[Grem] Raffay Ernő tört. - Károlyi, 1918, a túlhajtott baloldal veszélyei!!

[Emoke Greschik]

 Raffay Ernő: "Nem szabad hagyni, hogy a túlhajtott baloldal visszatérjen"
Bertha László - Nagy Gábor
https://888.hu/article-raffay-erno-nem-szabad-hagyni-hogy-a-tulhajtott-baloldal-visszaterjen

2018. október 31. 10:08
A Károlyi Mihály nevével fémjelzett "őszirózsás forradalom" és az azt
követő kormányzás mind hazánk területeinek megvédésében, mind pedig az
ország működtetésében teljes kudarcot vallott. A legnehezebb időkben a
legrosszabb emberek kerültek az ország élére - mondta Raffay Ernő történész
a 888.hu-nak adott interjúban.

*Nagy: *Százéves az őszirózsás forradalom, melyre bizonyos baloldali és
liberális körökben a mai napig nosztalgiával tekintenek vissza.
Beszélhetünk szellemi örökösökről az esetükben?

*Raffay: *Minden előadásom során el szoktam mondani, hogy a 19. és a 20.
században három nagy eszmetörténeti irányzat, ideológia küzd egymással. A
baloldalnak két irányzata van: a szocializmus és a liberalizmus.
Mindkettőnek megvan a maga túlhajtott, szélsőséges változata. A
szocializmusnak a kommunizmus. Magyarországon a kommunisták már az I.
világháború előtt is jelen voltak, melyre levéltári bizonyítékaim is
vannak. A liberalizmus esetében pedig a szabadkőműves páholyokra jellemző
radikális, ha úgy tetszik „SZDSZ típusú” liberalizmust említhetjük. Tehát
az I. világháború előtti liberalizmus Magyarországon nem a Kossuth- vagy a
Petőfi-féle liberalizmus, melynek szerves része a nemzeti politika,
valamint amelyben a keresztény gondolat is megfér, hanem egyfajta ateista
liberalizmus. E között a két baloldali áramlat között vannak bizonyos
különbségek. A szocialisták a kollektív jogokról beszélnek, míg a
liberálisok az egyén jogairól. A Trianont megelőző 30-40 évben ugyanakkor
már azonosság van köztük abban, hogy a nemzeti ügyeket elvetik, azt
gyanúsnak, szélsőségesnek tartják, emellett ateisták. Jászi Oszkár és Kunfi
Zsigmond csoportjában egyaránt ateisták voltak. A baloldalnak ez a két ága
először a Martinovics-páholyban lép szövetségre, mely Károlyi Mihály
kormányában, illetve az őszirózsás forradalom alkalmával kerül hatalomra,
azaz kormánytényezővé. Ez a szocialista-liberális szövetség majd a 20.
század végén is hatalomra kerül, hiszen 1994-ben Horn Gyula vezetésével az
MSZP és az SZDSZ – mint a liberálisok túlhajtott, szélsőséges változata –
lép ismét kormánykoalícióra. Így valóban beszélhetünk szellemi
folytonosságról, ami elemzésre érdemes.
<https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/072d7dba9331045b0e74dc7c5e854ca7fbd39614.png>

Raffay Ernő
Fotó: Kozma Zsuzsi

*Bertha:* Ezzel a két irányzattal áll szemben a konzervativizmus.

*Raffay: *Így van, a harmadik szellemi irányzat a konzervativizmus. A
dualista Magyar Királyság és az egész Osztrák-Magyar Monarchia 1867 és 1918
között alapvetően liberális mintaállam volt Európában. Mindegyik kormánya
liberális volt, még a két Tisza-kormány is, bár gróf Tisza István volt az a
nagy kivétel a liberálisok között, aki fiatalon liberális volt, idősebb
korára pedig miniszterelnökként konzervatív döntéseket hozott a magyar
nemzetállam védelmében. Ez a három ideológia keményen küzd egymással, és
amikor 1918. október 31-én délelőtt József főherceg *homo regiusként*
kormányalakítással bízza meg Károlyi Mihály grófot, akkor olyan kormányt
hoz létre, amely a két baloldali irányzat győzelmét jelenti, mert a
végrehajtó hatalom csúcsaira kerülnek ezek az urak és elvtársak.

A haladásról és a demokráciáról beszélő emberek e két fogalmat
hatalomátvételi szándékaik elfedésére használták.”

*Nagy: *Az őszirózsás forradalmat a legtöbb történész polgári és
demokratikus forradalomként jellemzi. De vajon ez a két fogalom mennyire
helytálló? Károlyi esetében demokratikus felhatalmazásról nem beszélhetünk,
de vajon mennyiben polgári?

*Raffay:* Ez egy döntő fontosságú témakör, hiszen a fogalommagyarázattal
lehet megérteni a történelmi folyamatokat, a személyeket vagy a
kormányokat. Tehát az a kérdés, hogy ez az adott két fogalom mit jelentett
1918-ban, hiszen mást jelent most, és mást jelentett száz évvel korábban.
Ma, ugyebár, aki demokrata, az feminista, genderista vagy Hillary
Clinton-féle demokrata. Az eredeti liberális demokrácia, amit a
feudalizmussal szemben találtak ki annak idején az európai liberálisok, már
a 20. század elején eltorzult. A demokrata akkoriban annyit jelentett, hogy
a magukat polgárnak tekintő személyek a politikai szerkezetet kívánták
megváltoztatni a modernizáció nevében. Feloszlatják a régi úgynevezett
osztályparlamentet, megszüntetik a címeket, rangokat, illetve általános
választójogot kívánnak bevezetni. Polgárnak akkoriban pedig azt nevezték,
aki nem a magyar nemességhez tartozott. Ady Endre életműve részben erről
szól, tehát hogy a félfeudális magyar ugar ellen küszködik. Amikor azt
mondta Ady vagy Jászi – aki Adynak a tanítómestere volt –, hogy polgári,
akkor az azt jelentette, hogy eltér az akkori Magyarországtól, tehát valami
modern. Megfigyelésem szerint az 1918 előtti 20 évben a haladásról és a
demokráciáról beszélő emberek e két fogalmat hatalomátvételi szándékaik
elfedésére használták.

*Bertha:* A hangzatos szavakon és ideákon túlmenően mi volt a céljuk az
említett lépésekkel?

*Raffay: *Szabadkőművességgel foglalkozó könyveim alapján, illetve több
százezer levéltári forrást elolvasva úgy látom, hogy az általános, titkos
választójog az akkori politikai rendszerek megdöntésének vagy
modernizálásának az egyik legfontosabb eszköze volt, melyben a
Károlyi-kormány valamennyi tagja osztozott. Ebben tehát a szocialisták és a
Jászi-féle liberális, polgári radikális párt tagjai is egyetértettek. Ennek
értelmében a demokrácia azt a célt szolgálta, hogy ledönthetővé váljon az
addigi Magyar Királyság. Nem véletlen, hogy Károlyi tizenhatodik napja
miniszterelnök, amikor 1918. november 16-án kikiáltja a Magyar
Népköztársaságot, tehát nem köztársaságot, hanem népköztársaságot. 1918
októberében az országban a katonai vereség hatására az addigi klasszikus,
polgári rend felbomlott, megdőlni látszott. A hazatérő katonák
fosztogattak, lövöldöztek az utcákon. Elmondható tehát, hogy nem az a
klasszikus, ’48-as típusú forradalom, hanem társadalmi anarchia bontakozott
ki.
<https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/216a03fce6cb9664451252da2c489861e8b39707.jpg>

Katonák az "őszirózsás forradalom" idején
Fotó: MTI Fotóbank

Ezt természetesen Károlyiék és Jásziék szent októbrista forradalomnak
nevezték, de ez pusztán a hazaérkező katonák elégedetlenségéből fakadt.
Magyarán a katonák törlesztettek a szenvedésekért és azt gondolták, hogy
Károlyiék valamit tudnak csinálni. Azonban a Károlyi-kormány 1918. október
31. és március 20-a között gyakorlatilag semmit sem tudott véghez vinni,
mert nagymértékű káosz uralkodott az országban a katonai vereséget
követően. Mindezt tetézte, hogy az országot három oldalról is támadás érte,
északról a csehek; a románok és a szerbek révén pedig keletről és délről. A
legnagyobb nyomást a románok jelentették, akik először a Marosig, majd a
Tiszáig, végül pedig azt a parancsot kapták, hogy egészen Budapestig
nyomuljanak. Muszáj volt támadniuk, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy
megkapják azokat a területeket, melyeket az 1916-os bukaresti szerződésekbe
foglaltak bele ígéret gyanánt.

A Károlyi-kormány az ország működtetésében és ellátásában gyakorlatilag
kudarcot vallott.”

*Nagy:* Milyen mértékű társadalmi támogatottságról beszélhetünk Károlyiék
esetében?

*Raffay: *Valamennyi társadalmi támogatottsággal rendelkeztek, mert azt
gondolták akkor az emberek – teljesen megalapozatlanul –, hogy Károlyi
Mihályék megpróbálnak valami jólétet és békét teremteni a beígért
intézkedések által. Hoztak is néptörvényeket, csak ezekből nem lehetett
semmit sem megvalósítani. Ahova bementek a megszálló cseh, szerb és román
csapatok, ott mindenhol fosztogattak, elfoglalták a szénbányákat, így nem
volt szén sem. A holland származású, elmagyarosodott Rau Gottlobot
szénkormánybiztosként kellett kinevezni, mert Budapesten nem lehetett
áramot fejleszteni. A Károlyi-kormány gyakorlatilag az ország
működtetésében és ellátásában kudarcot vallott. Ezért részben ő volt a
hibás, másrészt az adott történelmi helyzet. A szocialisták így már ’19
elején a kommunisták felé kezdtek közeledni. Károlyiék ekkor már nekiláttak
lecsukni a kommunistákat, akik közben hazajöttek Oroszországból, ahol
bolsevista kiképzést kaptak, mint Kun Béla és társai. A kormány
belpolitikájának lényege az volt, hogy „balra is meg jobbra is ütünk”.
Utóbbi alatt a magyar arisztokrácia és a honvéd tisztikar tagjai értendők,
akik létrehozzák például a MOVE-t vagy a tiszti egyesületeket. Őket is
megpróbálták lecsukni a kommunistákkal egyetemben. Érdekesség, hogy
mindössze két hónap után a koalíció három pártja közül a szociáldemokraták
már a gyűjtőfogdában ülő kommunistákkal kezdenek el tárgyalni, mondván, ez
így nem mehet tovább. A történteket tudjuk: jön a Tanácsköztársaság.
<https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/1f52e8f95a0f4e70c711e788c997c17e0a4d6b07.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*Bertha: *Felvetődött a honvédelem kérdése. Hogyan értékelné Károlyiék és
Jásziék ezt a fajta túlzott pacifizmusát annak tudtában, hogy Törökország
például hiába került ki ugyancsak vesztesen a háborúból, képes volt
megvédeni területeinek egy részét. Milyen okból kifolyólag gondolták úgy
Károlyiék, hogy az általuk erőltetett pacifizmust honorálni fogják Nyugaton?

*Raffay: *A Károlyi-féle külpolitikának fontos logikai eleme volt az
úgynevezett wilsoni pontok elfogadása. Károlyi egyébként logikusan azt
gondolta, hogy ha ehhez csatlakozik a kormánya, támogatást kapnak majd
Thomas Woodrow Wilson amerikai elnöktől. Ezt Károlyiék – Jászival karöltve
– többször el is mondták, nem rejtették véka alá. Én azonban akkor
döbbentem meg legelőször, amikor a nyolcvanas években fiatal kutatóként az
Országos Levéltárban Jászi Oszkár iratkötetei között találtam egy
egyoldalas parancsmásolatot, amit minisztersége idején datáltak, s amit
minden katonai parancsnok megkapott. Az volt benne, mit kell csinálni,
hogyan kell reagálni az idegen katonai akciókra. Az egyes pont például az
volt, hogy a magyar csapatok lassan vonuljanak vissza a benyomuló ellenség
elől, a csehek, a szerbek és a románok elől. Kettes pont, és talán ez a
lényeg: nem szabad ellenállni a benyomuló csapatoknak. Sőt, az is benne
volt a parancsban, hogy a bejövő csapatoknak adják át a várost, de úgy,
hogy vegyenek fel egy egyoldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ezt mind a
magyar, mind a benyomuló csapatok parancsnoka írja alá, s ezt küldjék fel a
budapesti miniszterelnökségre. Mert – és ez a parancs vége – ha összeül a
békekonferencia, ezeket a dokumentumokat a magyar kormány be tudja majd
mutatni, és hivatkozhat arra, hogy mi, magyarok mennyire „békeszeretőek
vagyunk”.

*Nagy: *Hiú reménynek tűnt már akkor is.

*Raffay: *A békekonferenciákra meg szokták hívni a veszteseket is, ez most
nem így történt. A nagy kérdés azonban az, hogy voltak-e olyan katonai
alakulatok, melyek ellen tudtak volna állni a megszállóknak. A válasz:
voltak. Kozma Miklós huszárkapitány emlékirataiban írja, de a Magyar
Nemzeti Levéltárban és a Hadtörténelmi Levéltárban is kutattam olyan
dokumentumokat, melyek bizonyítják: voltak olyan intakt, hadra fogható
katonai alakulatok, ahol a szándék is megvolt a románokkal, csehekkel,
szerbekkel való ellenállásra, volt fegyverük és valamennyi lőszerük is. Ám
– mint látjuk – a kormány eldöntötte, hogy ezek az alakulatok vonuljanak
vissza.

Magyarország azért veszett el, mert a legnehezebb időkben a legrosszabb
emberek kerültek az ország élére.”

*Nagy: *Erre azért nem nagyon volt példa addig a magyar történelemben.

*Raffay:* Ha végignézünk a magyar történelmen, például amikor Hunyadi
idejében jött a török, nem az volt a parancs, hogy írjunk átadás-átvételt a
törökkel, hanem az, hogy „életetek árán meg kell védeni a hazát”. Egri
csillagok: Dobó István várkapitány tudta, hogy „most vagy meghalunk, vagy
nem”. Gróf Zrínyi Miklós megegyezhetett volna a törökkel, de nem tette. Azt
mondta inkább: „Katonák, utánam!”. Pedig Zrínyi egy nemes gróf volt,
visszavonulhatott volna a horvát birtokaira, mégsem tette. És így tovább,
Görgeytől kezdve Perczel Mórig. A hazát meg kell védeni. Ez pedig nem
tartozott a Károlyi-kormány katonai gondolkodásába, ez nem volt nézőpont
náluk, az ő számukra ugyanis a demokrácia volt a szempont. Úgyhogy
Magyarország azért veszett el, mert a legnehezebb időkben a legrosszabb
emberek kerültek az ország élére.
<https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/f752b7554a682b5cb8e74f84d89d12c3782e20cf.jpg>

gróf Károlyi Mihály
Fotó: MTI Fotóbank

*Bertha:* Pedig később, a szabadcsapatok szerveződése kapcsán is láthattuk,
hogy a haza megvédése nem volt teljesen lehetetlen feladat.

*Raffay: *Hát hogyne! Sopron a legjobb példa rá. Vitéz Somogyvári Gyula
írja gyönyörű regényeiben, hogy ahol ellenállás volt, ott volt eredmény is.
Mi, magyarok biztosan ott szenvedtünk katonai vereséget, ahol megadtuk
magunkat.

*Nagy: *A két világháború között sokan, akár a népi írók, akár a
Bethlen-féle kör – egészen a bolsevikok hatalomátvételéig – a liberalizmus
válságaként tüntették fel a korszakot. Az interjú elején Ön azt mondta, a
liberalizmus alapvetően a baloldal része. Ennek kapcsán abban a politikai,
geopolitikai helyzetben, melyben Magyarország volt 1918 októberén, csak
baloldali alternatívával tudott volna kilábalni az ország a
válsághelyzetből, vagy létezett jobboldali alternatíva is?

*Raffay:* Ez egy nagyon fontos stratégiai kérdés. A helyzet ugyanis az,
hogy a történésznek elvileg mindig azt kell néznie, ami megtörtént, azonban
sokszor léteznek alternatívák! Nem véletlen, hogy gróf Tisza Istvánt
ugyanazon a napon ölik meg, amikor délelőtt a *homo regius*, József
főherceg Károlyit teszi meg miniszterelnökké. Az újdonsült kormányfő
azonnal telefonon hívatta a Károlyi-palotába barátait és elvtársait, hogy
felállítsák a kormányt. Majd délután Tiszát, a korszak egyik erős, kemény
jobboldali emberét megölik. Károlyiéknak azonban eleinte sikerült, meg
tudták oldani, hogy a jobboldali embereket „semlegesítsék”. Ez bizony
nagyon nagy negatívum.

1918 őszén akkor a jobboldalt egyszerűen félresöpörték. Ezt nem szabad még
egyszer megengedni a magyar történelemben, mert akkor visszajön a mostani
túlhajtott baloldal...”

*Bertha:* Szerencsére nem sikerült mindenkit „semlegesíteni”.

*Raffay:* Igen. Károlyiék próbálkozásai ellenére a jobboldalnak azért
megmaradt a személyi állománya. Ott volt például vitéz nagybányai Horthy
Miklós is, a korszak másik erős embere. Horthyt is azért „kellett
hazaküldeni”, nehogy bajt okozzon. A későbbi kormányzó emlékirataiban 1919
kapcsán azt írja: „otthon ültem Kenderesen, és hallgattam a fű növését”,
ami nyilván azt jelenti, hogy „semmit sem csinált”, csak Horthy nem akarta
azt írni magáról, hogy semmittevő. Azonban ezek a jobboldali emberek
elkezdtek szervezkedni. Horthy mellé álltak az ún. „tizenkét kapitányok”.
Magasházy László, Gömbös Gyula például, akik azt mondták: Magyarországon
mindenképpen „jobboldali hatalom kell”. Így került be Horthy a Nemzetgyűlés
elé, így választották meg gróf Apponyi Alberttel szemben kormányzónak.
Konzervatív történészként nagyon fontosnak tartom, hogy egy nemzetnek
legyen egy keménykezű vezetője. Ha nincsen, szétfolyik a nemzetünk, mint a
pelyva.
<https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/2a3af4711483028efb5f9d8ec49a163455570d75.png>
Fotó: Kozma Zsuzsi

*Nagy: *Mintha egy kicsit elkésett volna ezzel a jobboldal.

*Raffay:* Baloldali akadémikus kollégáim sokszor felhozzák, micsoda dolog
az, hogy fegyverrel mentek be Horthyék a parlamentbe. Azért tették, mert a
baloldalt el kellett távolítani a hatalomból, másképp nem lehetett.
Csakhogy ezt 1918 októberében kellett volna megcsinálni, ám akkor nem
tudták, mert volt egy semmihez nem értő, ugyanakkor jólelkű IV. Károly
királyunk. 1918 őszén akkor a jobboldalt egyszerűen félresöpörték. Ezt nem
szabad még egyszer megengedni a magyar történelemben, mert akkor visszajön
a mostani túlhajtott baloldal, a szélsőliberálisok, a szélsőszocialisták,
akik tehetségtelenek, buták, primitívek, viszont agresszívek és
vagyonéhesek. Napjainkra nézve talán ez a legnagyobb tanulsága az
úgynevezett őszirózsás forradalomnak.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181101/9bc61e7f/attachment.html>