[Grem] Brit lapok a magyar gazdaság sikeréről ....

[Emoke Greschik]

*Brit lapok cikkeznek a magyar gazdaság sikeréről...*



Mérlegen a gazdaságpolitika
Brit lap: véget érhet a sikeres unortodox gazdaságpolitika, ha Orbán vereséget
szenved
<http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180309_brit_penzugyi_lap_veget_erhet_a_sikeres_unortodox_orbani_gazdasagpolitika_a_befektetoknek_erdemes_kivarniuk>

2018. március 9. 12:17

http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180309_brit_penzugyi_lap_veget_erhet_a_sikeres_unortodox_orbani_gazdasagpolitika_a_befektetoknek_erdemes_kivarniuk

*A választóknak tetszik az orbáni gazdaságpolitika Frédéric Guirinec, a
MoneyWeek brit pénzügyi lap tudósítója szerint. A magyar gazdaság volt az
egyik legnagyobb elszenvedője a 2008-as világválságnak, de a válságkezelés
a kritikusok bosszúságára jól működött, ezért Magyarország nagyon vonzó
befektetési célpont. Erős ipari kapacitások hajtják az exportot, ráadásul
az életminőség is jó, az oktatási **rendszer** pedig kitűnő. Orbán
esetleges vereségével azonban az unortodox, ám sikeres gazdaságpolitika
megváltozhat, ezért a leendő külföldi befektetőknek érdemes megvárniuk a
választások kimenetelét – írja a JP Morgan volt befektetési elemzője.*



*Az „**Orbanomics**”**: ezért népszerű*



Magyarország a 2007-2009-es válság által az egyik leginkább sújtott
gazdaság volt a feltörekvő európai gazdaságok között. Az 1998-tól 2007-ig
tartó hosszú lakáspiaci fellendülés alatt a lakásárak reálértelemben
megkétszereződtek. Mivel az infláció és a kamatok magasak voltak, a
jelzáloghitelek közel 90 százalékát külföldi devizában, például svájci
frankban vették fel. Ez járult hozzá a háztartások eladósodásához, de a
pénzügyi szektor és a kormányzat is súlyos adósságproblémába került.

A pénzügyi elemző szerint várható volt, hogy a folyamat katasztrófához
vezet és így is történt. Mivel 2009-ben a forint árfolyama közel 30
százalékkal esett az euróval szemben, a törlesztőrészletek az egekbe
emelkedtek. A befektetők menekülőre fogták, így az államadósság
finanszírozása is nagyon megdrágult: a hosszú lejáratú államkötvények
kamatai 12 százalékra nőttek, ami jelentős nyomást helyezett a
közpénzügyekre. A GDP ráadásul 17 százalékkal csökkent 2009-ben.

Magyarország *kezdetben a hagyományos ajánlásokat követte a
válságkezelésben, **de 2010-től Orbán Viktor új, sokat vitatott
gazdaságpolitikai irányt vett. Nem volt hajlandó **eleget tenni a további
megszorításokat szorgalmazó nemzetközi intézményeknek*, ehelyett inkább az
adókat csökkentette. Ezt a külföldi befektetők által uralt szektorokra –
például a telekomcégekre és a bankokra – kivetett válságadók fedezték. A
magánnyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a
költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások
rezsiköltségeit is. Végül a devizaadósság problémáját is megszüntette, a
többségében osztrák bankokat arra kényszerítve, hogy a közel kilenc
milliárd eurónyi adósságot forintra váltsák át.

*Váratlan fordulat*

Az unortodox gazdaságpolitika hosszú távú hatásait később ismerjük meg, de
sok kritikus legnagyobb bánatára működni látszanak – véli Guirinec. A
munkanélküliségi ráta, amely talán a népszerűség legfőbb meghatározója,
csupán 3,9 százalék. A GDP 2014 óta 3-4 százalékkal nő évente, 2017 utolsó
negyedévében a növekedés pedig már a 4,4 százalékot is elérte. A forint
leértékelése segítette a magyar exportot, így a folyó fizetési mérleg a
2008-as jelentős deficitből mára 6,1 százalékos többletbe váltott. A
vállalati adó kilenc százalékra csökkentése szintén támogatta az exportot.

Az eladósodás is megállt: a háztartások adóssága negyven százalékról
kevesebb, mint húsz százalékra csökkent, míg a teljes magánadósság
(beleértve a vállalatokat is) a GDP 185 százalékáról 140 százalékra esett,
ami már a cseh szintnek felel meg. Sőt,

a magyarok egyénileg ma már a világ legalacsonyabb, 20 százalékos
adósságával rendelkeznek, ami Nagy-Britanniában ezzel szemben 88 százalék.

Bár a kormányzati költések a GDP több, mint ötven százalékára rúgnak
szemben számos európai országgal ahol ez az érték negyven százalék alatti, a
kormányzat mégis költségvetési többleteket halmoz fel. Emiatt is csökkent
az államadósság a GDP 74 százalékára. A magyar adósbesorolás a BBB
kategóriában tartózkodik, ami már a befektetésre ajánlott kategóriába
tartozik.

*Gazdasági sikerek*

A MoneyWeek szerint Magyarország annak ellenére, hogy még nem egy nyugati
gazdagságú fogyasztói társadalom, már vonzó beruházási célpontja a külföldi
befektetőknek, különösen a gyártási szektorban. Az export így jelentős
sikertényező: 2017-ben a gazdaság 472 ezer autót gyártott, köztük számos
prémiumkategóriás Audi A3-as és Audi TT modellt. A külföldi beruházások
pedig folytatódnak: a Mercedes 2016-ban bejelentette, hogy Kecskeméten
egymilliárd eurós bővítést hajt végre, így megduplázva az évente gyártott
autók számát 330 ezerre 2020-ra. Az alacsony vállalati adók és a gyorsan
emelkedő bérek ellenére uniós viszonylatban továbbra sem magas bérköltségek
miatt az autógyártók versenyképes áron tudják kínálni modelljeiket
Európa-szerte. A külföldi cégeket azonban korántsem kizárólag az alacsony
bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási rendszer
is.



Több magyar egyetem is van, amely Európa legrégibb intézményei közé
tartozik, az írástudási arány pedig 99 százalékos. Ráadásul Magyarország
2016-ban 3,6 milliárd forintos uniós forrást is kapott, amelyből
infrastruktúráját modernizálja a vízvezetékektől a Romániáig vezető
autópályán át a vasútvonalakig – sorolja cikkében az elemző.

Ennek köszönhetően a külföldi befektetők már nem az alacsony hozzáadott
értékű textil- és élelmiszerfeldolgozó iparágakat célozzák, hanem a prémium
személygépkocsik, a megújuló energia, a luxusturizmus és a technológia
szektoraiba fektetnek.

Jó példa erre, hogy a BlackRock vagyonkezelő innovációs központot nyitott
Budapesten 2017-ben, de többek között a Samsung és a Lego is beruházott.

Guirinec az alapvető makrogazdasági folyamatokon túl számos további
területet méltat. Szerinte amellett, hogy Budapest fő üzleti és pénzügyi
csomóponttá vált Közép-Európában, a külföldi turisták számára is gyönyörű
látványosságokat kínál. Kitér arra is, hogy a magyar tőzsde az egyik
legolcsóbb Európában, de említést tesz az ingatlanpiacról is, ahol az 548
ezres átlagos négyzetméterárakkal Budapest továbbra is olcsónak számít a
külföldi befektetők számára.

*Ha Orbán menne, a gazdaságpolitika is változna*

A gazdaság tehát stabilan és tartósan növekedést mutat, a politika azonban
már tartogathat váratlan fordulatokat. A szerző szerint a magyar
kormánypárt sokkszerű hódmezővásárhelyi veresége hatására az ellenzék
megpróbálhatja a vásárhelyi stratégiát követni. És bár Orbán számít a fő
esélyesnek, a győzelme már nem tűnik száz százalékosnak.

Ha április 8-án kudarcot vallana, az drasztikus változásokat, esetleg a
sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné.

Emiatt a brit pénzügyi lap szerint a leendő külföldi befektetők jobban
teszik, ha figyelnek, és kivárják a választások eredményét.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180313/dfdfb39d/attachment.html>