[Grem] A TISZA-TÓ csoda

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2018. Jún. 16., Szo, 18:01:06 CEST


*Igazi mérnöki csoda a Tisza-tó*

https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html
*Elsősorban öntözőrendszernek épült a szocializmusban.* Aztán talán még
maguk a mérnökök is meghökkentek, hogy* véletlenül, milyen csodá*t
alkottak. *Kezdetben a neve sem volt túl romantikus: Kiskörei
Víztározó. *Hangulatának
jobban megfelelő nevet csak később kapott Magyarország második legnagyobb
tava, a Tisza-tó – hangzott el az Itthon vagy! magazinműsorban.
2018. június 16. 10:35
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#>

*A tó a téli alacsonyabb szintje után **tavasszal nyeri el mélységét. A
feltöltő zsilipek ilyenkor nyitva állnak, a Tiszáról ezeken keresztül
csónakkal akadálytalanul becsoroghatunk a Tisza-tóra, *ahol nem csak a
vízszint változik időről időre.

Kücsön Gyula, a sarudi élményfalu munkatársa elmondta: *a 127
négyzetkilométeres terület gyakorlatilag most egy ökológiai központ.* A
Tisza-tó egy *örökké változó és örökké együtt mozgó egysége a természetnek*
– fogalmazott. Hozzátette: *a növények hol megszállnak területeket, hol
elpusztulnak, a part hol feltöltődik, hol elmosódik.*

A sarui kikötőt és környékét benőtte a nád. Ahol megnő a vízfelület, az
elemeket is élénkebben lehet megtapasztalni. *A gyékény, a sás
lélegzetelállító vízi sikátorokat vagy éppen sajátos lagúnákat hoz létre.
Ilyen például a tó keleti felén található Óhalászi Holt-Tisza, amelyhez
keskeny vízi csapás vezet.*

A Tisza-tó egyik különlegessége,* az Óhalászi-sziget, ahol még a 19.
században is kis halászközösség élt.* A földdarab árterületként ki volt
szolgáltatva a szeszélyes folyónak, ami olykor d*r*ámai események rendezője
volt. Az Óhalászi-sziget a Tisza-tó egyik utolsó vízi faluja, amit *1876-ban
elmosott az árvíz*. A Tisza előretörésében két ember életét veszítette, és
több mint kétszáz állat pusztult el – mondta Kücsön Gyula.

*A szigeten most egy kilátó és egy kőkereszt áll.* A szóbeszéd szerint
valahol az akácos sűrűjében lapul még egy korabeli vadászház, pontosabban,
ami még megmaradt belőle. Óhalász *egykori lakói a közeli Újlőrincfalván
találták meg a nyugalmat és az újrakezdés lehetőségét.*

*Elfoglalják a területet a hódok*

*Az első számú sarudi hódvárat a környék hódjai építették. **A kisebb hódok
10-12-15 kilósak, a nagyobbak akár 30-40 kilósra is megnőnek. Számukra
megfelelő magasságban körberágják a fákat, mérnöki pontossággal
kiszámítják, hogy hova essen a rönk, és elkészítik a várukat *– fogalmazott
Gál János, a sarudi Tündérrózsa Hajókikötő tulajdonosa.

Az őshonos hódlakosságot felmenőink levadászták, és a 20. századra egy sem
maradt belőlük. 2005-ben telepítették be őket, azóta a szakértők és a
szemtanúk szerint alaposan elszaporodtak.

[image: Hód rágta fatörzs a Tisza-tónál (MTI-fotó: Cseke Csilla)]

*Hód rágta fatörzs a Tisza-tónál (MTI-fotó: Cseke Csilla)*

*Lüktet az élet*

*A Tisza-tó minden négyzetméterén lüktet az élet. Különleges növények,
rovarok, halak, madarak élnek itt paradicsomi bőségben.* Mindössze néhány
évtized alatt olyan egyedülálló ökoszisztéma jött létre a Tisza-tónál, hogy *a
terület felkerült* az ENSZ által létrehozott, a kiemelkedő értékek
megóvásárért tevékenykedő szervezet, *az UNESCO világörökségi listájára is.
*A dolog iróniája, hogy a Tisza-tó tervezőinek ilyen szándékai nem is
voltak.

Fejes Lőrinc, a kiskörei vízlépcső szakaszmérnöke elmondta: *a vízlépcsőt a
60-as évek közepén tervezték, majd 1967-ben kezdődött meg az építkezés*. A
kiemelt nagy beruházást akkor a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének
létesítésének nevezték. A második *szempont volt a hajózás biztosítása a
kiskörei vízlépcső fölötti 120 kilométeres folyószakaszon, ugyanakkor a
víznek a helyzeti energiáját kihasználva gondoltak a
villamosenergia-termelésre.*

*Így jött létre egy négyturbinás erőműegység, ami körülbelül egy Szolnok
nagyságú város lakosságának összfogyasztását biztosítja.*

*Zavartalan az uszonyosok közlekedése*

Magyarország második legnagyobb tava 45 évvel ezelőtt született.* A víz
elöntötte a szántókat, legelőket, a magaslatokból szigetek lettek. Ahol
korábban erdők voltak, ott a mai napig látszanak a kivágott fák tuskói. A
természet pedig lecsapott a területre, és pillanatok alatt benépesítette
azt.*

A Tisza-tó és a Tisza folyó között ma *egy leleményes vízi út, az
úgynevezett hallépcső gondoskodik arról, hogy az uszonyosok zavartalanul
közlekedhessenek a folyó, illetve az állóvíz között. *Közel másfél
kilométeres szakaszon* apró kis vízeséseken keresztül haladhatnak. A tó
bejáratánál elhelyezett kémlelő ablaknál látható, hogy igen nagy az
érdeklődés a Tisza-tó iránt, hiszen rengeteg halat csodálhatunk meg itt.*

Amennyiben a Tisza-tó szinte valamennyi halfajtáját szemügyre szeretnénk
venni,* érdemes meglátogatni a Tisza-tavi Ökocentrum látványos akváriumait.*

Kóródy Olivér, az ökocentrum szakmai vezetője elmondta:* Európa legnagyobb
édesvízi akváriumrendszere a Tisza-tónál található, ahol egymillió liter
vízben mutatják be az Európában és Magyarországon honos és egykoron élt
halfajokat. Egy-egy bemutató során csaknem ötven halfajt mutatnak be.*

[image: A Tisza-tavi Ökocentrum épülete Poroszlón (MTI-fotó: Komka Péter)]

*A Tisza-tavi Ökocentrum (MTI-fotó: Komka Péter)*

A víz alatti világot tematika szerint lehet megnézni. A kiállítás az egy
patakparton kezdődik, ahol a patakban élő védett halfajokat lehet
megtekinteni, és ahogy a bemutató mentén haladunk, egyre mélyül a víz, míg
a végén elérünk a legnagyobb medencéhez, ahol már az óriás tokhalakat
csodálhatjuk meg.

Az apró keszegektől, a nagyobb kárászokon át eljutunk a termetesebb
ragadozókig, a csoportokba verődő csőtestű csukáig, illetve a hazai vizek
királyáig, a hosszú bajszával a vízfenéken garázdálkodó harcsáig,
Magyarország legnagyobb haláig. De *volt idő, amikor a harcsák csak
másodhegedűsök voltak az óriási tokok mellett.*

* A tokhalak őskori teremtények, a dinoszauruszok kortársai. Kétszázmillió
éves létezésüknek Magyarországon a Vaskapu erőmű vetett véget. A tengerek
és folyók között vándorló életet élő óriások az eléjük tornyosuló akadály
miatt lassan kivesztek a hazai vizekből.*

*A víz felett is van élet*

Kiss János, ügyvezető igazgató elmondta: a park területén törekednek arra,
hogy bemutassanak olyan állatfajtákat, amelyek a Kárpát-medencében vagy
Magyarországon jellemzőek. *A madarak szabadon élnek *– fogalmazott az
ügyvezető igazgató. A Tisza-tó titkainak feltárásához nem mindenhol van
szükség vízi járműre. *A poroszlói Szabics-kikötőből induló Tiszavirág
Ártéri Sétaút szárazon vezet. A két kilométeres csapás a Tisza árterén
kacskaringózik, és egyedülálló élővilággal, hangulattal dicsekedhet. *A
mesterséges csatorna nem is olyan régen összekötő út volt a folyó és a tó
között: a csónakokat sólyával emelték át.

Varga László túravezető elmondta: *a különböző víznövények mellett, mint a
tündérrózsa, tündérfátyol, megtalálhatók olyan érdekességek is, mint a
Magyarországon egyedülálló húsevő növény, a rence, az ágas békabuzogány és
egyéb érdekes fajok is.*

A csatornát már nem használják közlekedésre, *a különleges fajok
háborítatlanul élhetnek itt. Az ártéri út egy darabig pontosan mellette
vezet, majd sűrű erdőben találhatjuk magunkat vörös és fekete nyárfák sora
között.* A kevésbé buja helyeken *kilátóból szemlélhetők a Tisza-tó
mesebeli részei: a Borzanat, a Porong vagy a Gaznyilas.*

*A tanösvényen 4-5 különböző mesterséget is bemutatnak. A tanösvény egy
belső kis tónál ér véget.*

*A világ legnagyobb kérészfaja*

* A tiszavirág egy kérészfaj, méghozzá a világ legnagyobb kérészfaja, 10-12
centiméteresre nőnek meg. *Azt azonban, hogy miért kérészéletű a kérész, és
miért tiszavirág életű a tiszavirág, azt sokan nem tudják – mondta Kiss
Ferenc túravezető.

Elmondta: *tulajdonképpen két óra hosszát él csak szárnyas rovarként, és
azért mert nem táplálkozik. Nincs is mivel, ugyanis nincs szája. A repülés
közben elhasznált energiát nem tudja pótolni, tulajdonképpen éhen hal. Hogy
miért lett növényneve az állatnak, a túravezető elmondta: az öreg halászok
azt mondták, hogy amikor nyár elején milliónyi kis kérész borítja be a
vízfelszínt naplementekor, olyan, mintha sok apró, pici virág lenne a
vízen. Innen ered a tiszavirág név* – mondta Kiss Ferenc.

*Virágba borult a Tisza (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)*

*A vízimadarak játszótere*

* A Tisza-tó a vízimadarak lakótelepe, játszótere, vadászterülete és
kalandparkja egyben. Az itt fészkelő vagy csak átvonuló vízimadár-élőhelyek*
a kutatók, a természetbúvárok és a fotósok százait vonzzák évről évre.
Kilátókból, de akár a partról is megleshetjük őket.

Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark Madárkórház Alapítvány
igazgatóhelyettese elmondta: *a Tisza-tó leggyakoribb madara a búbos
vöcsök. Érdekessége, hogy fészkét az úszó vízi növényzetre építi, illetve a
fiókáit van, hogy a hátán hordja.*

*Gyakoriak még a gémek, kócsagok és akad itt kormorán is, más néven
kárókatona. Utóbbi érdekessége, hogy nem vízen, hanem szárazon, ágakon
lazít két vadászat között.*

[image: A Hortobágyi Madárkórházban született gólyafiókák 2016. május
14-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt]

*A Hortobágyi Madárkórházban kikelt gólyafiókák (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)*

Egyes madarak az egész telet a tavon töltik, de szerencsére közel a
segítség, *a hortobágyi madárkórház. Évente 1000-1200 madár érkezik a
madárkórházba. **A súlyosan sérült madarak ambuláns kezelésben részesülnek
a műtőben, ahol a legmodernebb orvosi módszereket is bevetik, hogy a sérült
állatok **újra repülni tudjanak.*

*A kórház leggyakoribb vendégei a Magyarországon legsűrűbben előforduló
ragadozó madarak, az egerészölyvek, valamint a gólyák*. Sok madár *balesetben
vagy villanyvezetéknek repülve, áramütéstől sérül meg*. *Az orvosi
beavatkozás után zárt röptetőben erősödnek.*
hirado.hu - M1
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180616/bd5b5d6b/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról