[Grem] Édes, ékes anya- és apanyelvünk

[László Baják]

Egyetértek Péchy Blankával, bár szerintem szinte mindegyik ún. töltelékszó
használható egyszer-egyszer a folyó beszédben. Ez változatossá, érdekesebbé
teheti a beszédet. Gond akkor van, ha valaki ugyanabban a szövegben
többször is használja ugyanazt a szót, illetve ha nem a megfelelő
szövegkörnyezetben teszi ezt. Az ún. töltelékszavaknak is van ugyanis
legalább hangulati értéke. Üdv.

KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2018. nov. 17., Szo, 8:05):

> Töltelékszavak
>
> Magyar Hírlap, 2018.11.17. -- Kő András
> http://magyarhirlap.hu/cikk/133743/Toltelekszavak
>
>
> Így kezdte a mondatot a politikus (az egyetemi tanár, a gazdasági
> szakember, a művész, az edző stb.), hogy: „Tulajdonképpen…”
>
> A szó napjaink divatszavainak egyike, fölösleges magyarázkodás, helyette
> ott van a valójában, az eredetileg, az alapjában véve, a lényegében,
> amelyeket azonban sokkal kevésbé választanak közszereplőink. Helyettük
> használják a tulajdonképpen töltelékszót. De hát a divat a beszédben is
> úgy terjed, mint régen a pestis. „Klasszikussá” vált töltelékelem még az
> ugyebár; az ugye; a na, ugye; a na már most (a katedrákon); pongyolának
> tekinthető az egyszóval; a szólnék még; az úgymond és a nagy karriert
> befutott fantasztikus. Már Kosztolányi Dezső hosszú életet kívánt a
> Pesti Hírlap pályázatán született fantasztikus pótlására, amit mindenre
> alkalmazunk, ami a képzeletet csigázza. De a pótlásként ajánlott
> fellegjáró és elképesztő szavak csak részben váltak be.
>
> Aztán itt van egy újabb töltelékelem, a nem igazán; a beszélő azt hiszi,
> hogy milyen árnyaltan fejezte ki magát. Új keletű, értelmetlen az egy
> dolog. Szerénységem tiltja – halljuk, de hát éppenséggel nem szerény a
> megjegyzés. Az ésről; az és akkorról; a perszéről nem is beszélve. De
> töltelékszó lett az egyik edző rádiós interjújában a névelő is. („A
> Grosics, a Buzánszky, a Lóránt, a Lantos” stb.) De ne feledkezzünk meg
> mindennapjaink elburjánzott kifejezéséről, az én úgy gondolomról, amely
> az I think so és az Ich meine fordulat szolgai utánzását jelenti.
> Kiirthatatlan!
>
> A töltelékszavak bizonytalanságra, határozatlanságra, találgatásra
> utalnak. Implom József hatvan töltelékszót gyűjtött, amelyek piszkítják
> a nyelvet. Igazat kell adni neki, hogy zavarossá, érthetetlenné teszik a
> beszédet, továbbá meg is nyújtják. „Mik azok a töltelékszavak? – teszi
> fel a kérdést Pestessy József a Magyar Orvosi Nyelv című időszaki
> folyóiratban és így válaszol: – A spontán beszédben előforduló
> megakadásjelenségek egyike. Megtörik a beszéd harmóniáját, beszédszünet
> keletkezik, nem kapcsol azonnal a mentális lexikon – magyarán késik a
> szókincsből kiválasztandó odaillő kifejezés –, és helyette beugrik a
> töltelékszó.” Külön tárgyalható lenne a hosszadalmas véleményem szerint
> töltelékelem, amelyről Határ Győző azt mondja: „a gondolkodás
> érelmeszesedése”.
>
> A polihisztor Benedek István egy alkalommal két többdiplomás mérnökkel
> beszélgetett a televízióban. Az egyik mérnök megjegyezte: „A műszer
> ennek következtében [a töltelékelem értelmetlenül szolgálja a
> megakadást] meghibásodott.” A professzor a mérnök vállára tette a kezét,
> azt javasolta: „Ne mondjuk azt, hogy ennek következtében, és azt sem,
> hogy meghibásodott. Mondjuk inkább azt, hogy: elromlott.” Ettől a
> pillanattól kezdve az interjúalany alig tudott megszólalni. Nota bene a
> „meghibásodott” szó annyira megerősödött, hogy véletlenül sem halljuk
> adott összefüggésben, hogy valami elromlott.
>
> Péchy Blanka könyvcímét idézem: „Beszélni nehéz!” Persze csak akkor, ha
> igényesek vagyunk.
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181117/ce13566e/attachment.html>