[Grem] interjú az átadott felújított Szépművészeti Múzeumról

[Emoke Greschik]

Szépmű-újjászületés
Világsztárok fognak érkezni a Szépművészetibe – Baán László a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20181018_baan_laszlo_interju_szepmuveszeti_muzeum>
2018. október 21. 08:17

*Írta: K. Hillier Lili <http://mandiner.hu/szerzo/kovacshegyi_lili>*

„Eltökéltük 2004-ben, hogy megpróbálunk egy idehaza és nemzetközileg is
kiemelkedő múzeumot csinálni – és bekerültünk a világ 100 leglátogatottabb
múzeuma közé is” – vonja meg másfél évtized mérlegét Baán László, a
Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baánt a napokon belül újra nyitó Szépmű
több évnyi felújításának kulisszatitkairól és a nyitás utáni új tervekről
faggattuk nagyinterjúnkban.

*Még pár nap és megnyílik a felújított Szépművészeti Múzeum. Elégedett?*

Még soha nem volt egy ennyire hosszú és sokrétű rekonstrukciós szakasz a
Szépművészet Múzeum történetében. Bár a II. világháború után szükség volt
egy nagyobb megújításra, de mélységét és minőségét tekintve ez volt az
eddigi legnagyobb léptékű rekonstrukció.

Tudtuk, hogy hosszú ideig, több mint három évig zárva lesz a múzeum, ezért
a mintegy 15 ezer négyzetméternyi területet érintő felújítás során nem
voltunk türelmetlenek. A végeredményt látva pedig elmondhatjuk, hogy
megérte a ráfordított idő és energia, mert a változás lenyűgöző.
<http://mandiner.hu/cikk/20180925_bejartuk_a_szepmuveszeti_muzeumot?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810>

*A Román Csarnok a leglátványosabb változás?*

A közönség március végén már két hétig láthatta a felújított Román
Csarnokot – ez a tér a leginkább ismert része a felújításnak. Hetven évig
még egyre romló állapotában is ez volt  az egyik legpompásabb, ám látogatók
elől elzárt terme a múzeumnak.  A II. világháború alatt megsérült,
felületes rekonstrukción esett csak át, majd azt követően raktárnak
használták, és az elmúlt évtizedek alatt rendkívül rossz állapotba került.
Bármi is volt az oka a hét évtizedig tartó halogatásnak, a helyzet 2015-re
megváltozott, s az évtizedekig húzódó „majd”-ból végre „most” lett. A több
mint három éve elkezdett felújítás központi eleme lett a Román Csarnok
ügye, amely mintegy magával „húzta” a múzeum többi részének felújítását is,
így újulhatott meg többek között a Michelangelo-terem és a mostani nevén
Schickedanz-terem is,  amelyek az elmúlt évtizedekben ugyanúgy a közönség
elől elzárva, irodaként funkcionáltak. Mint már említettem, a Román
Csarnokot raktárnak használták, ami rámutat az intézmény egyik központi
problémájára, a raktározási kapacitás szűkösségére. Ez a Liget Budapest
Projekt elindultával megoldódik, a Városligettől pár száz méterre, a
Szabolcs utcában ugyanis létrejön egy korszerű múzeumszakmai központ, a 350
ezer műtárgy biztonságos és méltó tárolására alkalmas Országos Múzeumi
Raktározási és Restaurálási Központ, ami óriási kapacitást biztosít majd a
Szépművészeti, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum számára. Ez is
könnyítette a múzeumunk raktározási terheit, így vált lehetővé, hogy
jelentős, mintegy kétezer négyzetméternyi teret most visszakapjon a
közönséghez. A Román Csarnok, amely ezidáig egy mellőzött mostohagyerek
volt, a jelenlegi munkálatoknak köszönhetően a Szépművészeti Múzeum egyik
új vonzereje lesz.

A felújítás szinte az egész házra kiterjedt, sok ezer négyzetmétert
érintett. A látogatóknak egyszerre lesz ismerős, egyben számos
elemében vadonatúj a múzeum. A rekonstrukciónak köszönhetően régi terek
sokasága újult meg, miközben 21. századi gépészeti és biztonsági
technológiával szereltük fel az egész épületet. Számos olyan funkció is
több teret illetve új kivitelezést kapott – így például a múzeumpedagógiai
foglakoztatók, az étterem vagy éppen a múzeumi bolt –, amelyeket a múzeum
tervezője Schickedanz Albert száz évvel ezelőtt még nem tervezhetett bele
az épületbe, hiszen ezek akkoriban egy múzeumban még nem léteztek.
Összefoglalva: úgy tértünk vissza a tradícióhoz, állítottunk helyre régi
termeket, hogy közben minden ízében mai megoldásokkal gazdagodtunk.

*Mivel tervezik a megtölteni az új tereket?*

A háborút követő években jelentős veszteség volt a Szépművészeti életében,
hogy nemcsak korábban a közönséget szolgáló tereket vesztett el az
évtizedek alatt, hanem gyűjteményének egy meghatározó részét is.. A múzeum
működésének első ötven évében a magyar műalkotások vagyis a nemzeti
gyűjtemény – hasonlóan más nagy múzeumokhoz világszerte – együtt volt
látható  a nemzetközi anyaggal. Azonban 1957-ben szovjet mintára, egyfajta
igazodási kényszerként, először a 19-20. századi magyar anyagot, aztán a
magyar régi mestereket is kioperálták a gyűjteményből, amelyek így az
újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Galériaként először a Kossuth térre, a
mai Néprajzi Múzeum – az egykori Kúria épületébe – majd 1975-től a Várba
kerültek. Ennek a magyar képzőművészet számára sok szempontból hátrányos
állapotnak vetett véget, s tért vissza a Szépművészeti eredeti gyűjteményi
hagyományaihoz a kormány 2012-ben, amikor intézményileg újraegyesítette a
Szépművészetit a Nemzeti Galériával, de a gyűjtemények fizikai
újraegyesítése csak a jelenlegi felújítást követő átrendeződéssel tud majd
megkezdődni. Így a múzeum gyűjteményéből korábban kiszakított magyar művek
közül a régi mesterek alkotásai most visszatérnek eredeti otthonuk falai
közé. Ennek köszönhetően a Szépművészeti a jövőben Egyiptom és az
antikvitás művészete mellett a 18. század végéig mutatja majd be, ismét
együttesen az egyetemes és a magyar művészet történetét.

A Szépművészeti Múzeumban őrzött 19-20. századi gyűjtemény most
ideiglenesen a Nemzeti Galériába költözik, majd az Új Nemzeti Galéria
2022-es megnyitásakor kerül végleges helyére, ide a Városligetbe. Így –
több évtizedes kitérő után – újra a saját hagyományai és a nagy
európai nemzeti közgyűjtemények struktúrája szerint működik majd a két
intézmény.

*Milyen visszajelzéseket kaptak eddig?*

Tavasszal, a felújítását követően két hétre megnyitottuk a nagyközönség
számára a Román Csarnokot, amelyet akkor több mint hatvanezren tekintettek
meg. Ha ezt a látogatószámot egy kiállítás átlag három hónapos időtartamára
vetítenénk ki, akkor a 2006-os Van Gogh-tárlat után a Szépművészeti
történetében a második legsikeresebb kiállításnak mondhatnánk a Román
Csarnok ideiglenes megnyitását. Erre az eseményre készítettünk egy kis
videót
<https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810;v=UWr_eO_T9Sk>
is a felújítás menetéről, amelyet közel egymillióan láttak, ami a
kulturális tartalmú videók között elképesztően magas nézettséget
jelent Magyarországon. A Román Csarnok így mondhatni egyfajta sztárrá vált
a magyar kulturális közéletben, széleskörű és abszolút pozitív
fogadtatással. Biztos vagyok benne, hogy hasonlóképpen elismerő lesz a
többi megújított és most megnyíló múzeumi tér fogadtatása is.

*Mi változott még az épületben az eddigiekhez képest? A mélyföldszinten
találtuk eddig a ruhatárat, a mosdókat és a kávézót. *

Lesznek olyan állandó kiállítások, amelyeket új helyen talál majd meg a
közönség. Az Antik gyűjtemény tárlata leköltözött a mélyföldszintre, az
egyiptomi kiállítás mellé, amely átkerült a szint másik oldalára, szinte
szembe az eddigi helyével. Mindkét kiállítás az eddiginél nagyobb helyen
mutatkozhat majd be, több műtárggyal és új, sokkal több információt nyújtó
elrendezésben. Eddig egy egészen kis kapacitású, gyenge kínálatú büféje
volt a Szépművészetinek, most ezt egy tágas, korszerű  kávézó és
látványkonyhás önkiszolgáló étterem váltja, letisztult, vonzó designnal. A
múzeumlátogatás élményéhez ma már hozzátartozik, hogy a látogatókat
minőségi gasztronómiai kínálat is fogadja. De természetesen megújult és
bővült a ruhatári és mosdókapacitás is, felkészülve a már eddig is jelentős
látogatószám további növekedésére. A felújítással most végre
több évtizednyi infrastrukturális hátrányt dolgoztunk le,

amit a Szépművészeti épülete mostantól nyújtani fog, az valóban a legjobb
európai múzeumok színvonalát éri el.

*A különböző szolgáltatások mellett a mai vezető múzeumok folyamatosan
kommunikálnak a látogatókkal a közösségi médián keresztül, törekszenek rá,
hogy egyedi arculatot adjanak az intézményeknek. *

A múzeumok iránt szerte a világon tartósan növekvő érdeklődés
tapasztalható, a látogatottsági adatok évről-évre kúsznak fel. Amikor a
nyolcvanas évek elején bővítették a párizsi Louvre-t, egy akkor még nagyon
messzinek tűnő, évi hat és fél milliós látogatottságú csúcsra készültek. A
Louvre ehhez képest most kilencmillió látogatót fogad évente, és már a
bővítés bővítésén gondolkoznak. Az elmúlt három-négy évtizedben gyökeresen
megváltozott a múzeumok viselkedése a látogatók irányában. Ma folyamatos
kihívást jelent, hogy kiket mivel lehet bevonzani a múzeumba, izgalmassá és
élményszerűvé tenni a múzeumi látogatást. Korábban egyfajta akadémikus
szemlélet dominált: tessék engem megtanulni, hozzám igazodni. Ma pont
fordítva van.
A múzeumok egyre több embert szeretnének elérni, nem pusztán egy művelt
elitet,

ezért bővítik a kommunikációs csatornáikat, sokféle nyelvet beszélnek,
diverzifikálják az üzeneteket. Emellett nem szabad azt sem elfelejteni,
hogy egy sokkal erősebb versenyhelyzetben vannak az intézmények, mint
régen, a kulturális- és szabadidős kínálat nagyon sokrétűvé vált. Ilyen,
gyökeresen megváltozott körülmények között, egy mind jobban digitalizált
világban kell helytállniuk a múzeumoknak, utat találni a közönséghez, a
felnövekvő új generációkhoz.

*Ez mennyire jellemző hazánkra is?*

Magyarországon különösen érezhető ez a változás: a rendszerváltás után
szabaddá vált a kulturális színtér, robbanásszerűen egy jóval nagyobb
kínálattal találkoztak az emberek,
sokkal többen versengtek a figyelmükért, a pénzükért és a szabadidejükért,
mint korábban.

Tökéletesen észlelhető ez a számokon is: a nyolcvanas években országos
szinten évi húszmillióan látogatták a múzeumokat, a rendszerváltás után a
felére csökkent ez a szám. Ez a verseny a kétezres évek elejétől pedig
idehaza is kiegészült az új digitális forradalommal. A kulturális
intézmények korábban a televízióhoz képest határozták meg magukat, az volt
a cél, hogy a tévétől „szerezzenek vissza” látogatókat. A televízió a
fiatal korosztály agendáján ma már gyakorlatilag nem szerepel, szinte senki
nem néz közülük tévét. Mozgóképet persze nagyon sokat, de mindez áttevődött
a telefonokra, digitális eszközökre, ahol minden információ egyidejűleg,
azonnal rendelkezésre áll. Ez ma az a tér, ahonnan ha kimarad valaki,
nagyon jelentős versenyhátrányra fog szert tenni.

*Hogyan tud egy múzeum intézmény beszállni ebbe a versenybe?*

Ha a múzeumok nem képesek megvetni a lábukat ebben az új digitális
világban, és nem tudják oly módon megszólítani az embereket, legfőképp a
fiatalokat, ami felkelti a figyelmüket, érdeklődésüket, akkor elkezdődik a
lemaradásuk a látogatókért folyó versenyben. A világ vezető múzeumai ebben
is az élen járnak: folyamatosan dolgoznak rajta, hogy megtartsák meglévő
közönségüket, és folyamatosan új és új látogatókat érjenek el. A
Szépművészeti csapata már dolgozik azon az új digitális stratégián, amely
képes lesz elérni és megszólítani a ma már döntően a digitális világban
kommunikáló, információit ott szerző közösségeket. Ma, ha egy hatékony
kampányt akarunk csinálni, elsősorban már nem plakáthelyeket és a
hagyományos médiában elhelyezett hirdetési felületeket használunk, hanem a
közösségi médián keresztül szólunk a közönséghez. Sokkal hatékonyabban és
célzottabban, mintegy személyre szabottan érünk így el olyan rétegeket,
akik potenciális látogatói a múzeumnak. S ne feledjük, ez a lényegét
illetően nem valami újszerű marketing-kényszer: a múzeumoknak a kezdetektől
fogva az volt a küldetése, s az is marad, hogy az általuk őrzött, rájuk
bízott tárgyak üzenetét élőn őrizzék meg és adják tovább az egymást követő
generációknak –
ez pedig csak úgy sikerülhet, ha múzeumok nem válnak önmaguk múzeumává,

vagyis mindig képesek tanulni, együtt változni az őket körülvevő,
folyamatosan változó világgal, s ennek révén megtalálni a nyelvet, amin
minél több embert képesek megszólítani.

*Mire számíthatunk ennek kapcsán a megújult Szépművészetiben?*

Látványos dolgokkal készülünk e téren is. Tudomásom szerint
a világ legnagyobb múzeumi LED-fala készül el a Szépművészetiben

még karácsony előtt, amely a Márvány csarnokban fogja fogadni a
látogatókat. Ez egy óriási, érintőképernyős LED felület lesz, ami az
állandó kiállítás több száz kiemelkedő alkotására fogja felhívni a
figyelmet. Rövid leírást ad majd róluk és pontosan megmutatja, hogy az
épület melyik részén van kiállítva egy-egy műtárgy. A látogató így akár
előre összeállíthat magának egy privát múzeumi túrát a fal és az arról az
információkat átvevő mobiltelefonja segítségével. A műtárgyakról letöltött
információk természetesen a távozás után is a látogató telefonjában
maradnak, azokat bármikor visszanézheti, vagy épp megoszthatja másokkal. Az
a tapasztalatunk, hogy a magyar látogatók kimondottan szeretik a leírásokat
a műtárgyakról, végigolvasnak, végignéznek minden számukra hasznos
információt tartalmazó falfeliratot. A műtárgyak körüli falfelület a
hagyományos írott szövegek számára azonban igencsak véges. A
mobilapplikációk világa a jövőben kitágítja azt az információmezőt, amit
átadhatunk, jóval gazdagabb kultúrtörténeti hátteret tudunk majd kapcsolni
számos kiállított műtárgyhoz. A legnépszerűbb állandó tárlatunkon, az
egyiptomi kiállításon például olyan animációkkal készülünk, amik a
műtárgyakon mellett érzékletes betekintést adnak majd a korszakba. Az
egyiptomi kiállítás eddig is izgalmas volt, de most még vonzóbb  lesz.

*Milyen munkaütemre tervez beállni a Szépművészeti?*

Az egyik legfontosabb, minden múzeumot érintő kérdés nem csak az, hogy
látogató miért megy be a múzeumba, hanem hogy miért menjen vissza oda. Az
állandó kiállításoknak szinte minden esetben az a problémája, hogy legyen
bármilyen nagyszerű, egy szűk rajongói réteget leszámítva a látogatók
többsége, ha már egyszer látta, akár évtizedekig nem megy el újra megnézni
azt, mert az van a tudatában, hogy „én már láttam azt”. Visszajárni a
múzeumba az emberek általában az időszaki tárlatok kedvéért szoktak, ezért
különleges prioritása van az időszaki tárlatoknak, ebből a szempontból
gyakran háttérbe is szorítják az állandó kiállítást. Nekünk időről
időre, újra és újra előtérbe kell hozni az állandó gyűjteményt a
kiállítások újrarendezésével, izgalmas darabok kiemelésével vagy tematikus
programokkal. Hiszen ez a mi saját gyűjteményünk, ezért alapfeladatunk,
hogy ráirányítsuk a látogatók figyelmét.
Világsztárok vannak nálunk, Raffaello, Tiziano, Cranach, El Greco,
Velázquez, Goya

– nyilván, ha valaki először jön a Szépművészetibe, kíváncsi és megnézi az
ő alkotásaikat tartalmazó állandó kiállítást. De miért jön vissza? Nem
titkolt célunk, hogy az időszaki kiállításokra vagy egy-egy speciális
múzeumi eseményre – például a rendkívül népszerűvé vált Textúrára –
visszatérő látogatóinkat vissza-visszacsalogassuk az állandó kiállításba is.

*Október 31-én nyitja meg kapuit a közönség számára a Szépmű, és egy
Leonardo da Vinci kamarakiállítással kezd. Miért pont Leonardo?*

Egyetlen olyan lovasszobor van a világon, amely Leonardo da Vincihez
köthető, és ez a Szépművészetiben őrzött mű, egy ágaskodó ló és lovasa, egy
kis bronz szobor. Leonardót egész életében foglalkoztatta az a gondolat,
hogyan lehet megoldani a két lábra ágaskodó lovasszobor statikailag biztos
megalkotásának problémáját. Most először sikerült olyan  Leonardo-rajzokat
a világ legjelentősebb gyűjteményeiből Budapestre elhozni – ráadásul rögtön
10 darabot, ahány Leonardo mű még sose volt még Magyarországon –, amelyeken
látható, ahogy a mester ezzel a problémával hosszan kísérletezett, és ezek
a művek most végre együtt láthatóak és összevethetőek lesznek majd a mi
lovas szobrunkkal. A másik tényező, amely a kiállítás aktualitását adja,
hogy jövőre Leonardo-emlékév lesz, hiszen ötszáz éve hunyt el a történelem
egyik legnagyobb művészgéniusza. Számos nagy múzeum készül exkluzív
kiállítással, a gyűjteményünkben lévő remekmű okán szerencsére mi is meg
tudunk emlékezni, ráadásul a legelsők között e jeles évfordulóról.

*Hogyan növekszik a nemzetközi érdeklődés a Szépművészeti Múzeum iránt?*

2004 végén számos új kollégával jöttem el a múzeumba, akkor egy komplett
belső átalakuláson, szervezeti és strukturális megújuláson esett át az
intézmény. A Szépművészeti akkor nemhogy európai szinten nem rúgott
labdába, de Magyarországon sem volt a leglátogatottabb múzeumok között.
Ekkor sokan, az újonnan jöttek és számosan a rég itt dolgozók közül, akik
már régóta akarták a változást,
eltökéltük, hogy megpróbálunk egy idehaza és nemzetközileg is kiemelkedő
múzeumot csinálni.

Az intézmény átalakításával, a benne lévő potenciál valóra váltásával rövid
időn belül sikerült áttörést elérnünk. A Szépművészeti ezután, 2005-től
folyamatosan vezette a látogatottsági ranglistát itthon, kiállítási
programja Kelet-Közép Európa egyik legrangosabbjává vált, és volt olyan év,
hogy az intézmény bekerült a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé. A
Szépművészeti Múzeum, amelynek 2012 óta tagintézménye a Magyar Nemzeti
Galéria is, mára megbecsült partnere a legjelentősebb európai múzeumoknak,
s ebből a hazai közönség profitál elsősorban. Világsztárok érkeznek
Budapestre évek óta, és ezen fogunk dolgozni a jövőben is.

*(fotó: Nahimi Botond, Földházi Árpád)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181030/a3caf1b0/attachment.html>