[Grem] !!! Nem kérünk a birodalmakból / Bencze Izabella

2018. Okt. 14., V, 19:30:58 CEST

Kedves Laci! A politikai rendszerváltás idején /(1989-90) Magyarország már
kényszerpályára került. Németh Miklós bevallotta, hogy jóval nagyobb az
adósság, mint amiről hivatalosan tudni lehetett. A párkáderek az
előprivatizáció során már magukévá tették az állami vállalatok legjobb
részeit stb. Ennek ellenére némileg mégis lehetett volna csökkenteni a
károkat, ha Mo részleges adósságelengedést, segélyt vagy átütemezést kér. A
liberálisok azonban ezt megakadályozták, mondván, hogy ez a csőd beismerése
lenne és Mo soha többé nem kapna kölcsönt, stb. Az adósságot tehát tehát
mindenáron törleszteni kell -mondták, még ha ehhez el is kell adni a teljes
magyar gazdaságot (mezőgazdasági feldolgozóipartól a Tunsramig.) A
megoldást végül a II. Orbán kormány találta meg. Különadókkal megadóztatta
a bankokat meg a multikat, hogy visszafizethesse az IMF kölcsönt.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Laszlo Goczan <goczan at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. okt. 16., K,
2:16):

> Kedves Laci!
> Köszönöm a gyors reakciót. Vajon 1990-ben eszerint semmilyen más
> lehetőségünk nem volt, csak a működőképes gazdaság privatizálása? / Az
> államcsőd bejelentése a drámai importfüggőségünk ill. a szocialista
> országokba kihelyezett forrásaink finanszírozási kényszere  miatt,
> gondolom, nem volt lehetséges/
> Valóban csak ezt tette lehetővé az eladósodásunk " szerkezete"? / a
> hitelek többségét magánbankoktól, kötvényalapoktól vette fel a Nemzeti
> Bank- ellentétben pl. Lengyelországgal- és a kisbefektetőkkel külön-külön
> megegyezni lehetetlen vállalkozás lett volna...A 22 milliárd dolláros
> államadósság szemben az 5 milliárd dolláros akkori exportteljesítménnyel
> reménytelenné tette
> a visszafizetést újabb hitelek felvétele nélkül. Vajon nem lett volna
> lehetséges alternatíva más tőkét bevonni az adósságspirál megállítása
> céljából? Te hogyan látod, nem volt más kiút?
>
> Üdv: Góczán Laci
>
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. okt. 15.,
> H, 19:17):
>
>> Kedves Laci! Elnézést, hogy eddig még nem volt időm válaszolni a
>> kérdésedre. A másodikkal kezdeném. Mo a 2. olajválság és a
>> cserearányromlások nyomán hitelfelvételre kényszerült és teljesen
>> eladósodott. A politikai rendszerváltás idejére (1990-es évek eleje) az
>> ország a fizetésképtelenség határára jutott. A nyugat multik ekkor tényleg
>> választás elé állították az országot. 1. gazdasági csődbe jut . 2. a
>> hitelek törlesztése érdekében a kormány privatizálja számukra a még
>> működőképes magyar gazdaságot. Az SZDSZ az utóbbi megoldás legerőteljesebb
>> lobbistája volt. A zsarolás lényege tehát az volt, hogy hagyják csödbemenni
>> az országot, ha a kormány nem engedi át a kulcsfontosságú gazdagi
>> pozíciókat a külföldi tőkének. (A közelmúltban kicsit hasonló dolog zajlott
>> le Görögországgal kapcsolatban.) Az ilyen típusú zsarolások szorosan
>> összefüggnek a világ, ill. a pénzvilág globalizációjával, azaz a XX. század
>> előtt nemigen volt rá mód és lehetőség. A Fugger ügyben II. Lajost (ill a
>> kincstartót) nem az ország nyomorúsága izgatta (A rézbányáknak erre kevés
>> hatása volt) inkább a királyi kincstár, ill. kir. jövedelmek megcsappanása.
>> A réz fontos exportcikke volt az országnak. A királyi rézexport
>> bojkottálása kellemetlen lehetett, de nem döntő, ugyanis a Fuggerek hatalma
>> korántsem ért el mindenhová. A mohácsi csata kimenetelére minden esetre nem
>> volt hatása az ügynek. A magyar sereg európai viszonylatban nagy és erős
>> volt. A felszerelése és szervezettsége szintén. A magját jólképzett
>> zsoldosok alkották. Mindez azonban kevés volt egy eurázsiai birodalom
>> hatalmas túlerőben lévő hadseregével szemben. Valószínűleg Európa bármely
>> akkori hadserege kevés lett volna. Tomori megpróbálta részenként megverni a
>> törököket, de nem tudta, hogy az anatoliai hadsereg csak néhány km-re
>> lemaradva követi az európai (ruméliai ) hadsereget. Mielőtt győzhetett
>> volna a ruméliaiak fölött a magyar páncélos lovasság rohama, megérkezett a
>> török sereg másik fele is.
>>
>> Laszlo Goczan <goczan at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. okt. 15., H,
>> 9:37):
>>
>>> Kedves Laci!
>>>
>>> Én inkább arról kérdeznélek, a két, cikkben említetten kívül -
>>>
>>> *1. Mátyás király törvénytelen fia, Korvin János ugyanis eladta Thurzó
>>> János felvidéki bányavállalkozónak a besztercei rézbányák kiaknázásának
>>> jogát, aki azt rövidesen továbbadta felesbe Fugger Jakobnak. Meg be is
>>> házasodott a „fukar” családba.*
>>>
>>> A következmény*: még II. Lajos is felháborodott **a bekövetkező
>>> országnyomorításon*,* és visszavette** a bányavállalkozás jogá*t *a
>>> Fuggerek**től*. *És akkor jött az első komoly, azóta is ismétlődő
>>> pénzügyi zsarolás.*
>>>
>>> *Fugger sikeres bojkottot hirdetett Európában a magyar rézzel szemben.*
>>>
>>>
>>> *2.**1989-ben elég erősek voltak a kommunisták által megszállt keleti
>>> nemzetek, és bekövetkezett a rendszerváltozás. **A következő birodalom
>>> azonban azonnal megjelent.* Antall József 1990. május 1-jén mondta el
>>> frakciótagjainak, hogy *a legnagyobb nyugati bankok
>>> bejelentkeztek nála, és államcsőddel fenyegetve kikényszerítették az
>>> SZDSZ-el való paktumot*. Mellette a washingtoni konszenzushoz való
>>> csatlakozást is, amely* magával hozta a nyugati országok
>>> részérőlhazánk újabb kifosztását,* *ezúttal privatizáció képében*
>>>
>>>
>>> tudsz-e hasonló jellegű zsarolásról a magyar történelemben / " akkor
>>> jött az első komoly, AZÓTA IS ISMÉTLŐDŐ pénzügyi zsarolás" /.
>>>
>>> Üdvözlettel: Góczán Laci
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. okt.
>>> 13., Szo, 22:24):
>>>
>>>> Valójában versenyfutás volt, hogy melyik hadsereg meddig jut el.
>>>> Közép-Európát Sztalin szállta meg. Nem volt szüksége megállapodásra. A
>>>> nyugati szövetségesek semmiképpen nem tudták volna megakadályozni ezt a
>>>> helyzetet. Churchill korábban próbálkozott egy balkáni partraszállás
>>>> javaslatával, aztán felajánlotta Sztalinnak, hogy Magyarországon 50-50 %
>>>> legyen a szovjet-nyugati befolyás aránya. Az első javaslatot Roosevelt
>>>> utasította el, a másodikat Sztálin figyelmen kívül hagyta, mivel tudta,
>>>> hogy nincs mögötte erő.
>>>>
>>>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2018. okt. 13., Szo,
>>>> 21:52):
>>>>
>>>>> > "odadobtak bennünket SZtálinnak." Ez így nem igaz Szálin
>>>>> > megszállta Közép-Európát.
>>>>>
>>>>> Persze, mert úgy állapodtak meg, hogy Közép-Európa szovjet érdekeltség
>>>>> lesz :(
>>>>>
>>>>> --
>>>>>
>>>>> Üdvrivalgással:
>>>>> KEA.
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181014/9ddde006/attachment.html>