>ról – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azaz szlovákok és csehek betelepítéséről </b></span>–
határozott. Mindeközben a csehszlovák hivatalok elbocsátották a magyar
köztisztviselőket, száműzték az egyetemekről a magyar diákokat, továbbá
megszüntették a magyar oktatási intézményeket. Szerte az országban
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„magyar perek” indultak, melyek a kollektív bűnösség elve alapján
ezreket ítéltek el </b></span>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kassán például egy eljárás során 600 embert
találtak vétkesnek.</b></span></p>
<div class="gmail-img-wrap" style=""><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2019/08/benesdekretumok.jpg" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888.hu/wp-content/uploads/2019/08/benesdekretumok.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by"> Kitelepített magyarok</span></div></div>
<p>A jogfosztó program csúcspontja <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az 1945. augusztus 2-án hatályba
léptetett 33. dekrétum volt, mely valamennyi magyart és németet
megfosztott állampolgárságától, vagyis de facto kizárta őket a társadalomból, így ellehetetlenítette életüket.</b></span></p>
<p>A rendelet kiadásában nagy szerepet játszott, hogy a júliusban
tartott potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak nem támogatták a
magyarság egyoldalú kitelepítését, ezért a csehszlovák kormánynak más
módszert kellett találnia arra,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogy megszabaduljon nem kívánt
kisebbségéről. Erre a legcélszerűbb eszköz a lakosságcsere volt, </b></span>amit
Vladimir Clementis csehszlovák külügyminiszter egyezkedés és zsarolás – a
felvidéki magyarok egy részének deportálása a németek által elhagyott
Szudéta-vidékre – árán 1946 februárjában egyezményben, 1947 tavaszán
pedig a gyakorlatban is elért. A Benes-dekrétumok időközben – 1946
tavaszán – törvényerőre emelkedtek, és egészen az 1948-as, Klement
Gottwald nevéhez fűződő kommunista hatalomátvételig a kisebbségi
politika fő oszlopát képezték.</p>
<p>A világháború és a Gottwald-féle fordulat közötti három <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>évben a helyi
magyarságtól elvették életlehetőségeit, vagyonát, igyekeztek erőszakkal
kitoloncolni az országból, majd a párizsi béke megkötése után
kitelepítésekkel, kényszermunkával és az úgynevezett reszlovakizációval
</b></span>próbálták megtörni a kisebbségi öntudatot. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A benesi időkhöz</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>képest már
az 1948 októberében hozott törvény is enyhülést jelentett,</b><b> mely
hűségeskü fejében valamennyi kérvényezőnek megadta a csehszlovák
állampolgárságot.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mindennek dacára a szocializmus évtizedeiben a
magyarságot „revizionista” és „reakciós” kisebbségként kezelték, </b></span>ennek
megfelelően önálló nemzeti identitásának ápolására a mindenkori
kormányok próbáltak minél kisebb teret hagyni.</p>
<p>A Benes-dekrétumok számos ponton sértették az alapvető emberi
jogokat, mivel nemzetiségi alapon diszkrimináltak, kényszermunkát
vezettek be, és önkényesen rendelkeztek milliók tulajdonáról. Mindennek
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>dacára a jogfosztó törvényeket mind a rendszerváltás utáni
Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek
kivételével – megőrizte jogrendjében, sőt</b></span>, 2007 során az utódállamok <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még azt is
elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein
belül is hatályban maradhassanak.</b></span></p>
<p>A Benes-dekrétumok fájó emléket jelentenek az egykor jogfosztottak –
és utódaik – számára, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>érvényben tartásuk máig feszültséget eredménye</b></span>z a
közép-európai nemzetek között.</p>
<p>(<a href="http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1945_augusztus_2_eletbe_lep_benes_33_szamu_dekretuma/" target="_blank" rel="noopener">Rubicon</a>)</p></div></div></div></div></div>
</div>