<div dir="ltr">
<span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
<div id="gmail-panel1a">
<div id="gmail-cikk" class="gmail-keyword-11" name="110156">
<div class="gmail-felcim"></div>
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>Igazi mérnöki csoda a Tisza-tó</b></font></div><div class="gmail-cim"><br></div><div class="gmail-cim"><a href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html">https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html</a><br></div>
<div class="gmail-alcim"></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Elsősorban öntözőrendszernek épült a
szocializmusban.</b></span> Aztán talán még maguk a mérnökök is meghökkentek, hogy<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
véletlenül, milyen csodá</b></span></u>t alkottak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kezdetben a neve sem volt túl
romantikus: Kiskörei Víztározó. </b></span>Hangulatának jobban megfelelő nevet csak
később kapott Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó –
hangzott el az Itthon vagy! magazinműsorban.</span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2018. június 16. 10:35
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone gmail-at300b" title="Google+">
<div class="gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span><div style="text-indent:0px;margin:0px;padding:0px;background:transparent none repeat scroll 0% 0%;border-style:none;float:none;line-height:normal;font-size:1px;vertical-align:baseline;display:inline-block;width:24px;height:15px" id="gmail-___plusone_0"></div></span></div></a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/110156-Igazi_mernoki_csoda_a_Tisza-to.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<div class="gmail-atclear"></div></div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
<div class="gmail-clear"></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/111864.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep"><div class="gmail-fotos"></div></div>
<div class="gmail-linkekblokk"></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A tó a téli alacsonyabb szintje után </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tavasszal nyeri el mélységét. A
feltöltő zsilipek ilyenkor nyitva állnak, a Tiszáról ezeken keresztül
csónakkal akadálytalanul becsoroghatunk a Tisza-tóra, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ahol nem csak a
vízszint változik időről időre.</span></span></p>
<p>
Kücsön Gyula, a sarudi élményfalu munkatársa elmondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a 127
négyzetkilométeres terület gyakorlatilag most egy ökológiai központ.</b></span> A
Tisza-tó egy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>örökké változó és örökké együtt mozgó egysége a
természetnek</b></span> – fogalmazott. Hozzátette: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a növények hol megszállnak
területeket, hol elpusztulnak, a part hol feltöltődik, hol elmosódik.</b></span></p>
<p>
A sarui kikötőt és környékét benőtte a nád. Ahol megnő a vízfelület, az
elemeket is élénkebben lehet megtapasztalni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A gyékény, a sás
lélegzetelállító vízi sikátorokat vagy éppen sajátos lagúnákat hoz
létre. Ilyen például a tó keleti felén található Óhalászi Holt-Tisza,
amelyhez keskeny vízi csapás vezet.</b></span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
A Tisza-tó egyik különlegessége,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az Óhalászi-sziget, ahol még a 19.
században is kis halászközösség élt.</b></span> A földdarab árterületként ki volt
szolgáltatva a szeszélyes folyónak, ami olykor d<b>r</b>ámai események
rendezője volt. Az Óhalászi-sziget a Tisza-tó egyik utolsó vízi faluja,
amit <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1876-ban elmosott az árvíz</b></span>. A Tisza előretörésében két ember életét
veszítette, és több mint kétszáz állat pusztult el – mondta Kücsön
Gyula.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szigeten most egy kilátó és egy kőkereszt áll.</b></span> A szóbeszéd szerint
valahol az akácos sűrűjében lapul még egy korabeli vadászház,
pontosabban, ami még megmaradt belőle. Óhalász <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egykori lakói a közeli
Újlőrincfalván találták meg a nyugalmat és az újrakezdés lehetőségét.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>Elfoglalják a területet a hódok</strong></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az első számú sarudi hódvárat a környék hódjai építették. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kisebb
hódok 10-12-15 kilósak, a nagyobbak akár 30-40 kilósra is megnőnek.
Számukra megfelelő magasságban körberágják a fákat, mérnöki pontossággal
kiszámítják, hogy hova essen a rönk, és elkészítik a várukat </b></span>–
fogalmazott Gál János, a sarudi Tündérrózsa Hajókikötő tulajdonosa.</p>
<p>
Az őshonos hódlakosságot felmenőink levadászták, és a 20. századra egy
sem maradt belőlük. 2005-ben telepítették be őket, azóta a szakértők és a
szemtanúk szerint alaposan elszaporodtak.</p>
<p>
<img alt="Hód rágta fatörzs a Tisza-tónál (MTI-fotó: Cseke Csilla)" src="https://www.hirado.hu/wp-content/uploads/sites/7/2018/06/D__CC20100726007-e1529070288517.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"></p>
<p>
<em>Hód rágta fatörzs a Tisza-tónál (MTI-fotó: Cseke Csilla)</em></p>
<p>
<strong>Lüktet az élet</strong></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Tisza-tó minden négyzetméterén lüktet az élet. Különleges növények,
rovarok, halak, madarak élnek itt paradicsomi bőségben.</b></span> Mindössze néhány
évtized alatt olyan egyedülálló ökoszisztéma jött létre a Tisza-tónál,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a terület felkerült</b></span> az ENSZ által létrehozott, a kiemelkedő értékek
megóvásárért tevékenykedő szervezet, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az UNESCO világörökségi listájára
is. </b></span>A dolog iróniája, hogy a Tisza-tó tervezőinek ilyen szándékai nem is
voltak.</p>
<p>
Fejes Lőrinc, a kiskörei vízlépcső szakaszmérnöke elmondta: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
vízlépcsőt a 60-as évek közepén tervezték, majd 1967-ben kezdődött meg
az építkezés</b></span>. A kiemelt nagy beruházást akkor a kiskörei vízlépcső és
öntözőrendszerének létesítésének nevezték. A második <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>szempont volt a
hajózás biztosítása a kiskörei vízlépcső fölötti 120 kilométeres
folyószakaszon, ugyanakkor a víznek a helyzeti energiáját kihasználva
gondoltak a villamosenergia-termelésre.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Így jött létre egy négyturbinás erőműegység, ami körülbelül egy Szolnok
nagyságú város lakosságának összfogyasztását biztosítja.</b></span></p>
<p>
<strong>Zavartalan az uszonyosok közlekedése</strong></p>
<p>
Magyarország második legnagyobb tava 45 évvel ezelőtt született.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A víz
elöntötte a szántókat, legelőket, a magaslatokból szigetek lettek. Ahol
korábban erdők voltak, ott a mai napig látszanak a kivágott fák tuskói. A
természet pedig lecsapott a területre, és pillanatok alatt
benépesítette azt.</b></span></p>
<p>
A Tisza-tó és a Tisza folyó között ma <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy leleményes vízi út, az
úgynevezett hallépcső gondoskodik arról, hogy az uszonyosok zavartalanul
közlekedhessenek a folyó, illetve az állóvíz között. </b></span>Közel másfél
kilométeres szakaszon<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> apró kis vízeséseken keresztül haladhatnak. A tó
bejáratánál elhelyezett kémlelő ablaknál látható, hogy igen nagy az
érdeklődés a Tisza-tó iránt, hiszen rengeteg halat csodálhatunk meg itt.</b></span></p>
<p>
Amennyiben a Tisza-tó szinte valamennyi halfajtáját szemügyre
szeretnénk venni,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> érdemes meglátogatni a Tisza-tavi Ökocentrum látványos
akváriumait.</b></span></p>
<p>
Kóródy Olivér, az ökocentrum szakmai vezetője elmondta:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Európa
legnagyobb édesvízi akváriumrendszere a Tisza-tónál található, ahol
egymillió liter vízben mutatják be az Európában és Magyarországon honos
és egykoron élt halfajokat. Egy-egy bemutató során csaknem ötven halfajt
mutatnak be.</b></span></p>
<p>
<img alt="A Tisza-tavi Ökocentrum épülete Poroszlón (MTI-fotó: Komka Péter)" src="https://www.hirado.hu/wp-content/uploads/sites/7/2018/06/D_KOM20120427002-e1529070674988.jpg" style="width: 500px; height: 282px;"></p>
<p>
<em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Tisza-tavi Ökocentrum</b></span> (MTI-fotó: Komka Péter)</em></p>
<p>
A víz alatti világot tematika szerint lehet megnézni. A kiállítás az
egy patakparton kezdődik, ahol a patakban élő védett halfajokat lehet
megtekinteni, és ahogy a bemutató mentén haladunk, egyre mélyül a víz,
míg a végén elérünk a legnagyobb medencéhez, ahol már az óriás
tokhalakat csodálhatjuk meg.</p>
<p>
Az apró keszegektől, a nagyobb kárászokon át eljutunk a termetesebb
ragadozókig, a csoportokba verődő csőtestű csukáig, illetve a hazai
vizek királyáig, a hosszú bajszával a vízfenéken garázdálkodó harcsáig,
Magyarország legnagyobb haláig. De <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>volt idő, amikor a harcsák csak
másodhegedűsök voltak az óriási tokok mellett.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
A tokhalak őskori teremtények, a dinoszauruszok kortársai.
Kétszázmillió éves létezésüknek Magyarországon a Vaskapu erőmű <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vetett
véget.</span> A tengerek és folyók között vándorló életet élő óriások az eléjük
tornyosuló akadály miatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lassan kivesztek</span> a hazai vizekből.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>A víz felett is van élet</strong></span></p>
<p>
Kiss János, ügyvezető igazgató elmondta: a park területén törekednek
arra, hogy bemutassanak olyan állatfajtákat, amelyek a Kárpát-medencében
vagy Magyarországon jellemzőek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A madarak szabadon élnek </b></span>– fogalmazott
az ügyvezető igazgató. A Tisza-tó titkainak feltárásához nem mindenhol
van szükség vízi járműre. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A poroszlói Szabics-kikötőből induló
Tiszavirág Ártéri Sétaút szárazon vezet. A két kilométeres csapás a
Tisza árterén kacskaringózik, és egyedülálló élővilággal, hangulattal
dicsekedhet. </b></span>A mesterséges csatorna nem is olyan régen összekötő út volt
a folyó és a tó között: a csónakokat sólyával emelték át.</p>
<p>
Varga László túravezető elmondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a különböző víznövények mellett, mint
a tündérrózsa, tündérfátyol, megtalálhatók olyan érdekességek is, mint a
Magyarországon egyedülálló húsevő növény, a rence, az ágas békabuzogány
és egyéb érdekes fajok is.</b></span></p>
<p>
A csatornát már nem használják közlekedésre, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a különleges fajok
háborítatlanul élhetnek itt. Az ártéri út egy darabig pontosan mellette
vezet, majd sűrű erdőben találhatjuk magunkat vörös és fekete nyárfák
sora között.</b></span> A kevésbé buja helyeken <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kilátóból szemlélhetők a Tisza-tó
mesebeli részei: a Borzanat, a Porong vagy a Gaznyilas.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A tanösvényen 4-5 különböző mesterséget is bemutatnak. A tanösvény egy belső kis tónál ér véget.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>A világ legnagyobb kérészfaja</strong></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
A tiszavirág egy kérészfaj, méghozzá a világ legnagyobb kérészfaja,
10-12 centiméteresre nőnek meg. </b></span>Azt azonban, hogy miért kérészéletű a
kérész, és miért tiszavirág életű a tiszavirág, azt sokan nem tudják –
mondta Kiss Ferenc túravezető.</p>
<p>
Elmondta: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tulajdonképpen két óra hosszát él csak szárnyas rovarként, és
azért mert nem táplálkozik. Nincs is mivel, ugyanis nincs szája. A
repülés közben elhasznált energiát nem tudja pótolni, tulajdonképpen
éhen hal. Hogy miért lett növényneve az állatnak, a túravezető elmondta:
az öreg halászok azt mondták, hogy amikor nyár elején milliónyi kis
kérész borítja be a vízfelszínt naplementekor, olyan, mintha sok apró,
pici virág lenne a vízen. Innen ered a tiszavirág név</b></span> – mondta Kiss
Ferenc.</p>
<p>
<img alt="" src="https://www.hirado.hu/wp-content/uploads/sites/7/2018/06/DEBRE201806100071-1024x575.jpg" style="width: 500px;"></p>
<p>
<em>Virágba borult a Tisza (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)</em></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>A vízimadarak játszótere</strong></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
A Tisza-tó a vízimadarak lakótelepe, játszótere, vadászterülete és
kalandparkja egyben. Az itt fészkelő vagy csak átvonuló
vízimadár-élőhelyek</b></span> a kutatók, a természetbúvárok és a fotósok százait
vonzzák évről évre. Kilátókból, de akár a partról is megleshetjük őket.</p>
<p>
Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark Madárkórház Alapítvány
igazgatóhelyettese elmondta: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Tisza-tó leggyakoribb madara a búbos
vöcsök. Érdekessége, hogy fészkét az úszó vízi növényzetre építi,
illetve a fiókáit van, hogy a hátán hordja.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gyakoriak még a gémek, kócsagok és akad itt kormorán is, más néven
kárókatona. Utóbbi érdekessége, hogy nem vízen, hanem szárazon, ágakon
lazít két vadászat között.</b></span></p>
<p>
<img alt="A Hortobágyi Madárkórházban született gólyafiókák 2016. május 14-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt" src="https://www.hirado.hu/wp-content/uploads/sites/7/2016/05/DEBRE20160514004.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"></p>
<p>
<em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Hortobágyi Madárkórházban kikelt gólyafiókák</b></span> (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)</em></p>
<p>
Egyes madarak az egész telet a tavon töltik, de szerencsére közel a
segítség, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hortobágyi madárkórház. Évente 1000-1200 madár érkezik a
madárkórházba. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A súlyosan sérült madarak ambuláns kezelésben részesülnek
a műtőben, ahol a legmodernebb orvosi módszereket is bevetik, hogy a
sérült állatok </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>újra repülni tudjanak.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kórház leggyakoribb vendégei a Magyarországon legsűrűbben előforduló
ragadozó madarak, az egerészölyvek, valamint a gólyák</b></span>. Sok madár
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>balesetben vagy villanyvezetéknek repülve, áramütéstől sérül meg</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
orvosi beavatkozás után zárt röptetőben erősödnek.</b></span></p>
<div class="gmail-szerzo"><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a> - M1</div></div></div></div>
<br></div>