<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"></div><div class="gmail_quote"><div id="m_6133482106175035673gmail-main">
<div id="m_6133482106175035673gmail-contents">
<div class="m_6133482106175035673gmail-leftcolumn m_6133482106175035673gmail-col-md-8">
<div id="m_6133482106175035673gmail-article">
<div class="m_6133482106175035673gmail-top">
<div class="m_6133482106175035673gmail-img"><div class="m_6133482106175035673gmail-subtitle"></div></div> <div class="m_6133482106175035673gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20181025_gulag_a_jelenben_kina" target="_blank">Gulag a jelenben: titkos internálótáborokba zár tömegeket Kína</a></h1>
<div class="m_6133482106175035673gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. október 25. 09:42</div><div class="m_6133482106175035673gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20181025_gulag_a_jelenben_kina" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20181025_gulag_a_jelenben_kina</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></b></div>
<div class="m_6133482106175035673gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="m_6133482106175035673gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gombaként nőnek ki furcsa, hatalmas, zord létesítmények Kína
északnyugati részén, az ujgur sivatagban a műholdfotók tanúsága
szerint. </b></span>A BBC munkatársai oda utaztak, hogy megpróbálják lencsevégre
kapni őket. Kínában, úgy látszik, a kommunista internálótáborok nem a
közelmúlt, hanem a jelen részei.
</p>
<div class="m_6133482106175035673gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Két műholdfotó a kínai sivatagból: az egyik 2015-ben, a
másik három évvel később készült. </b></span>Minek fotózzák a kínai sivatagot
műholddal? Azért, ami a második képen látszik: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>három év alatt kinőtt egy
két kilométer hosszú komplexum a sivatagból. </b></span>A kérdés az, kik is
építették ezt és kiknek.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A komplexumot ugyanis körbeveszi 16 őrtorony</b></span>. A
<a href="https://www.bbc.com/news/resources/idt-sh/China_hidden_camps?fbclid=IwAR3JPTT87PoLbO4lr7uzKwHzSFU1j4MOS3qDLHu9S9AEz2qqGXf80xPQ6V0&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810" target="_blank">BBC riportjának</a> összefoglalója.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_6133482106175035673gmail-ga1" class="m_6133482106175035673gmail-ga_img"></p><div><img src="cid:ii_jnojbgk50" alt="image.png" width="489" height="244"><br></div>
<p>A kutatók ujgur muszlimok számára épített internáló táboroknak
keresték a nyomát. Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm
Terület Dabancheng nevű városa mellett találták meg a bizonyítékot.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_6133482106175035673gmail-ga2" class="m_6133482106175035673gmail-ga_img"></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A BBC újságíróit már a landolás</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>után követték a kínai kormány
emberei,</b></span> minthogy nagyjából egy tucatnyi internáló tábort szerettek
volna meglátogatni. Meg is állították őket,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> de így is látták az út
mentén</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a négyemeletes, furcsa építményeket. </b></span></p>
<p>A BBC munkatársai ezután a városiakat próbálták kérdezgetni, de azok
nem szívesen válaszoltak. Így találomra kezdtek el telefonszámokat
hívogatni. A legtöbben azt mondták nekik: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a létesítmények, amelyekből az
utóbbi években számos épült az országban,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> átnevelő iskolák – más szóval „újra-oktatási” intézmények. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az iskolák fő célja a propaganda szerint a szélsőségesség elleni
küzdelem jogi oktatással, a kínai nyelv tanításával és munkával. Ebből
kiderül, hogy az ujgur tartomány m<span style="background-color:rgb(217,234,211)">uszlim kisebbsége számára épültek a
hatalmas komplexumok, minthogy ők azok, akiknek nem anyanyelve a kínai: a
tízmillió ujgur ugyanis egy török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet
beszél. </span></b></span></p>
<p></p>
<p>A kínai kormány sok pénzt ölt a régió infrastrukturális
fejlesztésébe, így sok többségi, han kínai költözött oda. Az <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ujgurok
ugyanakkor időnként lázadoznak, gyakoriak a rendőrséggel való
összeütközések is</b></span>. Így aztán <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kemény biztonsági intézkedéseket vezettek
be, illetve drága biztonsági technológiával szerelték fel a tartományt,
mint a köztéri kamerák hálózata és a mobiltelefonok tartalmát olvasó
technológia, ahogy a biometrikus adatokat is gyűjtik </b></span>– írja a BBC. </p>
<p>A jogi lépések is kemények voltak: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>betiltották a hosszú szakállat, a fejkendőt, a gyermekek vallásos nevelését</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és még a muszlim hangzású neveket is.</b></span></p>
<p>A BBC szerzői szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kínai kommunista kormány </b></span>már nem néhány
rebelliskedő ujgurt lát, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az ujgur identitást </b></span>mint olyat<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> tartja
veszélyesnek, potenciálisan ellentétesnek a kommunista párthoz való
lojalitással</b></span>. Így az ujgurok<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">utazási korlátozásokkal néznek szembe, a
rendőrség őrzi az útleveleiket, és rendszerint megállítják őket a városi
ellenőrzőpontoknál. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A hivatalnokok</span>nak megtiltották<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az iszlám
vallásgyakorlást, beleértve a mecsetbe látogatást és a ramadán idején
való böjtöt is.</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span></p>
<p>Ugyan a hatóságok tagadják az intern álótáborok létét, Adrian Zenz
németországi akadémikus online bizonyítékot talált rájuk, rábukkant
ugyanis a kivitelezőkkel kötött szerződésekre, beleértve az őrtornyok,
biztonsági rendszerek és drótkerítések elszámolását. A megrendelésekre
alapozva Zenz <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>több százezerre becsüli az internálótáborokba küldöttek számát, de megkockáztatja, hogy egymillió felett is lehet a számuk.</b></span></p>
<p>A BBC cikke felidézi <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egy Londonban élő ujgur nő esetét: Reyila
Abulaiti 2002-ben költözött Nagy-Britanniába, felvette a brit
állampolgárságot, brit férje van, akivel családot alapított, ott él és
dolgozik. Egyszer meglátogatta az édesanyja, a 66 éves, egykoron kínai
állami vállalatoknál dolgozó mérnök, Xiamuxinuer Pida. Miután Pida
hazautazott Kínába, lánya felhívta, hogy minden rendben van-e. Mint
kiderült, nincs: a rendőrség átkutatta a házat – a célpont Reyila volt.
El kellett küldenie a brit címét, brit útlevelének másolatát, brit
telefonszámát, úgymond bizonyítékként, hogy elköltözött. Reyila még
egyszer beszélt édesanyjával, aki annyit mondott neki: ne hívj többet.
Reyila szerint édesanyját<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> internálták. </span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A BBC nyolc tengeren túl élő ujgurral beszélt, s történetükből
ugyanaz a kép bontakozott ki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az átnevelő intézmények működéséről.
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Reggelenként futni kell: aki nem fut elég gyorsan, azt megverik. Aki nem
pontosan idézi a jogszabályokat, megverik</b></span>. Korábban volt, akiket
kiengedtek egy hónap után, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>két éve nincs arról adat, hogy bárki is kijött volna az átnevelő táborokból. </b></span></p>
<p>Hogy családtagok azt mondják vagy a hatóságok mondják helyettük, hogy
ne hívják őket többet, ma teljesen hétköznapi dolog az ujgur
tartományban. A BBC szerint félelem vezérelte csönd van. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az ujgur
kultúra<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> két központi intézményét, a hitet és a családot</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> megpróbálják
megtörni, például úgy, hogy a hatóságok sok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyereket</span> árvaházba visznek.
</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Van olyan édesanya, aki semmit nem tud sem a férjéről, sem a lányáról,
aki három és fél éves lenne most – két éve nem látta őket. </span></b></span></p>
<p>Az internálótáborokat a GMV nevű cég segítségével vizsgálták az
égből, ami többek közt az Európai Űrügynökséggel is együtt dolgozik. A
cég 101 komplexumot vizsgált meg műholdfelvételek alapján, és 44-ről
állítja, hogy nagy valószínűséggel biztonsági szempontok alapján
felhúzott épületegyüttes. Az előző években az ilyen létesítmények
gombákként nőttek ki a sivatag homokjából, ráadásul az egyes
létesítményeket bővítették is.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/10/ujgur2.jpg" style="margin-right:0px" width="195" height="98"></p>
<p>Vannak ugyanakkor olyan intézmények is, amelyek közelebb vannak a
városhoz, és korábban más funkciót töltöttek be – például valóban
iskolák voltak. Az egyikhez ellátogatott a BBC stábja is, miközben három
autó követte – amikor megérkeztek és filmezni kezdtek volna, a
rendőrség leállította őket, mondván, ma fontos katonai gyakorlat folyik a
környéken és el kell hagyniuk a területet. Ennél az intézménynél
viszont lehetséges a rokonlátogatás. Most is sorban állnak páran, a
BBC-sek megkérdeznek egy kisfiút, kit látogatna meg, egy rendőr jelzi,
nem válaszolhat, a másik azt mondja, hadd beszéljen: „apámat” – mondja. </p>
<p>Kashgar városában a mecsetnél se híre, se hamva imának, az egyetlen
hivatalos ember a turistáknak hivatott segíteni, a mecset inkább
múzeum. </p>
<p>A következő tervezett állomásra a BBC-stáb nem jut el,minden útról visszafordítják őket valamilyen ürüggyel,</p>
<p>legyen az az olvadó aszfalt vagy hadgyakorlat – miközben állítólag egy tízezer fős internálótábor van arrafelé. </p>
<p>Persze nem minden ujgur jár úgy, hogy ilyen intézményekbe kerül. A tartomány második embere például ujgur etnikumú. Shohrat Zakir szerint ma a tartományban béke és biztonság honol. </p>
</div>
<div id="m_6133482106175035673gmail-article_billboard2" class="m_6133482106175035673gmail-nbanner"><div id="m_6133482106175035673gmail-adoceangemhurmdrnqighz3" style="display:block">
<ins class="m_6133482106175035673gmail-adsbygoogle" style="display:inline-block;width:640px;height:360px"><ins id="m_6133482106175035673gmail-aswift_2_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:360px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"><ins id="m_6133482106175035673gmail-aswift_2_anchor" style="display:block;border:medium none;height:360px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"></ins></ins></ins></div></div></div></div></div></div></div></div>
</div></div></div>