[Grem] Lenin igazi arca + pénzelése������

[Emoke Greschik]

Gulag a jelenben: titkos internálótáborokba zár tömegeket Kína
<http://mandiner.hu/cikk/20181025_gulag_a_jelenben_kina>
2018. október 25. 09:42
http://mandiner.hu/cikk/20181025_gulag_a_jelenben_kina
*Írta: Szilvay Gergely <http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*

*Gombaként nőnek ki furcsa, hatalmas, zord létesítmények Kína északnyugati
részén, az ujgur sivatagban a műholdfotók tanúsága szerint. *A BBC
munkatársai oda utaztak, hogy megpróbálják lencsevégre kapni őket. Kínában,
úgy látszik, a kommunista internálótáborok nem a közelmúlt, hanem a jelen
részei.

*Két műholdfotó a kínai sivatagból: az egyik 2015-ben, a másik három évvel
később készült. *Minek fotózzák a kínai sivatagot műholddal? Azért, ami a
második képen látszik: *három év alatt kinőtt egy két kilométer hosszú
komplexum a sivatagból. *A kérdés az, kik is építették ezt és kiknek.* A
komplexumot ugyanis körbeveszi 16 őrtorony*. A BBC riportjának
<https://www.bbc.com/news/resources/idt-sh/China_hidden_camps?fbclid=IwAR3JPTT87PoLbO4lr7uzKwHzSFU1j4MOS3qDLHu9S9AEz2qqGXf80xPQ6V0&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810>
összefoglalója.
[image: image.png]

A kutatók ujgur muszlimok számára épített internáló táboroknak keresték a
nyomát. Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Dabancheng
nevű városa mellett találták meg a bizonyítékot.

*A BBC újságíróit már a landolás* *után követték a kínai kormány emberei,*
minthogy nagyjából egy tucatnyi internáló tábort szerettek volna
meglátogatni. Meg is állították őket,* de így is látták az út mentén* *a
négyemeletes, furcsa építményeket. *

A BBC munkatársai ezután a városiakat próbálták kérdezgetni, de azok nem
szívesen válaszoltak. Így találomra kezdtek el telefonszámokat hívogatni. A
legtöbben azt mondták nekik: *a létesítmények, amelyekből az utóbbi években
számos épült az országban,** átnevelő iskolák – más szóval „újra-oktatási”
intézmények. *

*Az iskolák fő célja a propaganda szerint a szélsőségesség elleni küzdelem
jogi oktatással, a kínai nyelv tanításával és munkával. Ebből kiderül, hogy
az ujgur tartomány muszlim kisebbsége számára épültek a hatalmas
komplexumok, minthogy ők azok, akiknek nem anyanyelve a kínai: a tízmillió
ujgur ugyanis egy török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszél. *

A kínai kormány sok pénzt ölt a régió infrastrukturális fejlesztésébe, így
sok többségi, han kínai költözött oda. Az *ujgurok ugyanakkor időnként
lázadoznak, gyakoriak a rendőrséggel való összeütközések is*. Így aztán *kemény
biztonsági intézkedéseket vezettek be, illetve drága biztonsági
technológiával szerelték fel a tartományt, mint a köztéri kamerák hálózata
és a mobiltelefonok tartalmát olvasó technológia, ahogy a biometrikus
adatokat is gyűjtik *– írja a BBC.

A jogi lépések is kemények voltak: *betiltották a hosszú szakállat, a
fejkendőt, a gyermekek vallásos nevelését*

*és még a muszlim hangzású neveket is.*

A BBC szerzői szerint *a kínai kommunista kormány *már nem néhány
rebelliskedő ujgurt lát, hanem* az ujgur identitást *mint olyat* tartja
veszélyesnek, potenciálisan ellentétesnek a kommunista párthoz való
lojalitással*. Így az ujgurok *utazási korlátozásokkal néznek szembe, a
rendőrség őrzi az útleveleiket, és rendszerint megállítják őket a városi
ellenőrzőpontoknál. A hivatalnokoknak megtiltották az iszlám
vallásgyakorlást, beleértve a mecsetbe látogatást és a ramadán idején való
böjtöt is. *

Ugyan a hatóságok tagadják az intern álótáborok létét, Adrian Zenz
németországi akadémikus online bizonyítékot talált rájuk, rábukkant ugyanis
a kivitelezőkkel kötött szerződésekre, beleértve az őrtornyok, biztonsági
rendszerek és drótkerítések elszámolását. A megrendelésekre alapozva Zenz *több
százezerre becsüli az internálótáborokba küldöttek számát, de
megkockáztatja, hogy egymillió felett is lehet a számuk.*

A BBC cikke felidézi *egy Londonban élő ujgur nő esetét: Reyila Abulaiti
2002-ben költözött Nagy-Britanniába, felvette a brit állampolgárságot, brit
férje van, akivel családot alapított, ott él és dolgozik. Egyszer
meglátogatta az édesanyja, a 66 éves, egykoron kínai állami vállalatoknál
dolgozó mérnök, Xiamuxinuer Pida. Miután Pida hazautazott Kínába, lánya
felhívta, hogy minden rendben van-e. Mint kiderült, nincs: a rendőrség
átkutatta a házat – a célpont Reyila volt. El kellett küldenie a brit
címét, brit útlevelének másolatát, brit telefonszámát, úgymond
bizonyítékként, hogy elköltözött. Reyila még egyszer beszélt édesanyjával,
aki annyit mondott neki: ne hívj többet. Reyila szerint édesanyját
internálták. *

*A BBC nyolc tengeren túl élő ujgurral beszélt, s történetükből ugyanaz a
kép bontakozott ki az átnevelő intézmények működéséről. **Reggelenként
futni kell: aki nem fut elég gyorsan, azt megverik. Aki nem pontosan idézi
a jogszabályokat, megverik*. Korábban volt, akiket kiengedtek egy hónap
után, de *két éve nincs arról adat, hogy bárki is kijött volna az átnevelő
táborokból. *

Hogy családtagok azt mondják vagy a hatóságok mondják helyettük, hogy ne
hívják őket többet, ma teljesen hétköznapi dolog az ujgur tartományban. A
BBC szerint félelem vezérelte csönd van. *Az ujgur kultúra két központi
intézményét, a hitet és a családot megpróbálják megtörni, például úgy, hogy
a hatóságok sok gyereket árvaházba visznek. Van olyan édesanya, aki semmit
nem tud sem a férjéről, sem a lányáról, aki három és fél éves lenne most –
két éve nem látta őket. *

Az internálótáborokat a GMV nevű cég segítségével vizsgálták az égből, ami
többek közt az Európai Űrügynökséggel is együtt dolgozik. A cég 101
komplexumot vizsgált meg műholdfelvételek alapján, és 44-ről állítja, hogy
nagy valószínűséggel biztonsági szempontok alapján felhúzott
épületegyüttes. Az előző években az ilyen létesítmények gombákként nőttek
ki a sivatag homokjából, ráadásul az egyes létesítményeket bővítették is.

Vannak ugyanakkor olyan intézmények is, amelyek közelebb vannak a városhoz,
és korábban más funkciót töltöttek be – például valóban iskolák voltak. Az
egyikhez ellátogatott a BBC stábja is, miközben három autó követte – amikor
megérkeztek és filmezni kezdtek volna, a rendőrség leállította őket,
mondván, ma fontos katonai gyakorlat folyik a környéken és el kell hagyniuk
a területet. Ennél az intézménynél viszont lehetséges a rokonlátogatás.
Most is sorban állnak páran, a BBC-sek megkérdeznek egy kisfiút, kit
látogatna meg, egy rendőr jelzi, nem válaszolhat, a másik azt mondja, hadd
beszéljen: „apámat” – mondja.

Kashgar városában a mecsetnél se híre, se hamva imának, az egyetlen
hivatalos ember a turistáknak hivatott segíteni, a mecset inkább múzeum.

A következő tervezett állomásra a BBC-stáb nem jut el,minden útról
visszafordítják őket valamilyen ürüggyel,

legyen az az olvadó aszfalt vagy hadgyakorlat – miközben állítólag egy
tízezer fős internálótábor van arrafelé.

Persze nem minden ujgur jár úgy, hogy ilyen intézményekbe kerül. A
tartomány második embere például ujgur etnikumú.  Shohrat Zakir szerint ma
a tartományban béke és biztonság honol.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181025/efa1c297/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image.png
Type: image/png
Size: 783189 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181025/efa1c297/attachment.png>