[Grem] Kultúrharcok Eur-ban, liberális Ny-E vs. Kelet-Eur.

[Emoke Greschik]

https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.
html
A XXI. század Napóleonjának gondolja magát
Számos nyugati film és sorozat is liberális értékeket sulykol
*Kultúrharcok zajlanak a liberális Nyugat-Európa és a kontinens keleti
felén elhelyezkedő, a nemzetállamisághoz ragaszkodó országok között –
jelentette ki Frank Füredi a Magyar Időknek adott interjújában.* A Kenti
Egyetem egykori szociológiaprofesszora kifejtette: *a Nyugat által
szorgalmazott lemondás * *a történelem és a hagyományok jelentette
igazodási pontok*r*ól erkölcsi bizonytalansághoz és a kritikai gondolkodás
leépüléséhez vezet.*
2018. március 24. 12:59
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#>

*– A célkeresztben: Magyarország című könyvében Európa nyugati és keleti
fele közt folyó kultúrharcokról ír. Milyen muníciói vannak a Brüsszel
képviselte liberális Nyugatnak?*

* – Nem csak Nyugat-Európáról van szó, a liberális eszmék szolgálatába
állított úgynevezett soft power befolyása nagyon erős Amerikában is*. A
civil és *a nem kormányzati szervezetek (NGO) mellett* jelentős
szemléletformáló ereje van *Hollywood*nak és az ott előállított kulturális
termékeknek, filmeknek, sorozatoknak. A nyugati televíziók műsoraiba
beépültek a gender és a PC által fémjelzett liberális programelemek.



*– Említene néhány példát?*

– *A nemi szerepek**et a fejük tetejére állítva mutatják be: a férfiakat
általában gyávának, megbízhatatlannak ábrázolják, ugyanakkor a gyerekek
minden esetben kis szentekként jelennek meg**, a női karaktereket pedig
sztereotipikusan rendkívül erősként ábrázolják. *Szinte minden esetben nők
vagy kisebbségi figurák képesek csak helyrehozni a fehér férfiak által
elkövetett hibákat a vásznon. Nem néhány esetről, hanem erős tendenciáról
van szó, amely jelentős tabusító erővel is bír. *Olyan ellentmondást nem
tűrően sulykolják az említett világképet, hogy ezzel rendkívül erős nyomás
alá helyezik a hagyományos értékek szerint gondolkodókat.* Különösen a
fiataloknak lehet nehéz ezzel megbirkózniuk.

*– Mintha egyre kevésbé rejtetten hirdetnék a liberális agendát.*

– Az egész fősodrú kultúrában tapasztalható ez a tendencia, például* a
legutóbbi Oscar-díj átadó is mélyen át volt politizálva. Több kiszólásnak
lehettünk tanúi, a ceremónia házigazdái például történelmi igazságtételként
vizionálták, hogy a férfiak háttérbe szorulnak, és a nők fogják uralni
Holly­woodot.* Amerikában az ismerőseim azt panaszolták, hogy nem
mondhatnak ki olyasmiket, mint én – nem mutathatják konzervatív értékek
melletti elköteleződésüket – mert megbélyegzik őket, ferde szemmel néznek
rájuk.

*– Van a kulturális liberalizmusnak olyan eleme, amit elfogad?*

* – Jónak tartom például azt, hogy a nőknek több joguk van, erősebbek a
pozícióik a társadalomban. Jó, hogy önállóan tudnak élni.* *De nem jó a
nőket a férfiakkal szembeállító ideológia, a militarista feminizmus, a
kisebbségnek a többséggel szembeni előtérbe helyezése.* Ez nagyon messze
van a szabadságjogokra építő klasszikus liberalizmustól, amelynek alapvető
tézise volt, hogy senki sem szólhat bele az emberek magánéletébe.

*– Hosszú távon is alapozható egy kulturális misszió a gender és a PC
szürreálisba hajló radikális értelmezésére?*

– Szerintem rövid távon nem vehető fel sikeresen a harc e tendenciák ellen.
De észrevettem, hogy *elég sok ember szeretne újat csinálni, bár még nem
elég bátrak. Ha megfelelő magabiztossággal és kellő humorérzékkel kiáll
valaki, és a közösségi médiában, a videómegosztó portálokon és egyéb
felületeken is képviselni tudja a nézeteit, és kialakul egy érdemi vita,
akkor változhat a helyzet.* Európa keleti felében a tömeges migráció és a
földrészünk iszlamizálódásának a réme is új életet lehelhet a hagyományokba
és a tradicionális értékekbe.

*– Amint könyvében is kifejti, a liberális Európa vizionáriusa, Jürgen
Habermas és a körülötte csoportosuló európai vezetés új időszámítást kívánt
kezdeni a második világháború után, maguk mögött hagyva a nemzetek
történelmét mint kulturális hivatkozási pontokat. Lehetséges ez egyáltalán?*

– Nem, és ezt Nyugaton is érzik. *Az Európai Unió legnagyobb problémája,
hogy folyamatosan arról prédikál, a történelem rossz, mindent tiszta lappal
kellene kezdeni,* ám semmi legitimációja nincs ennek a megközelítésnek:*
Európa népessége a kedvező közgazdasági helyzete miatt akar EU-tag lenni.
Az unió alapjában véve egy piac, ami önmagában jó, viszont a szuverenitás
átadásából, illetve a saját tradíciók és a történelem elfeledéséből nem
lehet egy új világot építeni, legfeljebb egy, a világpolgár szerepé­ben
tetszelgő, szűk értelmiségi réteg számára.*

*– A kozmopolita kifejezés sokaknak szépen cseng.*

– Bár a liberálisok előszeretettel emlegetik Kantot, aki elsőként
foglalkozott kimerítően a kozmopolitizmussal, a német filozófusnál ez a
fogalom egész mást jelent. Nála ennek az eszmerendszernek a része a
hospitalitás elve, vagyis az, hogy az országok egymás szuverenitását
tisztelve ápolnak baráti viszonyt. Kant úgy vélte, katasztrófát idézne elő
egy világkormány létrejötte. *Teljesen új dolog *tehát,* hogy** egyes
érdekcsoportok a határok teljes eltörlését követelik.*

*„A hazai ellenzék viselkedésében mély elvtelenség érhető tetten” Fotó:
Bach Máté*

*– Körül tudja írni, hogy melyek azok a legfontosabb hagyományok és
értékek, amelyek az európai kulturális örökséget képezik?*

– *A zsidó–keresztény hagyományok rendkívül fontos szerepet játszottak
földrészünk szellemi arculatának, kultúrájának kialakításában. Emellett a
görög–római filozófia, a reneszánsz és a felvilágosodás örökségéből is
sokat tudunk meríteni, ezek a régitől a modern világig ívelő hidakat
képeznek. Most írok egy könyvet, amelyben sokszor utalok Arisztotelészre és
a többi görög filozófusra, például az erények értelmezésével kapcsolatban.*
Ezek éppoly érvényesek a századunkban mint annak idején, *ezért is fontos,
hogy Kelet-Európa példát mutasson, és elmagyarázza *a Nyugatnak, *hogy mi
is épp annyira európaiak vagyunk. Jelenleg régiónk jobban képes
reprezentálni ezeket a tradíciókat, ezért e kulturális örökség életben
tartásában is kiemelten fontos a szerepünk.*

*– Korunk tömegtársadalmaiban is megoldható az említett értékek
intézményesített továbbadása, az oktatási rendszerbe integrálása?*

– Az oktatási rendszer mellett* kiemelten fontos a család szerepe, a
szülőktől kapott attitűdök. *Ha a 6–11 éves gyerekekkel már kicsit
komolyabban foglalkoznak, és* hangsúlyt helyeznek rá, hogy jobban
megtanuljanak, megszeressenek olvasni, sokkal önállóbban fognak
gondolkodni. Hazánk kis ország létére mindig is arról volt híres, hogy
honfitársaink kreativitásukkal, tudásukkal kimagaslottak a világban. *Az
’56-os forradalom után, kilencéves koromban, Kanadában társaimmal egy-két
osztállyal voltunk a helyiek előtt. Mindenről többet tudtunk, annak
ellenére, hogy még nem beszéltünk angolul.* Ha a hagyományokat és a
kulturális gyökereinket szem előtt tartjuk, sokkal kritikusabban tudunk
gondolkodni, és nem vesszük át a hülyeségeket.*

*– Ha a kritikai gondolkodás fontossága szóba került, gondolja, hogy
racionális érvekkel igazolható a migráció legmarkánsabb támogatójaként
ismert Soros Györgynek a nyílt társadalmakról szóló elmélete?*

– *Soros igazából nem eredeti gondolkodó.* Elég sokat olvastam róla, és úgy
látom, hogy* valójában politikai célok és a haszonszerzés motiválja, * sőt
napjainkban* a XXI. század Napóleonjának kezdi gondolni magát, akinek
fontos, hogy minden országban letegye a névjegyét.* Karl Popper volt a
nyílt társadalom elméletének a megfogalmazója, ám az ő értelmezésében semmi
kivetnivaló nem volt. A Soros-féle nyílt társadalomnak ehhez nem sok köze
van, az egyes országokat cselekvési szabadságukban gátló rendszerről van
szó nála, amely a nemzetállamokra természetüktől teljesen idegen dolgokat
kényszerítene rá kívülről.

*– A liberális retorika előszeretettel címkéz minden nacionalista
megnyilvánulást nácinak. Hogyan lehet, hogy ezt sokan fenntartás nélkül
fogadják, elsősorban Nyugaton?*

– A hagyományok zárójelbe tétele miatt* a nyugatiak morális kérdésekben
elveszítették a talajt, nehezen tudják megtanítani a gyermekeiket az
iskolában a jó és a rossz közti különbségtételre. **Az etika
oktatásának* *egyik
pótlékaként* először *a „zöld” dolgokkal próbálkoztak, erős etikai
színezetet adtak a környezetvédelemnek, ám ez a megközelítés nem működött,
ezért a holokauszt vette át egy világi vallás szerepét.*

*– Ezt hogyan kell elképzelni?*

– *A soá kultusza a 70-es, 80-as évektől beépült a nyugat-európai
közbeszédbe, minden politikus erről beszélt, minden nyugati városban
nyitottak egy holokausztmúzeumot, Auschwitzből élményparkot csináltak,
emellett büntethetővé tették a holokauszt tagadását, végeredményben erre a
történelmi tragédiára alapozták az etikát.* Kelet-Európában, például
hazánkban az emberek tudják, mi jó, mi rossz, itt még megvan az a
hagyományos nyelvezet, amelyben a moralitás értelmezhető, képesek vagyunk
felmérni a morális dilemmák jelentőségét. Ezzel szemben *Nyugaton félnek a
valódi vallásokról beszélni, bizonytalan erkölcsi nyelvezetet használnak.*

*– Nem tűnik fel ennek a helyzetnek az abszurditása a benne élő embereknek?*

– Részben azért nem, mert *a pszichológia* *is fontos szerepet játszik
ebben a manipulációban.* Például *az Egyesült Királyságban sok papnak
pszichológiai konzultációkra kell járnia, helyenként a prédikálási
jogosultságot is pszichológiai képzésekhez, érzékenyítőtréningekhez kötik.*

*– Az említett manipulációs módszerekkel, a hagyományok és a kritikai
gondolkodás háttérbe szorításával veszélybe kerülhet a demokrácia
Nyugat-Európában?*

– Igen, erről is részletesen írok a könyvemben.* Európa liberális víziója
alapján épp hogy csökkentenék az emberek beleszólását a politikába, és sok
publikáció is folyamatosan megjelenik arról, hogy veszélyes a demokrácia,
hogy vigyázni kell, kiket engednek szavazni. * Ennek a gondolkodásmódnak
része a bírói hatalomnak a két másik hatalmi ággal szembeni előtérbe
helyezése Európa-szerte. Ez elfogadhatatlan, ugyanis fontos, hogy az
emberek dönthessenek az őket érintő kérdésekben. Magyarországon a kormány
sikeresen korlátozta például az alkotmánybíróság korábban aránytalanul nagy
befolyását.

*– Hogyan értékeli a magyarországi ellenzék teljesítményét?*

–* Az egész hazai ellenzék viselkedésében mély elvtelenség érhető tetten,*
a legutóbbi példa a hódmezővásárhelyi polgármester-választás volt.
Politikai elvek mentén *alapvetően összeegyeztethetetlen erők fogtak össze:
a baloldal és a Jobbik. *Pusztán azért álltak be a semleges jelölt mögé,
hogy megverjék a kormánypártok jelöltjét. Emellett a hazai baloldal
tragédiája, hogy nem tud megszervezni egy olyan pártot, amelyik önálló,
eredeti ötletekkel képes kiállni és párbeszédet folytatni a vidéki
emberekkel. *Még Budapesten is úgy beszélnek, mintha külön kasztot
alkotnának, és nem is törekszenek érdemi kommunikációra más világlátású
közösségekkel.* Ennek a negatív beállítódásnak mélyen gyökerező voltát
mutatja például, hogy *a legutóbbi futball Európa-bajnokság idején
hallottam baloldali érzelmű nézőket arról beszélni, milyen jó lesz, ha
veszít a magyar válogatott, mert az rossz lesz a Fidesznek. Szomorúnak
tartom, hogy baloldali közszereplők, köztük Farkasházy Tivadar is így
vélekedett.*
magyaridok.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180328/f6317deb/attachment.html>