<div dir="ltr">
<span class="m_-4167703388244224098gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
<div id="m_-4167703388244224098gmail-panel1a">
<div id="m_-4167703388244224098gmail-cikk" class="m_-4167703388244224098gmail-keyword-7" name="109371">
<div class="m_-4167703388244224098gmail-felcim"></div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-cim"><a href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/<wbr>109371-A_XXI__szazad_<wbr>Napoleonjanak_gondolja_magat.<wbr>html</a><br>A XXI. század Napóleonjának gondolja magát</div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-alcim">Számos nyugati film és sorozat is liberális értékeket sulykol </div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-lead"><span class="m_-4167703388244224098gmail-text"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kultúrharcok zajlanak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a liberális
Nyugat-Európa</span> és a kontinens keleti felén elhelyezkedő, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
nemzetállamisághoz ragaszkodó országok</span> között – jelentette ki Frank
Füredi a Magyar Időknek adott interjújában.</b></span> A Kenti Egyetem egykori
szociológiaprofesszora kifejtette: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Nyugat által szorgalmazott lemondás
</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a történelem és a hagyományok jelentette igazodási pontok</b></span>r<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ól<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> erkölcsi </span>
bizonytalansághoz és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kritikai gondolkodás</span> leépüléséhez vezet.</b></span> </span></div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-utolsomod">
</div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-megjelenes">
2018. március 24. 12:59
</div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-szoveg">
<div class="m_-4167703388244224098gmail-ikonok">
<div class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_toolbox m_-4167703388244224098gmail-addthis_default_style">
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_email m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_print m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_twitter m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_gmail m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_google_plusone m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="Google+">
<div class="m_-4167703388244224098gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span><div style="text-indent:0px;margin:0px;padding:0px;background:transparent none repeat scroll 0% 0%;border-style:none;float:none;line-height:normal;font-size:1px;vertical-align:baseline;display:inline-block;width:24px;height:15px" id="m_-4167703388244224098gmail-___plusone_0"></div></span></div></a><a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_pinterest_share m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_myspace m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_favorites m_-4167703388244224098gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_-4167703388244224098gmail-addthis_button_expanded m_-4167703388244224098gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/109371-A_XXI__szazad_Napoleonjanak_gondolja_magat.html#" target="_blank"><span class="m_-4167703388244224098gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-atclear"></div></div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-fb-share-button m_-4167703388244224098gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-clear"></div>
</div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/110732.jpg" alt="" class="m_-4167703388244224098gmail-kep m_-4167703388244224098gmail-leadkep"><div class="m_-4167703388244224098gmail-fotos"></div></div>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-linkekblokk"></div>
<p>
<b>– A célkeresztben: Magyarország című könyvében Európa nyugati
és keleti fele közt folyó kultúrharcokról ír. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Milyen muníciói vannak a
Brüsszel képviselte liberális Nyugatnak?</span></b></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
– Nem csak Nyugat-Európáról van szó, a liberális eszmék szolgálatába
állított úgynevezett soft power befolyása nagyon erős Amerikában is</b></span>. A
civil és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nem kormányzati szervezetek (NGO) mellett</b></span> jelentős
szemléletformáló ereje van <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hollywood</b></span>nak és az ott előállított kulturális
termékeknek, filmeknek, sorozatoknak. A nyugati televíziók műsoraiba
beépültek a gender és a PC által fémjelzett liberális programelemek.</p>
<p>
</p><div id="m_-4167703388244224098gmail-billboardbanner"><span class="m_-4167703388244224098gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<b>– Említene néhány példát?</b></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A nemi szerepek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>et a fejük tetejére állítva mutatják be: a férfiakat
általában gyávának, megbízhatatlannak ábrázolják, ugyanakkor a gyerekek
minden esetben kis szentekként jelennek meg</b><b>, a női karaktereket pedig
sztereotipikusan rendkívül erősként ábrázolják. </b></span>Szinte minden esetben
nők vagy kisebbségi figurák képesek csak helyrehozni a fehér férfiak
által elkövetett hibákat a vásznon. Nem néhány esetről, hanem erős
tendenciáról van szó, amely jelentős tabusító erővel is bír. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Olyan
ellentmondást nem tűrően sulykolják az említett világképet, hogy ezzel
rendkívül erős nyomás alá helyezik a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hagyományos értékek szerint </span>
gondolkodókat.</b></span> Különösen a fiataloknak lehet nehéz ezzel megbirkózniuk.</p>
<p>
<b>– Mintha egyre kevésbé rejtetten hirdetnék a liberális agendát.</b></p>
<p>
– Az egész fősodrú kultúrában tapasztalható ez a tendencia, például<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
legutóbbi Oscar-díj átadó is mélyen át volt politizálva. Több
kiszólásnak lehettünk tanúi, a ceremónia házigazdái például történelmi
igazságtételként vizionálták, hogy a férfiak háttérbe szorulnak, és a
nők fogják uralni Hollywoodot.</b></span> Amerikában az ismerőseim azt
panaszolták, hogy nem mondhatnak ki olyasmiket, mint én – nem
mutathatják konzervatív értékek melletti elköteleződésüket – mert
megbélyegzik őket, ferde szemmel néznek rájuk.</p>
<p>
<b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Van <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kulturális liberalizmus</span>nak olyan eleme, amit elfogad?</span></b></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
– Jónak tartom például azt, hogy a nőknek több joguk van, erősebbek a
pozícióik a társadalomban. Jó, hogy önállóan tudnak élni.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De nem jó a
nőket a férfiakkal szembeállító ideológia, a militarista feminizmus, a
kisebbségnek a többséggel szembeni előtérbe helyezése.</b></span> Ez nagyon messze
van a szabadságjogokra építő klasszikus liberalizmustól, amelynek
alapvető tézise volt, hogy senki sem szólhat bele az emberek
magánéletébe.</p>
<p>
<b>– Hosszú távon is alapozható egy kulturális misszió a gender és a PC szürreálisba hajló radikális értelmezésére?</b></p>
<p>
– Szerintem rövid távon nem vehető fel sikeresen a harc e tendenciák
ellen. De észrevettem, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elég sok ember szeretne újat csinálni, bár
még nem elég bátrak. Ha megfelelő magabiztossággal és kellő
humorérzékkel kiáll valaki, és a közösségi médiában, a videómegosztó
portálokon és egyéb felületeken is képviselni tudja a nézeteit, és
kialakul egy érdemi vita, akkor változhat a helyzet.</b></span> Európa keleti
felében a tömeges migráció és a földrészünk iszlamizálódásának a réme is
új életet lehelhet a hagyományokba és a tradicionális értékekbe.</p>
<p>
<b>– Amint könyvében is kifejti, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a liberális Európa vizionáriusa,
Jürgen Habermas és a körülötte csoportosuló európai vezetés új
időszámítást kívánt kezdeni a második világháború után, maguk mögött
hagyva <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nemzetek történelmét mint kulturális hivatkozási pontokat</span>.
</span>Lehetséges ez egyáltalán?</b></p>
<p>
– Nem, és ezt Nyugaton is érzik. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Európai Unió legnagyobb problémája,
hogy folyamatosan arról prédikál, a történelem rossz, mindent tiszta
lappal kellene kezdeni,</b></span> ám semmi legitimációja nincs ennek a
megközelítésnek:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Európa népessége a kedvező közgazdasági helyzete miatt
akar EU-tag lenni. Az unió alapjában véve egy piac, ami önmagában jó,
viszont <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szuverenitás</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">átadásá</span>ból, illetve<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a saját tradíciók és a
történelem</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elfeledésé</span>ből nem lehet egy új világot építeni, legfeljebb <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
egy, a világpolgár szerepében tetszelgő, szűk értelmiségi réteg
</span>számára.</b></span></p>
<p>
<b>– A kozmopolita kifejezés sokaknak szépen cseng.</b></p>
<p>
– Bár a liberálisok előszeretettel emlegetik Kantot, aki elsőként
foglalkozott kimerítően a kozmopolitizmussal, a német filozófusnál ez a
fogalom egész mást jelent. Nála ennek az eszmerendszernek a része a
hospitalitás elve, vagyis az, hogy az országok egymás szuverenitását
tisztelve ápolnak baráti viszonyt. Kant úgy vélte, katasztrófát idézne
elő egy világkormány létrejötte. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Teljesen új dolog </b></span>tehát,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogy</b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>egyes
érdekcsoportok a határok teljes eltörlését követelik.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/110733.jpg" alt="" class="m_-4167703388244224098gmail-kep m_-4167703388244224098gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="151" height="227"></p>
<p>
<i>„A hazai ellenzék viselkedésében mély elvtelenség érhető tetten” Fotó: Bach Máté</i></p>
<p>
<b>– Körül tudja írni, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">melyek azok a legfontosabb hagyományok és értékek, amelyek az európai kulturális örökséget képezik?</span></b></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A zsidó–keresztény hagyományok rendkívül fontos szerepet játszottak
földrészünk szellemi arculatának, kultúrájának kialakításában. Emellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
görög–római filozófia, a reneszánsz és a felvilágosodás örökségéből is </span>
sokat tudunk meríteni, ezek a régitől a modern világig ívelő hidakat
képeznek. Most írok egy könyvet, amelyben sokszor utalok Arisztotelészre
és a többi görög filozófusra, például az erények értelmezésével
kapcsolatban.</b></span> Ezek éppoly érvényesek a századunkban mint annak idején,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ezért is fontos, hogy Kelet-Európa példát mutasson, és elmagyarázza </b></span>a
Nyugatnak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy mi is épp annyira európaiak vagyunk. Jelenleg régiónk
jobban képes reprezentálni ezeket a tradíciókat, ezért e kulturális
örökség életben tartásában is kiemelten fontos a szerepünk.</b></span></p>
<p>
<b>– Korunk tömegtársadalmaiban is megoldható az említett értékek intézményesített továbbadása, az oktatási rendszerbe integrálása?</b></p>
<p>
– Az oktatási rendszer mellett<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kiemelten fontos a család szerepe, a
szülőktől kapott attitűdök. </b></span></u>Ha a 6–11 éves gyerekekkel már kicsit
komolyabban foglalkoznak, és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hangsúlyt helyeznek rá, hogy jobban
megtanuljanak, megszeressenek olvasni, sokkal önállóbban fognak
gondolkodni. Hazánk kis ország létére mindig is arról volt híres, hogy
honfitársaink kreativitásukkal, tudásukkal kimagaslottak a világban. </b></span>Az
’56-os forradalom után, kilencéves koromban, Kanadában társaimmal
egy-két osztállyal voltunk a helyiek előtt. Mindenről többet tudtunk,
annak ellenére, hogy még nem beszéltünk angolul.<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ha a hagyományokat és a
kulturális gyökereinket szem előtt tartjuk, sokkal kritikusabban tudunk
gondolkodni, és nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vesszük át a hülyeségeket.</span></b></span></u></p>
<p>
<b>– Ha a kritikai gondolkodás fontossága szóba került, gondolja,
hogy racionális érvekk<span style="background-color:rgb(208,224,227)">el igazolható a migráció legmarkánsabb
támogatójaként ismert Soros Györgynek a nyílt társadalmakról szóló
elmélete?</span></b></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Soros igazából nem eredeti gondolkodó.</b></span> Elég sokat olvastam róla, és
úgy látom, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> valójában politikai célok és a haszonszerzés motiválja, </b></span>
sőt napjainkban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a XXI. század Napóleonjának kezdi gondolni magát, akinek
fontos, hogy minden országban letegye a névjegyét.</b></span> Karl Popper volt a
nyílt társadalom elméletének a megfogalmazója, ám az ő értelmezésében
semmi kivetnivaló nem volt. A Soros-féle nyílt társadalomnak ehhez nem
sok köze van, az egyes országokat cselekvési szabadságukban gátló
rendszerről van szó nála, amely a nemzetállamokra természetüktől
teljesen idegen dolgokat kényszerítene rá kívülről.</p><span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span><p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– A liberális retorika előszeretettel címkéz minden
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">nacionalista megnyilvánulást</span> nácinak. Hogyan lehet, hogy ezt sokan
fenntartás nélkül fogadják, elsősorban Nyugaton?</b></span></p>
<p>
– A hagyományok zárójelbe tétele miatt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a nyugatiak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">morális kérdésekben </span>
elveszítették a talajt, nehezen tudják megtanítani a gyermekeiket az
iskolában<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a jó </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">és </span>a rossz <span style="background-color:rgb(255,242,204)">közti különbségtétel</span>re. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az etika oktatásának</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyik pótlékaként</b></span> először <u><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a „zöld” dolgokkal próbálkoztak, erős etikai
színezetet adtak a környezetvédelemnek, ám ez a megközelítés nem
működött, ezért a holokauszt vette át egy világi vallás szerepét.</b></span></u></p>
<p>
<b>– Ezt hogyan kell elképzelni?</b></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A soá kultusza a 70-es, 80-as évektől beépült a nyugat-európai
közbeszédbe, minden politikus erről beszélt, minden nyugati városban
nyitottak egy holokausztmúzeumot, Auschwitzből élményparkot csináltak,
emellett büntethetővé tették a holokauszt tagadását, végeredményben erre
a történelmi tragédiára alapozták az etikát.</b></span> Kelet-Európában, például
hazánkban az emberek tudják, mi jó, mi rossz, itt még megvan az a
hagyományos nyelvezet, amelyben a moralitás értelmezhető, képesek
vagyunk felmérni a morális dilemmák jelentőségét. Ezzel szemben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nyugaton
félnek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a valódi vallások</span>ról beszélni, bizonytalan erkölcsi nyelvezetet
használnak.</b></span></p>
<p>
<b>– Nem tűnik fel ennek a helyzetnek az abszurditása a benne élő embereknek?</b></p>
<p>
– Részben azért nem, mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a pszichológia</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is fontos szerepet játszik
ebben a manipulációban.</b></span> Például <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az Egyesült Királyságban sok papnak
pszichológiai konzultációkra kell járnia, helyenként a prédikálási
jogosultságot is pszichológiai képzésekhez, érzékenyítőtréningekhez
kötik.</b></span></p>
<p>
<b>– Az említett manipulációs módszerekkel, a hagyományok és a
kritikai gondolkodás háttérbe szorításával veszélybe kerülhet a
demokrácia Nyugat-Európában?</b></p>
<p>
– Igen, erről is részletesen írok a könyvemben.<u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Európa liberális
víziója alapján épp hogy csökkentenék <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az emberek beleszólását a
politikába</span>, és sok publikáció is folyamatosan megjelenik arról, hogy
veszélyes a demokrácia, hogy vigyázni kell, kiket engednek szavazni. </b></span></u>
Ennek a gondolkodásmódnak része a bírói hatalomnak a két másik hatalmi
ággal szembeni előtérbe helyezése Európa-szerte. Ez elfogadhatatlan,
ugyanis fontos, hogy az emberek dönthessenek az őket érintő kérdésekben.
Magyarországon a kormány sikeresen korlátozta például az
alkotmánybíróság korábban aránytalanul nagy befolyását.</p>
<p>
<b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan értékeli a magyarországi ellenzék teljesítményét?</span></b></p>
<p>
–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az egész hazai ellenzék viselkedésében mély elvtelenség érhető
tetten,</b></span> a legutóbbi példa a hódmezővásárhelyi polgármester-választás
volt. Politikai elvek mentén <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>alapvetően összeegyeztethetetlen erők
fogtak össze: a baloldal és a Jobbik. </b></span>Pusztán azért álltak be a semleges
jelölt mögé, hogy megverjék a kormánypártok jelöltjét. Emellett a hazai
baloldal tragédiája, hogy nem tud megszervezni egy olyan pártot,
amelyik önálló, eredeti ötletekkel képes kiállni és párbeszédet
folytatni a vidéki emberekkel. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Még Budapesten is úgy beszélnek, mintha
külön kasztot alkotnának, és nem is törekszenek érdemi kommunikációra
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">más világlátású közösségekkel.</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>Ennek a negatív beállítódásnak mélyen
gyökerező voltát mutatja például, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a legutóbbi futball
Európa-bajnokság idején hallottam baloldali érzelmű nézőket arról
beszélni, milyen jó lesz, ha veszít a magyar válogatott, mert az rossz
lesz a Fidesznek. Szomorúnak tartom, hogy baloldali közszereplők, köztük
Farkasházy Tivadar is így vélekedett.</b></span></p>
<div class="m_-4167703388244224098gmail-szerzo"><a href="http://magyaridok.hu" target="_blank">magyaridok.hu</a></div></div></div></div>
<br></div>