[Grem] Bagdy Emőke interjú: A család fészek, identitás, törvény fontossága, szülői szerepek

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2018. Júl. 4., Sze, 15:33:41 CEST


 „A család fészek, szentesített helyzet” Bagdy Emőke: Ha az identitás azon
át nyer meghatározást, hogy mink van, nem pedig az által, hogy kik vagyunk,
akkor állandó veszteségnek tesszük ki magunkat, hiszen a vagyon bármikor
elúszhat, elvehetik

Velkei Tamás
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=664>
– 2018.07.03. 03:32

http://magyarhirlap.hu/cikk/122352/A_csalad_feszek_szentesitett_helyzet?utm_
source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807
Az ember élete egy műalkotás, ezért nem mindegy, hogy egyik kapcsolatból a
másikba bukdácsolunk vagy vállvetve építünk egyet – mondta lapunknak Bagdy
Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.* Kérdésünkre kifejtette,
napjainkban az értékek devalvációja zajlik, amelynek során a család mint
biztos bázis sérül, a nemi szerepek pedig bizonytalanná válnak. A pénz és a
jólét előnyt élvez a családalapítással szemben, miközben materializálódnak
az értékek.*

[image: bagdi-emoke]
<http://magyarhirlap.hu/mh/webimage/7/8/0/6/9/wimage/bagdiemoke.jpg>*A
hosszú élet és a boldogság titka a párunk, a család és a barátok *– mondta
a pszichoterapeuta (Fotó: MH)
– A kormány idén külön évet szentelt a családoknak, majd Családok éve
Roadshow-t is indított. Ennyire kiment volna a divatból a családalapítás,
hogy fontosságára az államnak ilyen intézkedésekkel kell felhívni a
figyelmet?

– *Népesedéspolitikai és nemzeti ügyről van szó,** hiszen a fogyasztói
kultúra elterjedése elidegenedési folyamatokat gerjesztett, *átível
politikai rendszereken, országhatárokon és mindenütt „arat”.* Ez a
„diadalmenet” nagyon szomorú* *az emberi boldogságra és a családra* *nézve*,
illetve minden olyan helyzetre, amiből az emberi boldogság fakad.* Pedig a
család fészek, szociális uterus, azaz méh, szentesített helyzet*, *a
külvilági hatásokat** ez a pici rendszer fogadja be megszűrve és közvetíti
a gyermeknek. A család értékközvetítő az által, hogy megadja a
viselkedésmintákat, a hitrendszert,* ahogyan * kialakítja a személyiségnek
az életrevalósághoz szükséges lelki tartalmait*, hiszen a géneknek és a
környezeti segítségnek köszönhetően formálódik ki a személyiség.* A
legfontosabb szakaszban, az első három évben, amikor még nagyobbrészt a
családban élünk, épül ki a személyiség szerkezete,*

* továbbá az alapvető működések, a szeretet- és autonómiaképesség, a
kötődni tudás. A konzumkultúra az alapvető boldogságot aknázza alá, azokat
a közösségeket és helyzeteket számolja föl, amelyek az embert boldoggá
tehetnék. – Mitől vagyunk igazán boldogok?*

– A Harvard Egyetemen hetvenöt éve zajlik folyamatosan egy kutatás, amely
éppen ezt vizsgálja. Mindig ugyanaz a három végez az élen:* ha van párunk,
akit szeretünk, és a szeretet kölcsönös, ha biztos családi kötelékben
élünk, és ha van egy szűk, ám jelentős baráti körünk.** Vagyis három kis
kör*: a párunk, a család, és a barátok*. Ez tartja meg az embert*, ez az
egészség, a boldogság, a hosszú élet titka. És* a konzumkultúra éppen
ezeket* *károsítja.*

– Menjünk vissza az alapokhoz! *A biblikus időktől kezdve az élet
alapegysége a család*. Minek a hatására változott ez meg?

– Nincs ellenvetés tudományosan arra nézve, hogy ép személyiség nevelése
szempontjából a család nélkülözhetetlen. De, ha mi nem kapcsoljuk ehhez azt
a szót, hogy rendeltetés vagy küldetés, akkor a családról nem tudunk
érvényesen szólni. Mert hiszen *mi a család? Nő és férfi szerelmi alapon
született, életre szóló szövetsége, azért, hogy továbbvigye az életet. A
megszülető gyermekkel születik meg a család is, azaz a család életbölcső.
Az úgynevezett élettörvény az alapja minden filozófiának, erre épülnek az
alapvető társadalmi törvények,* amelyek már Hammurapi törvénykönyvében
megtalálhatók, de ez áll a Bibliában, a Tórában, a Talmudban, a szent
könyvekben.

– *Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. *

– *Valóban fontos, hogy a törvény betartatásához járuljanak szankciók.
Émile Durkheim szociológus már a XIX. század végén megfogalmazta
anómiaelméletét, amely szerint, ha a törvény életszabályozó ereje
megrendül, akkor az emberek elbizonytalanodnak, aminek következtében egyre
inkább előáll az élet értelmének megkérdőjelezése. Ha nem véd bennünket a
törvény, mihez tartsuk magunkat? Ha a mihez tartási cölöpök eltűnnek,
etikai relativizmus léphet föl, vagyis, szabad az, amit csak akarunk és
semminek nincs következménye.*

– Ez a relativizmus kezdi ki a család intézményét?

– Sokkal összetettebb a folyamat. *Az etikai relativizmus* *a
szabályozókat, a határokat* *tágítja ki.* *Átértelmezi például* a *család
fogalmát, *ami nem marad eredeti értelmezésben, vagyis nő és férfi
szövetségeként azért, hogy továbbvigyék az életet. *Kopp Máriáék a magyarok
lelkiállapot-vizsgálatban azt mutatták ki, hogy sajnos a magyar népesség az
anómia állapotában van, mintegy hetven százalékban depressziós, annak
enyhe, közepes vagy súlyos fokú változatában. Ehhez bizonyosan hozzájárul a
biztonság megrendülése, a párkapcsolatok és családi élet megváltozása.*

– Úgy érti, mindez annak a folyománya, hogy megrendült a család intézménye?

– *A házasság fogalma legalábbis fellazult, sőt, a genderelmélet hatására a
jelentéshatárai nemektől független párkapcsolatra tágultak. Az 1995-ös
pekingi ENSZ Nőszövetségi Esélyegyenlőségi kongresszus ajánlása óta
átdefiniálták a házasság jelentését*. Az Egyesült Államokban közvéleményi
nyomásra nyitották ki a házasságkötés kereteit azonos neműekre is.* De a
törvényt nem* *szabályozhatja** a közvélemény*, az alapigazságra, miszerint
az élet továbbviteléhez nő és férfi kell, nem lehet nyomást gyakorolni.* A
házasság fogalmát* *ne sértsük, az együttélést ne nevezzük* *annak.* *Persze
élhet bárki bárkivel, csak ne nevezzük házasságnak, ha definitíve nem az.*

– * Mi lesz ennek a következménye?*

– * A család mint biztos bázis** megsérül, a nemi szerepek bizonytalanná
válnak. A személyiség érési, felnőtté válási útja késedelmes, hiányosak a
női-férfi azonosulási minták, a fia­talokat nem vonzza az elköteleződést és
felelősségvállalást kívánó házasság. Kevesebb az igazi családalapítás, a
hosszútávra vállalt kötelék. A pénz és a jólét előnyt élvez a
családalapítással szemben, miközben materializálódnak az értékek, fogyasztó
óriáscsecsemővé degradálódunk*. *Ha* viszont *az identitás azon át nyer
meghatározást, hogy mim van, nem* pedig *az által, hogy ki vagyok**, akkor
állandó veszteségnek tesszük ki magunkat, hiszen a vagyon bármikor
elúszhat, elvehetik, továbbá soha nem tudjuk meg, mások önmagunkért vagy a
pénzünkért szeretnek.*
*A tárgyia­suló kapcsolatok világában egyszer csak azt vesszük észre, hogy
azok is materializálódó értékek szerint működnek. Ha nincs elköteleződés,
felelősségvállalás, akkor elhasználó, kihasználó és „eldobó” kapcsolatok
működhetnek. Ugyanis kapcsolatot sem javítunk, ha elromlott, keresünk másik
partnert.*
– Ilyen körülmények között nehéz beszélni elköteleződésről,
felelősségvállalásról és adni tudásról.

– Ebben a közegben sokan mondják, „dehogyis fogok én megházasodni, igát
venni a nyakamba„. Elvész az emelkedettség, ami szerepel a házasság
fogalmában.* Az ember élete egy műalkotás, ezért nem mindegy,** hogy egyik
kapcsolatból a másikba bukdácsolunk **vagy vállvetve építünk egyet. *
*Értékek* *devalvációja zajlik*, a házasság már nem érték, pedig az
identitáskutatás azt vizsgálja: felmérjük, felnőtt vagy-e.* Amíg gyermek
voltál, folyton csak kaptál, lássuk, adni tudsz-e?* Adj képességeidből a
világnak, építs családot, amelyben az apai és anyai erők egyaránt működnek.
Mert más potenciálokkal rendelkezik a nő és a férfi: a szabályozó erő
kiegészül a szeretettel és viszont, a kettő csak együtt építő erő.* Miért
ne legyen a férfi a teremtés koronája, ha a párja őt érdeme szerint
megkoronázza, és a nő természetesen királynő a koronás fő mellett. Ez
lehetne az igazi emancipáció, az egyenrangúságra esélyes felek szövetsége. *
A nő szülési és gyermeknevelési érté­keit egyébként sem hoztuk összhangba a
férfi értékekkel, sem erkölcsi, sem anyagi tekintetben. Egy nő ma is inkább
férfi teljesítmény értékekben mérődik, és nem abban pél­dául, hogy képes
gyermeknek életet adni, holott nőisége értékét királyi magaslatra kellene
emelni, mert ő az, aki továbbviszi az életet.

– * Mit eredményezhet a házassági szövetség változása rövid és hosszú
távon? *

– Benda József A szakadék szélén című könyvében 2016-ban leírta, *a
családok nagy része ma a házasság szentsége nélküli kötésben él, a gyerekek
tizenhét százaléka már ilyen „családba” születik. Növekszik a szinglik
aránya is, a huszonöt-harminc év közötti fiatalok negyven százaléka még nem
élt párkapcsolatban, s tíz éven belül a nők közel kétharmada házasság
nélkül fogja leélni az életét. *

– Mennyire befolyásolja a népesedés ügyét, a nemzetlétet a nemi szerepek és
a család erodálódása?

– Annak megértéséhez, hogy idehaza milyen károkat okozott már korábban is,
vissza kell mennünk *a Rákosi-korszakig, amikor a gyárakban, földeken
agyondolgoztatott, anyaszerepéből kényszerűen kimozdított nők kapcsolata
együttléthiányossá vált gyermekeikkel. Ezáltal az alapvető, biológiailag
megalapozódó kötődési, idegrendszeri minta sérülhetett a gyerekekben.
Akinek bizonytalan a kötődési alapprogramja, sokkal nehezebben tud később
ragaszkodni, szeretni, elköteleződni, hűségesnek lenni. **A másik véglet a
Ratkó-korszak volt, amikor sok gyermek született, de ugyancsak hiányoztak
az anyasági szerepfeltételek.* *Ezen* *csak a hároméves gyes enyhített
valamit később.** Nehezen, vagy nem is pótolható,* *amit a korai szakaszban
nem kap meg** a gyermek*. Konrad Lorenz, a klasszikus összehasonlító
magatartáskutatás úttörője írta le az öröklött, úgynevezett kiváltott
mechanizmust, amelynek lényege, hogy a fejlődésnek több szenzitív fejlődési
szakaszában életre szóló mély bevésődéseknek, imprintingeknek kell
keletkeznie az agyban. Ha nincs meg a kulcsinger, akkor egy genetikai
potenciál, képletesen szólva nem lesz felébresztve Csipkerózsika-álmából.
Vagyis*, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink szülők legyenek, a felnövekedés
időszakában meg kell kapniuk a jövendő, megfelelő viselkedés
kibontakozásához szükséges anyai, apai, szülői kulcsingereket és
viselkedési mintákat.*

– *Köztudott, hogy mélyen hívő. Milyen segítséget nyújthatnának az egyházak
a fiataloknak, hogy családot alapítsanak? *

– *Az egyházak** le vannak maradva a segítségnyújtásban, a kommunikációs
felkészültség terén*. *A fiatalok nyelvén kellene kommunikálniuk, az
általuk használt internetes fórumokon, sőt kizárólag velük foglalkozó
eseményeket rendezni, emellett olyan lehetőségeket teremteni, ahol a
fiatalok kulturáltan megismerkedhetnének. Szükséges volna segíteni őket a
felnőttségre felkészülésben. Itt visszatérnék arra amiről korábban is
beszéltem, tizenöt-húsz éves kor között elengedhetetlen kialakítani a
fiataloknak a jövőre vonatkozó terveit, céljait. Meg kéne fogalmazniuk az
életük értelmét, hogy mi végre élnek, mi a dolguk a világban, merre
tartsanak és hogyan éljenek, hogy igazán szeressék és tovább is vigyék az
életet. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180704/f76d116a/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról