[Grem] interjú R. Legutko lengyel filozófussal

[Emoke Greschik]

Kelet-Nyugat
Felejtsük el a közép-európai komplexusainkat! – Ryszard Legutko a
Mandinernek <http://mandiner.hu/cikk/20180615_ryszard_legutko_interju>
2018. június 15. 08:54
http://mandiner.hu/cikk/20180615_ryszard_legutko_interju

*Írta: Szilvay Gergely <http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*

*A nyugat-európaiak lenéznek minket, de már rájöttek, hogy nem tudnak
minket olyan könnyen irányítani, mint korábban gondolták – * mondja Ryszard
Legutko lengyel filozófus, a Jog és Igazságosság EP-képviselője a
Mandinernek. Legutkónak a napokban mutatták be A közönséges ember diadala
című kötetét a budapesti Lengyel Intézetben. Ennek kapcsán beszélgettünk
vele.

*Miért The Demon in Democracy a kötete amerikai kiadásának címe, míg az
eredeti cím A közönséges ember diadala?*

Nincs emögött semmiféle titok. *Az amerikai kiadás rövidített, kihúztam
azokat a részeket, amelyek kifejezetten a lengyel történelemmel, a lengyel
helyzettel kapcsolatosak.* A lengyel címet, A közönséges ember diadalát úgy
látták, hogy az nem szolgálná megfelelően az amerikai kiadás érdekeit,
ezért javasolták a Demon in Democracy-t. Először inkább elutasító voltam
ezzel szemben, és még más címjavaslataik is voltak, de végül inkább
emellett döntöttem.

*Nem azért féltek az eredeti címtől, mert Tocqeville-nak igaza volt, és
Amerika tényleg a közönséges emberek demokráciája?*

Ez az én agyamon is átfutott, de ők nem ezzel indokolták a változtatást.
Kizárólag kereskedelmi indokokkal álltak elő. Egyébként *elsőre elfogadták
a könyv kiadásának ötletét, és nem avatkoztak bele a politikailag inkorrekt
nyelvezetembe sem. *

*Miért húzta ki az amerikai kiadásból a lengyel történelemre vonatkozó
részeket?*

Mert *az amerikaiak nagyrésze nem sokat tud a történelemről, főleg nem az
európai történelemről. Számukra a történelem az amerikai függetlenségi
háborúval kezdődik.*

*Érdekes, hogy az amerikai vagy nyugat-európai történelemre utaló részeket
sosem kell kihúzni egy Közép-Európában kiadott kötetből, mert az globális
történelem, de egy Nyugat-Európában vagy Amerikában kiadandó kötetnél
felmerül a Közép-Európára utaló részek kihúzásának ötlete, mert ez
provinciális. *

Nem ők kényszerítették ezt rám, még nem is ők álltak elő az ötlettel. Ez az
én ötletem és döntésem volt, hogy kompaktabbá, feszesebbé tegyem a
könyvet. *Senki
nem tudja például az Egyesült Államokban, ki volt Jaruzelski tábornok. *

*Miért nem provinciális az ő történelmük és miért provinciális a miénk? Nem
érdekes, hogy a nyugati filozófusokat teljes természetességgel olvassuk itt
is, mivel mi is a nyugat részének tekintjük magunkat civilizációsan, de
közép-európai filozófusokat nem olvasnak nyugaton?*

Ez igaz. De a világ nem egyszerűen csak nem méltányos és nem igazságos. Ez
mindig így volt. Volt pár gondolkodó, aki látványos karriert csinált az
egész nyugati civilizációban. Ott van például a cseh író, Kundera. De *az
igaz, hogy a nyugati felfogás Közép-Európáról az, hogy instabil, elmaradott
és komplexusos.*

Ez *a politikában is megmutatkozik, hogy lenéznek minket,* még akkor is, ha
egyébként nem mondják ki nyíltan. És persze nagylelkűen, paternalisztikusan
segíteni akarnak nekünk. Ez lassan változik egyébként, többek között az
olyan országoknak köszönhetően, mint Magyarország. De ez sok indulatot is
kivált.

*Rájöttek, hogy reménytelenek vagyunk?*

Nem,* de rájöttek, hogy nem vagyunk annyira könnyű esetek és nem olyan
egyszerű minket kontrollálni. *Korábban biztosra vették, hogy elfogadunk
mindent, amit mondanak, most már elbizonytalanodtak.

*Hogyan fogadták a könyvet kollégái az Európai Parlamentben?*

Tartottunk a könyvről egy kis konferenciát az Európai Parlamentben, de
tudnia kell, hogy a* politikusok egyszerűen nem olvasnak könyveket.
Twittert és Facebookot olvasnak, a repülőn meg újságot. De könyveket nem. *Csak
nagyon kevesen. Egy kollégám elkezdte olvasni a könyvemet: azt mondta, hogy
nagyon érdekes a könyv, de nagyon provokáló. Szóval valószínűleg azt hiszi,
hogy nem gondolom komolyan, amit a könyvben írtam. Csak tudatosan megírtam
egy karikatúrát és átvágom az olvasókat.

*Ön egyszerre filozófus a krakkói Jagelló Egyetemen és lengyel kormánypárti
politikus az EP-ben. Magyarországon az egyetemi, független értelmiségi
létet a politizálással összeegyeztetni próbáló politikusok többnyire
baloldaliak voltak, mint Jászi Oszkár, és nem nagyon sikerült nekik az
összeegyeztetés. Önnek hogy megy?*

*A kettő segíti egymást, ugyanakkor folyamatosan tanulom a politikát.* Ez
nem úgy megy, hogy ha sok könyvet olvastunk és eltájékozódunk a
filozófiában, akkor kapásból jó politikusok leszünk.

Ezt is meg kell tanulni. *A politika művészet, a politika gyakorlat. Nem
lehet úgy politizálni, hogy megtanuljuk az elméletet, aztán hajrá! Viszont
egy rendkívül átpolitizált és rendkívül pártos világban élünk. Főleg az
értelmiségiek! Ők aztán leteszik a voksot kedvenc pártjuk mellett, és
nagyon ellenségesek a többivel szemben! *Az amerikai választásokon is
láttuk ezt: az értelmiségiek mindenképp szükségét érezték, hogy
megszólaljanak, és szinte mindig Hillary Clinton mellett. Donald Trumpot
utálták. De az értelmiség Lengyelországban is hasonló: rendkívül pártos és
többnyire baloldali. Ugyanakkor a legtöbb professzor mégiscsak a PiS-ben
párttag, nem tudom miért van ez, de talán azért, mert vannak határozott
elképzeléseink és elveink, nem pusztán cinikus hatalomkergetőkről van szó.
De az akadémiai élet általánosságban véve ellenséges velünk szemben.

*A könyve a demokrácia korlátai mellett érvel arisztoteliánus alapokon, és
elutasítja az abszolút demokráciát – azonban az EU-val szemben is
felhozható, hogy technokrata módon korlátozza a demokráciát, az ön pártja
pedig a több demokráciát követelő populistákhoz sorolódik. Mit gondol az
úgynevezett populizmusról?*

*A populizmussal mint kifejezéssel teljesen visszaélnek. Kiforgatták a
jelentéséből.* *Akit lepopulistáznak, azt nem tekintik **komoly
tárgyalópartnernek*, *mert szerintük túlságosan érzelmi alapon közelít a
dolgokhoz, primitív és manipulált. Természetesen elutasítom ezt a
megközelítést. Szerintem a lepopulistázott mozgalom általánosságban véve
nagyon egészséges jelenség.*
*Az emberek jó részének ugyanis elege lett* *az európai elit felülről
lefelé irányuló megközelítéséből.*

Szóval ez egy egészséges reakció a föderalizmusra és centralizációra.
Láthatjuk ezt az Egyesült Államokban is, meg itt, Európában is, legújabban
pedig Olaszországban. Talán mindez a politikát alakító eszmékben való
lényeges változást mutat.

*Mit tehetünk mi, hétköznapi emberek?*

Mindenekelőtt* a közép-európaiaknak túl kell lépniük és el kell felejteniük
**a kisebbségi komplexusukat*.* Meg kell próbálnunk függetlenül
gondolkodni: nem lehetünk olyan nyáj, amit az EU-s pásztorok, az EU-s elit,
Juncker, Merkel és Macron vezet. *Nem vagyunk az ő nyájuk, az ő
bárányaik. *Saját
identitásunk és saját történelmi tapasztalataink vannak. Mindezt meg kell
védenünk, és a többiekkel egyenlőként kell fellépnünk* az európai
színtéren. Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek minket!

***

*Ryszard Legutko (1949): lengyel filozófus, a krakkói Jagelló Egyetem
professzora. A kommunizmus idejében az Arka című szamizdat szerkesztője
volt. A rendszerváltás után megalapította az Ośrodek Myśli Politycznej nevű
agytrösztöt. 2005-től a Jog és Igazságosság párt színeiben képviselő a
lengyel szejmben. 2007-ben oktatásügyi miniszter, 2007-2009 között Lech
Kaczyński elnök kancelláriájának államtitkára. Jelenleg az Európai
Parlament tagja, a Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának
társelnöke. Számos kötet szerzője, legutolsó munkája, a The Demon in
Democracy 2016-ban jelent meg Amerikában és A közönséges ember diadala
címmel 2018-ban Magyarországon.*

2017 nyarán is készítettünk vele interjút
<http://mandiner.hu/cikk/20170807_ryszard_legutko_orban_nelkul_rosszabb_volna_az_europai_politika?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>:
akkor
arról beszélt, hogy Orbán nélkül rosszabb volna az európai politika
<http://mandiner.hu/cikk/20170807_ryszard_legutko_orban_nelkul_rosszabb_volna_az_europai_politika?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201806>
.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180615/4dc2a6d2/attachment.html>