<div dir="ltr">
<div id="gmail-head2"><div id="gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%"><div id="gmail-article_header" class="gmail-nbanner"><br>
</div> </div>
</div>
<div id="gmail-main">
<div id="gmail-contents">
<div class="gmail-leftcolumn gmail-col-md-8">
<div id="gmail-article">
<div class="gmail-top">
<div class="gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0278/277809_20181004_szepmu_small_136.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="482" height="241"><div class="gmail-subtitle">Szépmű-újjászületés</div></div> <div class="gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20181018_baan_laszlo_interju_szepmuveszeti_muzeum">Világsztárok fognak érkezni a Szépművészetibe – Baán László a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. október 21. 08:17</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0250/249257_kovacshegyi.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/kovacshegyi_lili">K. Hillier Lili</a></b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
„Eltökéltük 2004-ben, hogy megpróbálunk egy idehaza és
nemzetközileg is kiemelkedő múzeumot csinálni – és bekerültünk a világ
100 leglátogatottabb múzeuma közé is” – vonja meg másfél évtized
mérlegét Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baánt a
napokon belül újra nyitó Szépmű több évnyi felújításának
kulisszatitkairól és a nyitás utáni új tervekről faggattuk
nagyinterjúnkban.
</p>
<div class="gmail-text">
<p><strong>Még pár nap és megnyílik a felújított Szépművészeti Múzeum. Elégedett?</strong><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p>Még soha nem volt egy ennyire hosszú és sokrétű rekonstrukciós
szakasz a Szépművészet Múzeum történetében. Bár a II. világháború után
szükség volt egy nagyobb megújításra, de mélységét és minőségét tekintve<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"> ez volt az eddigi legnagyobb léptékű rekonstrukció.</p>
<p>Tudtuk, hogy hosszú ideig, több mint három évig zárva lesz a múzeum,
ezért a mintegy 15 ezer négyzetméternyi területet érintő felújítás során
nem voltunk türelmetlenek. A végeredményt látva pedig elmondhatjuk,
hogy megérte a ráfordított idő és energia, mert <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180925_bejartuk_a_szepmuveszeti_muzeumot?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810">a változás lenyűgöző.</a></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/sz%C3%A9pm%C5%B1/szepmu2.jpg" style="height: 534px; width: 800px;"></p>
<p><strong>A Román Csarnok a leglátványosabb változás?</strong></p>
<p>A közönség március végén már két hétig láthatta a felújított Román
Csarnokot – ez a tér a leginkább ismert része a felújításnak. Hetven
évig még egyre romló állapotában is ez volt az egyik legpompásabb, ám
látogatók elől elzárt terme a múzeumnak. A II. világháború alatt
megsérült, felületes rekonstrukción esett csak át, majd azt követően
raktárnak használták, és az elmúlt évtizedek alatt rendkívül rossz
állapotba került. Bármi is volt az oka a hét évtizedig tartó
halogatásnak, a helyzet 2015-re megváltozott, s az évtizedekig húzódó
„majd”-ból végre „most” lett. A több mint három éve elkezdett felújítás
központi eleme lett a Román Csarnok ügye, amely mintegy magával „húzta” a
múzeum többi részének felújítását is, így újulhatott meg többek között a Michelangelo-terem és a mostani nevén Schickedanz-terem is, amelyek az elmúlt évtizedekben ugyanúgy a közönség elől elzárva,
irodaként funkcionáltak. Mint már említettem, a Román Csarnokot
raktárnak használták, ami rámutat az intézmény egyik központi
problémájára, a raktározási kapacitás szűkösségére. Ez a Liget Budapest
Projekt elindultával megoldódik, a Városligettől pár száz méterre, a
Szabolcs utcában ugyanis létrejön egy korszerű múzeumszakmai központ, a
350 ezer műtárgy biztonságos és méltó tárolására alkalmas Országos
Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, ami óriási kapacitást
biztosít majd a Szépművészeti, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum
számára. Ez is könnyítette a múzeumunk raktározási terheit, így vált
lehetővé, hogy jelentős, mintegy kétezer négyzetméternyi teret most
visszakapjon a közönséghez. A Román Csarnok, amely ezidáig egy mellőzött
mostohagyerek volt, a jelenlegi munkálatoknak köszönhetően a
Szépművészeti Múzeum egyik új vonzereje lesz. </p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/sz%C3%A9pm%C5%B1%20ba%C3%A1n/20181004_szepmu_small_139.jpg" style="margin-right: 0px;" width="192" height="128"></p>
<p>A felújítás szinte az egész házra kiterjedt, sok ezer négyzetmétert
érintett. A látogatóknak egyszerre lesz ismerős, egyben számos
elemében vadonatúj a múzeum. A rekonstrukciónak köszönhetően régi terek
sokasága újult meg, miközben 21. századi gépészeti és biztonsági
technológiával szereltük fel az egész épületet. Számos olyan funkció is
több teret illetve új kivitelezést kapott – így például a
múzeumpedagógiai foglakoztatók, az étterem vagy éppen a múzeumi bolt –,
amelyeket a múzeum tervezője Schickedanz Albert száz évvel ezelőtt még
nem tervezhetett bele az épületbe, hiszen ezek akkoriban egy múzeumban
még nem léteztek. Összefoglalva: úgy tértünk vissza a tradícióhoz,
állítottunk helyre régi termeket, hogy közben minden ízében mai
megoldásokkal gazdagodtunk.</p>
<p><strong>Mivel tervezik a megtölteni az új tereket?</strong></p>
<p>A háborút követő években jelentős veszteség volt a Szépművészeti
életében, hogy nemcsak korábban a közönséget szolgáló tereket vesztett
el az évtizedek alatt, hanem gyűjteményének egy meghatározó részét is.. A
múzeum működésének első ötven évében a magyar műalkotások vagyis a
nemzeti gyűjtemény – hasonlóan más nagy múzeumokhoz világszerte – együtt
volt látható a nemzetközi anyaggal. Azonban 1957-ben szovjet mintára,
egyfajta igazodási kényszerként, először a 19-20. századi magyar
anyagot, aztán a magyar régi mestereket is kioperálták a gyűjteményből,
amelyek így az újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Galériaként először a
Kossuth térre, a mai Néprajzi Múzeum – az egykori Kúria épületébe – majd
1975-től a Várba kerültek. Ennek a magyar képzőművészet számára sok
szempontból hátrányos állapotnak vetett véget, s tért vissza a
Szépművészeti eredeti gyűjteményi hagyományaihoz a kormány 2012-ben,
amikor intézményileg újraegyesítette a Szépművészetit a Nemzeti
Galériával, de a gyűjtemények fizikai újraegyesítése csak a jelenlegi
felújítást követő átrendeződéssel tud majd megkezdődni. Így a múzeum
gyűjteményéből korábban kiszakított magyar művek közül a régi mesterek
alkotásai most visszatérnek eredeti otthonuk falai közé. Ennek
köszönhetően a Szépművészeti a jövőben Egyiptom és az antikvitás
művészete mellett a 18. század végéig mutatja majd be, ismét együttesen az egyetemes és a magyar művészet történetét.</p>
<p>A Szépművészeti Múzeumban őrzött 19-20. századi gyűjtemény most
ideiglenesen a Nemzeti Galériába költözik, majd az Új Nemzeti Galéria
2022-es megnyitásakor kerül végleges helyére, ide a Városligetbe. Így –
több évtizedes kitérő után – újra a saját hagyományai és a nagy
európai nemzeti közgyűjtemények struktúrája szerint működik majd a két
intézmény.</p>
<p><strong>Milyen visszajelzéseket kaptak eddig?</strong></p>
<p>Tavasszal, a felújítását követően két hétre megnyitottuk a
nagyközönség számára a Román Csarnokot, amelyet akkor több mint
hatvanezren tekintettek meg. Ha ezt a látogatószámot egy kiállítás átlag
három hónapos időtartamára vetítenénk ki, akkor a 2006-os Van
Gogh-tárlat után a Szépművészeti történetében a második legsikeresebb
kiállításnak mondhatnánk a Román Csarnok ideiglenes megnyitását. Erre az
eseményre készítettünk <a target="_blank" href="https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810;v=UWr_eO_T9Sk">egy kis videót</a>
is a felújítás menetéről, amelyet közel egymillióan láttak, ami a
kulturális tartalmú videók között elképesztően magas nézettséget
jelent Magyarországon. A Román Csarnok így mondhatni egyfajta sztárrá
vált a magyar kulturális közéletben, széleskörű és abszolút pozitív
fogadtatással. Biztos vagyok benne, hogy hasonlóképpen elismerő lesz a
többi megújított és most megnyíló múzeumi tér fogadtatása is.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/sz%C3%A9pm%C5%B1%20ba%C3%A1n/FA_OrsiMarci_20180924_4990-XL.jpg" style="margin-right: 0px;" width="192" height="128"></p>
<p><strong>Mi változott még az épületben az eddigiekhez képest? A mélyföldszinten találtuk eddig a ruhatárat, a mosdókat és a kávézót. </strong></p>
<p>Lesznek olyan állandó kiállítások, amelyeket új helyen talál majd meg
a közönség. Az Antik gyűjtemény tárlata leköltözött a mélyföldszintre,
az egyiptomi kiállítás mellé, amely átkerült a szint másik oldalára,
szinte szembe az eddigi helyével. Mindkét kiállítás az eddiginél nagyobb
helyen mutatkozhat majd be, több műtárggyal és új, sokkal több
információt nyújtó elrendezésben. Eddig egy egészen kis kapacitású,
gyenge kínálatú büféje volt a Szépművészetinek, most ezt egy tágas,
korszerű kávézó és látványkonyhás önkiszolgáló étterem váltja,
letisztult, vonzó designnal. A múzeumlátogatás élményéhez ma már
hozzátartozik, hogy a látogatókat minőségi gasztronómiai kínálat is
fogadja. De természetesen megújult és bővült a ruhatári és
mosdókapacitás is, felkészülve a már eddig is jelentős látogatószám
további növekedésére. A felújítással most végre</p>
<div class="gmail-keretes">több évtizednyi infrastrukturális hátrányt dolgoztunk le,</div>
<p>amit a Szépművészeti épülete mostantól nyújtani fog, az valóban a legjobb európai múzeumok színvonalát éri el. </p>
<p><strong>A különböző szolgáltatások mellett a mai vezető múzeumok
folyamatosan kommunikálnak a látogatókkal a közösségi médián keresztül,
törekszenek rá, hogy egyedi arculatot adjanak az intézményeknek. </strong></p>
<p>A múzeumok iránt szerte a világon tartósan növekvő érdeklődés
tapasztalható, a látogatottsági adatok évről-évre kúsznak fel. Amikor a
nyolcvanas évek elején bővítették a párizsi Louvre-t, egy akkor még
nagyon messzinek tűnő, évi hat és fél milliós látogatottságú csúcsra
készültek. A Louvre ehhez képest most kilencmillió látogatót fogad
évente, és már a bővítés bővítésén gondolkoznak. Az elmúlt három-négy
évtizedben gyökeresen megváltozott a múzeumok viselkedése a látogatók
irányában. Ma folyamatos kihívást jelent, hogy kiket mivel lehet
bevonzani a múzeumba, izgalmassá és élményszerűvé tenni a múzeumi
látogatást. Korábban egyfajta akadémikus szemlélet dominált: tessék
engem megtanulni, hozzám igazodni. Ma pont fordítva van.</p>
<div class="gmail-keretes">A múzeumok egyre több embert szeretnének elérni, nem pusztán egy művelt elitet,</div>
<p>ezért bővítik a kommunikációs csatornáikat, sokféle nyelvet
beszélnek, diverzifikálják az üzeneteket. Emellett nem szabad azt sem
elfelejteni, hogy egy sokkal erősebb versenyhelyzetben vannak az
intézmények, mint régen, a kulturális- és szabadidős kínálat nagyon
sokrétűvé vált. Ilyen, gyökeresen megváltozott körülmények között, egy
mind jobban digitalizált világban kell helytállniuk a múzeumoknak, utat
találni a közönséghez, a felnövekvő új generációkhoz. </p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/sz%C3%A9pm%C5%B1%20ba%C3%A1n/20181004_szepmu_small_008.jpg" style="margin-right: 0px;" width="482" height="321"></p>
<p><strong>Ez mennyire jellemző hazánkra is?</strong></p>
<p>Magyarországon különösen érezhető ez a változás: a rendszerváltás
után szabaddá vált a kulturális színtér, robbanásszerűen egy jóval
nagyobb kínálattal találkoztak az emberek,</p>
<div class="gmail-keretes">sokkal többen versengtek a figyelmükért, a pénzükért és a szabadidejükért, mint korábban.</div>
<p>Tökéletesen észlelhető ez a számokon is: a nyolcvanas években
országos szinten évi húszmillióan látogatták a múzeumokat, a
rendszerváltás után a felére csökkent ez a szám. Ez a verseny a kétezres
évek elejétől pedig idehaza is kiegészült az új digitális
forradalommal. A kulturális intézmények korábban a televízióhoz képest
határozták meg magukat, az volt a cél, hogy a tévétől „szerezzenek
vissza” látogatókat. A televízió a fiatal korosztály agendáján ma már
gyakorlatilag nem szerepel, szinte senki nem néz közülük tévét.
Mozgóképet persze nagyon sokat, de mindez áttevődött a telefonokra,
digitális eszközökre, ahol minden információ egyidejűleg, azonnal
rendelkezésre áll. Ez ma az a tér, ahonnan ha kimarad valaki, nagyon
jelentős versenyhátrányra fog szert tenni.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/sz%C3%A9pm%C5%B1%20ba%C3%A1n/20181004_szepmu_small_118.jpg" style="height: 532px; width: 800px;"></p>
<p><strong>Hogyan tud egy múzeum intézmény beszállni ebbe a versenybe?</strong></p>
<p>Ha a múzeumok nem képesek megvetni a lábukat ebben az új digitális
világban, és nem tudják oly módon megszólítani az embereket, legfőképp a
fiatalokat, ami felkelti a figyelmüket, érdeklődésüket, akkor
elkezdődik a lemaradásuk a látogatókért folyó versenyben. A világ vezető
múzeumai ebben is az élen járnak: folyamatosan dolgoznak rajta, hogy
megtartsák meglévő közönségüket, és folyamatosan új és új látogatókat
érjenek el. A Szépművészeti csapata már dolgozik azon az új digitális
stratégián, amely képes lesz elérni és megszólítani a ma már döntően a
digitális világban kommunikáló, információit ott szerző közösségeket.
Ma, ha egy hatékony kampányt akarunk csinálni, elsősorban már nem
plakáthelyeket és a hagyományos médiában elhelyezett hirdetési
felületeket használunk, hanem a közösségi médián keresztül szólunk a
közönséghez. Sokkal hatékonyabban és célzottabban, mintegy személyre
szabottan érünk így el olyan rétegeket, akik potenciális látogatói a
múzeumnak. S ne feledjük, ez a lényegét illetően nem valami újszerű
marketing-kényszer: a múzeumoknak a kezdetektől fogva az volt a
küldetése, s az is marad, hogy az általuk őrzött, rájuk bízott tárgyak
üzenetét élőn őrizzék meg és adják tovább az egymást követő
generációknak –</p>
<div class="gmail-keretes">ez pedig csak úgy sikerülhet, ha múzeumok nem válnak önmaguk múzeumává,</div>
<p>vagyis mindig képesek tanulni, együtt változni az őket körülvevő,
folyamatosan változó világgal, s ennek révén megtalálni a nyelvet, amin
minél több embert képesek megszólítani.</p>
<p><strong>Mire számíthatunk ennek kapcsán a megújult Szépművészetiben?</strong></p>
<p>Látványos dolgokkal készülünk e téren is. Tudomásom szerint</p>
<div class="gmail-keretes">a világ legnagyobb múzeumi LED-fala készül el a Szépművészetiben</div>
<p>még karácsony előtt, amely a Márvány csarnokban fogja fogadni a
látogatókat. Ez egy óriási, érintőképernyős LED felület lesz, ami az
állandó kiállítás több száz kiemelkedő alkotására fogja felhívni a
figyelmet. Rövid leírást ad majd róluk és pontosan megmutatja, hogy az
épület melyik részén van kiállítva egy-egy műtárgy. A látogató így akár
előre összeállíthat magának egy privát múzeumi túrát a fal és az arról
az információkat átvevő mobiltelefonja segítségével. A műtárgyakról
letöltött információk természetesen a távozás után is a látogató
telefonjában maradnak, azokat bármikor visszanézheti, vagy épp
megoszthatja másokkal. Az a tapasztalatunk, hogy a magyar látogatók
kimondottan szeretik a leírásokat a műtárgyakról, végigolvasnak,
végignéznek minden számukra hasznos információt tartalmazó falfeliratot.
A műtárgyak körüli falfelület a hagyományos írott szövegek számára
azonban igencsak véges. A mobilapplikációk világa a jövőben kitágítja
azt az információmezőt, amit átadhatunk, jóval gazdagabb kultúrtörténeti
hátteret tudunk majd kapcsolni számos kiállított műtárgyhoz. A
legnépszerűbb állandó tárlatunkon, az egyiptomi kiállításon például
olyan animációkkal készülünk, amik a műtárgyakon mellett érzékletes
betekintést adnak majd a korszakba. Az egyiptomi kiállítás eddig is
izgalmas volt, de most még vonzóbb lesz. </p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/sz%C3%A9pm%C5%B1%20ba%C3%A1n/D__AS20180924009.jpg" style="height: 533px; width: 800px;"></p>
<p><strong>Milyen munkaütemre tervez beállni a Szépművészeti?</strong></p>
<p>Az egyik legfontosabb, minden múzeumot érintő kérdés nem csak az,
hogy látogató miért megy be a múzeumba, hanem hogy miért menjen vissza
oda. Az állandó kiállításoknak szinte minden esetben az a problémája,
hogy legyen bármilyen nagyszerű, egy szűk rajongói réteget leszámítva a
látogatók többsége, ha már egyszer látta, akár évtizedekig nem megy el
újra megnézni azt, mert az van a tudatában, hogy „én már láttam azt”.
Visszajárni a múzeumba az emberek általában az időszaki tárlatok
kedvéért szoktak, ezért különleges prioritása van az időszaki
tárlatoknak, ebből a szempontból gyakran háttérbe is szorítják az
állandó kiállítást. Nekünk időről időre, újra és újra előtérbe kell
hozni az állandó gyűjteményt a kiállítások újrarendezésével, izgalmas
darabok kiemelésével vagy tematikus programokkal. Hiszen ez a mi saját
gyűjteményünk, ezért alapfeladatunk, hogy ráirányítsuk a látogatók
figyelmét.</p>
<div class="gmail-keretes">Világsztárok vannak nálunk, Raffaello, Tiziano, Cranach, El Greco, Velázquez, Goya</div>
<p>– nyilván, ha valaki először jön a Szépművészetibe, kíváncsi és
megnézi az ő alkotásaikat tartalmazó állandó kiállítást. De miért jön
vissza? Nem titkolt célunk, hogy az időszaki kiállításokra vagy egy-egy
speciális múzeumi eseményre – például a rendkívül népszerűvé vált
Textúrára – visszatérő látogatóinkat vissza-visszacsalogassuk az állandó
kiállításba is.</p>
<p><strong>O<strong>któber 31-én nyitja meg kapuit a közönség számára a
Szépmű, és egy Leonardo da Vinci kamarakiállítással kezd. Miért pont
Leonardo?</strong></strong></p>
<p>Egyetlen olyan lovasszobor van a világon, amely Leonardo da Vincihez
köthető, és ez a Szépművészetiben őrzött mű, egy ágaskodó ló és lovasa,
egy kis bronz szobor. Leonardót egész életében foglalkoztatta az a
gondolat, hogyan lehet megoldani a két lábra ágaskodó lovasszobor
statikailag biztos megalkotásának problémáját. Most először sikerült
olyan Leonardo-rajzokat a világ legjelentősebb gyűjteményeiből
Budapestre elhozni – ráadásul rögtön 10 darabot, ahány Leonardo mű még
sose volt még Magyarországon –, amelyeken látható, ahogy a mester ezzel a
problémával hosszan kísérletezett, és ezek a művek most végre együtt
láthatóak és összevethetőek lesznek majd a mi lovas szobrunkkal. A másik
tényező, amely a kiállítás aktualitását adja, hogy jövőre
Leonardo-emlékév lesz, hiszen ötszáz éve hunyt el a történelem egyik
legnagyobb művészgéniusza. Számos nagy múzeum készül exkluzív
kiállítással, a gyűjteményünkben lévő remekmű okán szerencsére mi is meg
tudunk emlékezni, ráadásul a legelsők között e jeles évfordulóról.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/sz%C3%A9pm%C5%B1%20ba%C3%A1n/RSZ_5362_20170802%2BS01.jpg" style="height: 626px; width: 800px;"></p>
<p><strong>Hogyan növekszik a nemzetközi érdeklődés a Szépművészeti Múzeum iránt?</strong></p>
<p>2004 végén számos új kollégával jöttem el a múzeumba, akkor egy
komplett belső átalakuláson, szervezeti és strukturális megújuláson
esett át az intézmény. A Szépművészeti akkor nemhogy európai szinten nem
rúgott labdába, de Magyarországon sem volt a leglátogatottabb múzeumok
között. Ekkor sokan, az újonnan jöttek és számosan a rég itt dolgozók
közül, akik már régóta akarták a változást,</p>
<div class="gmail-keretes">eltökéltük, hogy megpróbálunk egy idehaza és nemzetközileg is kiemelkedő múzeumot csinálni.</div>
<p>Az intézmény átalakításával, a benne lévő potenciál valóra váltásával
rövid időn belül sikerült áttörést elérnünk. A Szépművészeti ezután,
2005-től folyamatosan vezette a látogatottsági ranglistát itthon,
kiállítási programja Kelet-Közép Európa egyik legrangosabbjává vált, és
volt olyan év, hogy az intézmény bekerült a világ 100 leglátogatottabb
múzeuma közé. A Szépművészeti Múzeum, amelynek 2012 óta tagintézménye a
Magyar Nemzeti Galéria is, mára megbecsült partnere a legjelentősebb
európai múzeumoknak, s ebből a hazai közönség profitál elsősorban.
Világsztárok érkeznek Budapestre évek óta, és ezen fogunk dolgozni a
jövőben is. </p>
<p style="text-align:right"><em>(fotó: Nahimi Botond, Földházi Árpád)</em></p>
</div></div></div></div></div></div></div>
</div>