<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Raffay Ernő: "Nem szabad hagyni, hogy a túlhajtott baloldal visszatérjen"</h1><div class="gmail-note-block" style="padding:0px"><div style="padding:28px 10px;margin:0px;min-height:20px;color:rgb(204,209,216)"><div class="gmail-text-wrap" style="padding:0px 5px;margin:0px">Bertha László - Nagy Gábor</div><div class="gmail-text-wrap" style="padding:0px 5px;margin:0px"><a href="https://888.hu/article-raffay-erno-nem-szabad-hagyni-hogy-a-tulhajtott-baloldal-visszaterjen">https://888.hu/article-raffay-erno-nem-szabad-hagyni-hogy-a-tulhajtott-baloldal-visszaterjen</a><br></div></div></div><p>2018. október 31. 10:08</p><div class="gmail-maincontent8"> <span class="gmail-high-lite">A
Károlyi Mihály nevével fémjelzett "őszirózsás forradalom" és az azt
követő kormányzás mind hazánk területeinek megvédésében, mind pedig az
ország működtetésében teljes kudarcot vallott. A legnehezebb időkben a
legrosszabb emberek kerültek az ország élére - mondta Raffay Ernő
történész a 888.hu-nak adott interjúban.</span><div style="width:100%;text-align:center;margin-top:20px"><div class="gmail-AdW"><div id="gmail-zone3604099" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div>
</div></div></div></div> <div id="gmail-st"><p><strong>Nagy: </strong>Százéves
az őszirózsás forradalom, melyre bizonyos baloldali és liberális
körökben a mai napig nosztalgiával tekintenek vissza. Beszélhetünk
szellemi örökösökről az esetükben? </p> <p><strong>Raffay: </strong>Minden
előadásom során el szoktam mondani, hogy a 19. és a 20. században három
nagy eszmetörténeti irányzat, ideológia küzd egymással. A baloldalnak
két irányzata van: a szocializmus és a liberalizmus. Mindkettőnek megvan
a maga túlhajtott, szélsőséges változata. A szocializmusnak a
kommunizmus. Magyarországon a kommunisták már az I. világháború előtt is
jelen voltak, melyre levéltári bizonyítékaim is vannak. A liberalizmus
esetében pedig a szabadkőműves páholyokra jellemző radikális, ha úgy
tetszik „SZDSZ típusú” liberalizmust említhetjük. Tehát az I.
világháború előtti liberalizmus Magyarországon nem a Kossuth- vagy a
Petőfi-féle liberalizmus, melynek szerves része a nemzeti politika,
valamint amelyben a keresztény gondolat is megfér, hanem egyfajta
ateista liberalizmus. E között a két baloldali áramlat között vannak
bizonyos különbségek. A szocialisták a kollektív jogokról beszélnek, míg
a liberálisok az egyén jogairól. A Trianont megelőző 30-40 évben
ugyanakkor már azonosság van köztük abban, hogy a nemzeti ügyeket
elvetik, azt gyanúsnak, szélsőségesnek tartják, emellett ateisták. Jászi
Oszkár és Kunfi Zsigmond csoportjában egyaránt ateisták voltak. A
baloldalnak ez a két ága először a Martinovics-páholyban lép
szövetségre, mely Károlyi Mihály kormányában, illetve az őszirózsás
forradalom alkalmával kerül hatalomra, azaz kormánytényezővé. Ez a
szocialista-liberális szövetség majd a 20. század végén is hatalomra
kerül, hiszen 1994-ben Horn Gyula vezetésével az MSZP és az SZDSZ – mint
a liberálisok túlhajtott, szélsőséges változata – lép ismét
kormánykoalícióra. Így valóban beszélhetünk szellemi folytonosságról,
ami elemzésre érdemes.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/072d7dba9331045b0e74dc7c5e854ca7fbd39614.png" class="gmail-lightbox" title="Raffay Ernő" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-10-25/d9ae5daefbf25b6ee2e91361d79ff9d8/760x0.png" alt="" style="width: 100%;"></a><div class="gmail-text-wrap"><div class="gmail-text"><p>Raffay Ernő</p></div><span class="gmail-by">Fotó: Kozma Zsuzsi</span></div></div> <p><strong>Bertha:</strong> Ezzel a két irányzattal áll szemben a konzervativizmus.</p> <p><strong>Raffay: </strong>Így
van, a harmadik szellemi irányzat a konzervativizmus. A dualista Magyar
Királyság és az egész Osztrák-Magyar Monarchia 1867 és 1918 között
alapvetően liberális mintaállam volt Európában. Mindegyik kormánya
liberális volt, még a két Tisza-kormány is, bár gróf Tisza István volt
az a nagy kivétel a liberálisok között, aki fiatalon liberális volt,
idősebb korára pedig miniszterelnökként konzervatív döntéseket hozott a
magyar nemzetállam védelmében. Ez a három ideológia keményen küzd
egymással, és amikor 1918. október 31-én délelőtt József főherceg <em>homo regiusként</em>
kormányalakítással bízza meg Károlyi Mihály grófot, akkor olyan
kormányt hoz létre, amely a két baloldali irányzat győzelmét jelenti,
mert a végrehajtó hatalom csúcsaira kerülnek ezek az urak és elvtársak.</p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p>A haladásról és a demokráciáról beszélő emberek e két fogalmat hatalomátvételi szándékaik elfedésére használták.”</p></div></blockquote></div> <p><strong>Nagy: </strong>Az őszirózsás forradalmat a legtöbb történész polgári és demokratikus forradalomként jellemzi. De vajon ez a<strong> </strong>két fogalom mennyire helytálló? Károlyi esetében demokratikus felhatalmazásról nem beszélhetünk, de vajon mennyiben polgári?</p> <p><strong>Raffay:</strong>
Ez egy döntő fontosságú témakör, hiszen a fogalommagyarázattal lehet
megérteni a történelmi folyamatokat, a személyeket vagy a kormányokat.
Tehát az a kérdés, hogy ez az adott két fogalom mit jelentett 1918-ban,
hiszen mást jelent most, és mást jelentett száz évvel korábban. Ma,
ugyebár, aki demokrata, az feminista, genderista vagy Hillary
Clinton-féle demokrata. Az eredeti liberális demokrácia, amit a
feudalizmussal szemben találtak ki annak idején az európai liberálisok,
már a 20. század elején eltorzult. A demokrata akkoriban annyit
jelentett, hogy a magukat polgárnak tekintő személyek a politikai
szerkezetet kívánták megváltoztatni a modernizáció nevében. Feloszlatják
a régi úgynevezett osztályparlamentet, megszüntetik a címeket,
rangokat, illetve általános választójogot kívánnak bevezetni. Polgárnak
akkoriban pedig azt nevezték, aki nem a magyar nemességhez tartozott.
Ady Endre életműve részben erről szól, tehát hogy a félfeudális magyar
ugar ellen küszködik. Amikor azt mondta Ady vagy Jászi – aki Adynak a
tanítómestere volt –, hogy polgári, akkor az azt jelentette, hogy eltér
az akkori Magyarországtól, tehát valami modern. Megfigyelésem szerint az
1918 előtti 20 évben a haladásról és a demokráciáról beszélő emberek e
két fogalmat hatalomátvételi szándékaik elfedésére használták.</p> <p><strong>Bertha:</strong> A hangzatos szavakon és ideákon túlmenően mi volt a céljuk az említett lépésekkel?</p> <p><strong>Raffay: </strong>Szabadkőművességgel
foglalkozó könyveim alapján, illetve több százezer levéltári forrást
elolvasva úgy látom, hogy az általános, titkos választójog az akkori
politikai rendszerek megdöntésének vagy modernizálásának az egyik
legfontosabb eszköze volt, melyben a Károlyi-kormány valamennyi tagja
osztozott. Ebben tehát a szocialisták és a Jászi-féle liberális, polgári
radikális párt tagjai is egyetértettek. Ennek értelmében a demokrácia
azt a célt szolgálta, hogy ledönthetővé váljon az addigi Magyar
Királyság. Nem véletlen, hogy Károlyi tizenhatodik napja miniszterelnök,
amikor 1918. november 16-án kikiáltja a Magyar Népköztársaságot, tehát
nem köztársaságot, hanem népköztársaságot. 1918 októberében az országban
a katonai vereség hatására az addigi klasszikus, polgári rend
felbomlott, megdőlni látszott. A hazatérő katonák fosztogattak,
lövöldöztek az utcákon. Elmondható tehát, hogy nem az a klasszikus,
’48-as típusú forradalom, hanem társadalmi anarchia bontakozott ki.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/216a03fce6cb9664451252da2c489861e8b39707.jpg" class="gmail-lightbox" title="Katonák az "őszirózsás forradalom" idején" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-10-25/81fc333b6f99dc56df7bc1a2cfb29ffa/760x0.jpg" alt="" style="width: 100%;"></a><div class="gmail-text-wrap"><div class="gmail-text"><p>Katonák az "őszirózsás forradalom" idején</p></div><span class="gmail-by">Fotó: MTI Fotóbank</span></div></div> <p>Ezt
természetesen Károlyiék és Jásziék szent októbrista forradalomnak
nevezték, de ez pusztán a hazaérkező katonák elégedetlenségéből fakadt.
Magyarán a katonák törlesztettek a szenvedésekért és azt gondolták, hogy
Károlyiék valamit tudnak csinálni. Azonban a Károlyi-kormány 1918.
október 31. és március 20-a között gyakorlatilag semmit sem tudott
véghez vinni, mert nagymértékű káosz uralkodott az országban a katonai
vereséget követően. Mindezt tetézte, hogy az országot három oldalról is
támadás érte, északról a csehek; a románok és a szerbek révén pedig
keletről és délről.<strong> </strong>A legnagyobb nyomást a románok
jelentették, akik először a Marosig, majd a Tiszáig, végül pedig azt a
parancsot kapták, hogy egészen Budapestig nyomuljanak. Muszáj volt
támadniuk, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy megkapják azokat a
területeket, melyeket az 1916-os bukaresti szerződésekbe foglaltak bele
ígéret gyanánt.</p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p>A Károlyi-kormány az ország működtetésében és ellátásában gyakorlatilag kudarcot vallott.”</p></div></blockquote></div> <p><strong>Nagy:</strong> Milyen mértékű társadalmi támogatottságról beszélhetünk Károlyiék esetében?</p> <p><strong>Raffay: </strong>Valamennyi
társadalmi támogatottsággal rendelkeztek, mert azt gondolták akkor az
emberek – teljesen megalapozatlanul –, hogy Károlyi Mihályék
megpróbálnak valami jólétet és békét teremteni a beígért intézkedések
által. Hoztak is néptörvényeket, csak ezekből nem lehetett semmit sem
megvalósítani. Ahova bementek a megszálló cseh, szerb és román csapatok,
ott mindenhol fosztogattak, elfoglalták a szénbányákat, így nem volt
szén sem. A holland származású, elmagyarosodott Rau Gottlobot
szénkormánybiztosként kellett kinevezni, mert Budapesten nem lehetett
áramot fejleszteni. A Károlyi-kormány gyakorlatilag az ország
működtetésében és ellátásában kudarcot vallott. Ezért részben ő volt a
hibás, másrészt az adott történelmi helyzet. A szocialisták így már ’19
elején a kommunisták felé kezdtek közeledni. Károlyiék ekkor már
nekiláttak lecsukni a kommunistákat, akik közben hazajöttek
Oroszországból, ahol bolsevista kiképzést kaptak, mint Kun Béla és
társai. A kormány belpolitikájának lényege az volt, hogy „balra is meg
jobbra is ütünk”. Utóbbi alatt a magyar arisztokrácia és a honvéd
tisztikar tagjai értendők, akik létrehozzák például a MOVE-t vagy a
tiszti egyesületeket. Őket is megpróbálták lecsukni a kommunistákkal
egyetemben. Érdekesség, hogy mindössze két hónap után a koalíció három
pártja közül a szociáldemokraták már a gyűjtőfogdában ülő kommunistákkal
kezdenek el tárgyalni, mondván, ez így nem mehet tovább. A történteket
tudjuk: jön a Tanácsköztársaság.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/1f52e8f95a0f4e70c711e788c997c17e0a4d6b07.png" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-10-25/682f7943b35c37e80f74a9fbfac4218d/760x0.png" alt="" style="width: 100%;"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by">Fotó: Kozma Zsuzsi</span></div></div> <p><strong>Bertha: </strong>Felvetődött
a honvédelem kérdése. Hogyan értékelné Károlyiék és Jásziék ezt a fajta
túlzott pacifizmusát annak tudtában, hogy Törökország például hiába
került ki ugyancsak vesztesen a háborúból, képes volt megvédeni
területeinek egy részét. Milyen okból kifolyólag gondolták úgy
Károlyiék, hogy az általuk erőltetett pacifizmust honorálni fogják
Nyugaton?</p> <p><strong>Raffay: </strong>A Károlyi-féle külpolitikának
fontos logikai eleme volt az úgynevezett wilsoni pontok elfogadása.
Károlyi egyébként logikusan azt gondolta, hogy ha ehhez csatlakozik a
kormánya, támogatást kapnak majd Thomas Woodrow Wilson amerikai
elnöktől. Ezt Károlyiék – Jászival karöltve – többször el is mondták,
nem rejtették véka alá. Én azonban akkor döbbentem meg legelőször,
amikor a nyolcvanas években fiatal kutatóként az Országos Levéltárban
Jászi Oszkár iratkötetei között találtam egy egyoldalas
parancsmásolatot, amit minisztersége idején datáltak, s amit minden
katonai parancsnok megkapott. Az volt benne, mit kell csinálni, hogyan
kell reagálni az idegen katonai akciókra. Az egyes pont például az volt,
hogy a magyar csapatok lassan vonuljanak vissza a benyomuló ellenség
elől, a csehek, a szerbek és a románok elől. Kettes pont, és talán ez a
lényeg: nem szabad ellenállni a benyomuló csapatoknak. Sőt, az is benne
volt a parancsban, hogy a bejövő csapatoknak adják át a várost, de úgy,
hogy vegyenek fel egy egyoldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ezt mind
a magyar, mind a benyomuló csapatok parancsnoka írja alá, s ezt küldjék
fel a budapesti miniszterelnökségre. Mert – és ez a parancs vége – ha
összeül a békekonferencia, ezeket a dokumentumokat a magyar kormány be
tudja majd mutatni, és hivatkozhat arra, hogy mi, magyarok mennyire
„békeszeretőek vagyunk”.</p> <p><strong>Nagy: </strong>Hiú reménynek tűnt már akkor is.</p> <p><strong>Raffay: </strong>A
békekonferenciákra meg szokták hívni a veszteseket is, ez most nem így
történt. A nagy kérdés azonban az, hogy voltak-e olyan katonai
alakulatok, melyek ellen tudtak volna állni a megszállóknak. A válasz:
voltak. Kozma Miklós huszárkapitány emlékirataiban írja, de a Magyar
Nemzeti Levéltárban és a Hadtörténelmi Levéltárban is kutattam olyan
dokumentumokat, melyek bizonyítják: voltak olyan intakt, hadra fogható
katonai alakulatok, ahol a szándék is megvolt a románokkal, csehekkel,
szerbekkel való ellenállásra, volt fegyverük és valamennyi lőszerük is.
Ám – mint látjuk – a kormány eldöntötte, hogy ezek az alakulatok
vonuljanak vissza.</p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p>Magyarország azért veszett el, mert a legnehezebb időkben a legrosszabb emberek kerültek az ország élére.”</p></div></blockquote></div> <p><strong>Nagy: </strong>Erre azért nem nagyon volt példa addig a magyar történelemben.</p> <p><strong>Raffay:</strong>
Ha végignézünk a magyar történelmen, például amikor Hunyadi idejében
jött a török, nem az volt a parancs, hogy írjunk átadás-átvételt a
törökkel, hanem az, hogy „életetek árán meg kell védeni a hazát”. Egri
csillagok: Dobó István várkapitány tudta, hogy „most vagy meghalunk,
vagy nem”. Gróf Zrínyi Miklós megegyezhetett volna a törökkel, de nem
tette. Azt mondta inkább: „Katonák, utánam!”. Pedig Zrínyi egy nemes
gróf volt, visszavonulhatott volna a horvát birtokaira, mégsem tette. És
így tovább, Görgeytől kezdve Perczel Mórig. A hazát meg kell védeni. Ez
pedig nem tartozott a Károlyi-kormány katonai gondolkodásába, ez nem
volt nézőpont náluk, az ő számukra ugyanis a demokrácia volt a szempont.
Úgyhogy Magyarország azért veszett el, mert a legnehezebb időkben a
legrosszabb emberek kerültek az ország élére.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/f752b7554a682b5cb8e74f84d89d12c3782e20cf.jpg" class="gmail-lightbox" title="gróf Károlyi Mihály" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-10-25/9c4f35b2b580092b197cfb2b27a855ba/760x0.jpg" alt="" style="width: 100%;"></a><div class="gmail-text-wrap"><div class="gmail-text"><p>gróf Károlyi Mihály</p></div><span class="gmail-by">Fotó: MTI Fotóbank</span></div></div> <p><strong>Bertha:</strong> Pedig később, a szabadcsapatok szerveződése kapcsán is láthattuk, hogy a haza megvédése nem volt teljesen lehetetlen feladat.</p> <p><strong>Raffay: </strong>Hát
hogyne! Sopron a legjobb példa rá. Vitéz Somogyvári Gyula írja gyönyörű
regényeiben, hogy ahol ellenállás volt, ott volt eredmény is. Mi,
magyarok biztosan ott szenvedtünk katonai vereséget, ahol megadtuk
magunkat.</p> <p><strong>Nagy: </strong>A két világháború között sokan,
akár a népi írók, akár a Bethlen-féle kör – egészen a bolsevikok
hatalomátvételéig – a liberalizmus válságaként tüntették fel a
korszakot. Az interjú elején Ön azt mondta, a liberalizmus alapvetően a
baloldal része. Ennek kapcsán abban a politikai, geopolitikai
helyzetben, melyben Magyarország volt 1918 októberén, csak baloldali
alternatívával tudott volna kilábalni az ország a válsághelyzetből, vagy
létezett jobboldali alternatíva is?</p> <p><strong>Raffay:</strong> Ez
egy nagyon fontos stratégiai kérdés. A helyzet ugyanis az, hogy a
történésznek elvileg mindig azt kell néznie, ami megtörtént, azonban
sokszor léteznek alternatívák! Nem véletlen, hogy gróf Tisza Istvánt
ugyanazon a napon ölik meg, amikor délelőtt a <em>homo regius</em>,
József főherceg Károlyit teszi meg miniszterelnökké. Az újdonsült
kormányfő azonnal telefonon hívatta a Károlyi-palotába barátait és
elvtársait, hogy felállítsák a kormányt. Majd délután Tiszát, a korszak
egyik erős, kemény jobboldali emberét megölik. Károlyiéknak azonban
eleinte sikerült, meg tudták oldani, hogy a jobboldali embereket
„semlegesítsék”. Ez bizony nagyon nagy negatívum.</p> <div class="gmail-blockquote-holder"><blockquote><div class="gmail-wrap"><p>1918
őszén akkor a jobboldalt egyszerűen félresöpörték. Ezt nem szabad még
egyszer megengedni a magyar történelemben, mert akkor visszajön a
mostani túlhajtott baloldal...”</p></div></blockquote></div> <p><strong>Bertha:</strong> Szerencsére nem sikerült mindenkit „semlegesíteni”.</p> <p><strong>Raffay:</strong>
Igen. Károlyiék próbálkozásai ellenére a jobboldalnak azért megmaradt a
személyi állománya. Ott volt például vitéz nagybányai Horthy Miklós is,
a korszak másik erős embere. Horthyt is azért „kellett hazaküldeni”,
nehogy bajt okozzon. A későbbi kormányzó emlékirataiban 1919 kapcsán azt
írja: „otthon ültem Kenderesen, és hallgattam a fű növését”, ami
nyilván azt jelenti, hogy „semmit sem csinált”, csak Horthy nem akarta
azt írni magáról, hogy semmittevő. Azonban ezek a jobboldali emberek
elkezdtek szervezkedni. Horthy mellé álltak az ún. „tizenkét
kapitányok”. Magasházy László, Gömbös Gyula például, akik azt mondták:
Magyarországon mindenképpen „jobboldali hatalom kell”. Így került be
Horthy a Nemzetgyűlés elé, így választották meg gróf Apponyi Alberttel
szemben kormányzónak. Konzervatív történészként nagyon fontosnak tartom,
hogy egy nemzetnek legyen egy keménykezű vezetője. Ha nincsen,
szétfolyik a nemzetünk, mint a pelyva.</p> <div class="gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/2081af36c59f10775644dadb1d503c8e46e8863b/2a3af4711483028efb5f9d8ec49a163455570d75.png" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-10-25/f6132e7f2fdee14cd2c3eddddd121e66/760x0.png" alt="" style="width: 100%;"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by">Fotó: Kozma Zsuzsi</span></div></div> <p><strong>Nagy: </strong>Mintha egy kicsit elkésett volna ezzel a jobboldal.</p> <p><strong>Raffay:</strong>
Baloldali akadémikus kollégáim sokszor felhozzák, micsoda dolog az,
hogy fegyverrel mentek be Horthyék a parlamentbe. Azért tették, mert a
baloldalt el kellett távolítani a hatalomból, másképp nem lehetett.
Csakhogy ezt 1918 októberében kellett volna megcsinálni, ám akkor nem
tudták, mert volt egy semmihez nem értő, ugyanakkor jólelkű IV. Károly
királyunk. 1918 őszén akkor a jobboldalt egyszerűen félresöpörték. Ezt
nem szabad még egyszer megengedni a magyar történelemben, mert akkor
visszajön a mostani túlhajtott baloldal, a szélsőliberálisok, a
szélsőszocialisták, akik tehetségtelenek, buták, primitívek, viszont
agresszívek és vagyonéhesek. Napjainkra nézve talán ez a legnagyobb
tanulsága az úgynevezett őszirózsás forradalomnak.</p></div></div>
</div></div>