[Grem] A boldogság 40%-ban tanulható - a pozitív és negatív érzések helyes aránya

[Emoke Greschik]

A boldogság 40%-ban tanulható – interjú Magyaródi Tímea boldogságkutatóval

https://csaladhalo.hu/beszelgetesek/boldogsag-40-ban-tanulhato-interju-
magyarodi-timea-boldogsagkutatoval/

*A boldogság nem örökké tartó, folyamatos pozitív állapot, hanem
pillanatokból áll. **A másokhoz kapcsolódó pozitív élmények
„elraktározása”, az egymáshoz kapcsolódás és szeretet felidézése és
megosztása is sokat segíthet** azokban a nehéz időszakokban, amikor nem
érezzük** közel magunkhoz a számunkra fontos embert *– mondja Magyaródi
Tímea, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, aki a pozitív
élményekről tartott előadást a Profil Training szervezte III. Magyar
Pozitív Pszichológia Konferencián.
Írta: Antal-Ferencz Ildikó, 2018. január 17.

*Mi a pozitív pszichológia lényege, ha egyetlen összetett mondatban kellene
összefoglalni?*

Én egy helyett inkább kettő, sőt három gondolatot emelnék ki. Egyrészt, már
az ókori görögök is kutatták, hogy mitől boldog az ember, tehát ez egy örök
emberi kérdés.* A pozitív pszichológia célja azonban az, hogy ne csak
gondolkodjunk ezen a témán, hanem valós, ún. evidence-based kutatásokat is
végezzünk, valós adatokkal is alátámasszuk, amit a témáról gondolunk.*
Másrészt, a 2000-es évekig a pszichológia elsősorban a negatív pszichés
jelenségekre, betegségekre fókuszált, miközben a népesség jó része, az ún.
átlagember nem beteg. Az ő pszichés jóllétükkel addig senki nem
foglalkozott.

*Miért kellene foglalkozni a lelkileg egészséges emberek pszichés
jóllétével?*

Több okból. Egyrészt azért, mert az ember nemcsak jól vagy rosszul van,
leggyakrabban valamilyen átmeneti szakaszban, érzelmi állapotban van,
amelyekről van mondanivalónk, mégis ritkán beszélünk róla. Továbbá, *a
boldogság nemcsak lelki, érzelmi szempontból jó, vannak előnyös fizikai is
– például egészségmegőrző –, sőt, gazdasági – például kreativitást növelő,
költségcsökkentő – hatásai is.* Mivel* a leggyakrabb pozitív érzés a
szeretet, *ezért azt szoktam mondani, hogy* „teljes mértékben megéri
szeretni”*. És végül azért is érdemes a jólléttel foglalkozni, mert az
emberek jó része nem tudja, hogy *a boldogság 40%-ban tanulható.*

*Ez azt jelenti, hogy 40%-ban felelősek vagyunk a saját boldogságunkért? *

Igen. *Sonja Lyubomirsky* kutatásokkal igazolta, hogy* boldogságunk 50%-ban
genetikailag, biológiailag meghatározott, 10% az életkörülményeinkből
fakad, a maradék 40% viszont tőlünk függ. *Az elsővel nem tudunk mit
kezdeni, a második nem meghatározó – itt ugyanis nem a
luxusvilla-panellakás közti különbségekre kell gondolni, hanem „csak” az
alapszükségleteinkre: van-e fedél a fejünk felett, van-e ennivalónk, van-e
munkánk, stb. – azonban 40%-ban rajtunk áll, hogyan érezzük magunkat. Ennek
ellenére általában nem szoktunk foglalkozni vele. Pedig* vannak mindenki
számára elérhető, tudatosan választható, végezhető, ún. boldogságfokozó
gyakorlatok.*

<https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea2.jpg>

*Mielőtt ezekre rátérünk, ugorjunk vissza az első kérdésre. Mi volt a
harmadik gondolata?*

Hogy* mi nem a pozitív pszichológia lényege:* *nem **az, hogy mindent csak
pozitívan, amolyan rózsaszín szemüvegen keresztül lássunk vagy éljünk
meg. *Sőt,
ellenkezőleg: *nagyon fontosnak tartjuk megélni a negatív érzelmeket,
élményeket is*. A lényeg ugyanis – és talán ez *a pozitív pszichológia
legfontosabb üzenete – a pozitív és negatív érzelmek, élmények megfelelő
aránya.*

*Számszerűsíthető ez a „megfelelő arány”?*

Igen, mégpedig tudományosan is megalapozott számmal. *Barbara Fredrickson *
és* Marcial Losada* kutatók megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik
magukat boldognak mondják, milyen hétköznapi élményeik vannak. Ezekből az
ún. élménynaplóból számították ki *a minimum 3:1-es (pontosabban 2,96:1-es)
arányszám*ot. Ez azt jelenti, hogy *minimum háromszor annyi pozitív
élményt, mint negatívat kell átélnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.*

*Ha ez egy minimum, akkor van ennek a felső határa is?*

Igen, *a legfeljebb 10:1-es arány az egészséges*. *E* *felett már
valószínűleg torzított valóságészlelésről beszélhetünk – arról a bizonyos
rózsaszín szemüvegről.* Az a szint már valamilyen patológiát feltételez;
nem valószínű, hogy a mentális egészség indikátora lenne. Tehát nem az a
boldog, akit csak pozitív élmények érnek, ahogy az sem valószínű, hogy aki
körül látszólag minden tökéletes, az tényleg jól van. Az emberi élet
természetes részei a jó és a rossz élmények, érzések; a kérdés az, hogy
ezek milyen arányban vannak jelen az életünkben, és, hogy ezekből mire
fókuszálunk tudatosan. A szakembereknek és a médiának nagyon nagy
felelőssége van abban, hogy ezt az üzenetet átadják.

*Hogyan lehet ez**t *úgy* elérni, hogy tudatos próbálkozásunk ne legyen
erőltetett?*

Nem könnyen, mert* eleinte bizony mesterségesnek tűnik. *Mert az is. Olyan,
mint amikor az év elején megfogadunk valamit, és bizony az első napokban,
hetekben nagyon *nehéz betartani. **De ha kitartóak vagyunk, ha nem adjuk
fel, akkor rögzül, szokássá válik és már sokkal könnyebb betartani.* *Így
válhat szokássá a pozitív életszemlélet is:* meg kell szokni, meg kell
tanulni. Az ezt segítő gyakorlatokat is jó néhány alkalommal el kell
végezni, amíg rutinszerűvé válnak, és elkezdenek hiányozni, ha éppen nem
csináljuk. *Ha pedig hozzászokunk, akkor bővíteni kell a repertoárt,
további eszközöket kell keresnünk* annak érdekében, hogy ne álljunk vissza
a biológiailag meghatározott boldogság alapszintünkre – arra a bizonyos
50%-ra. A klienseim is eleinte arra panaszodnak, hogy nehéz pozitív
élményeket „gyűjteniük”, de pár nap után megkönnyebbülve, örömmel mondják,
hogy egyre könnyebb – mert* egyre gyakrabban rájönnek arra, hogy ami éppen
velük történik, az tulajdonképpen jó dolog, azt fel lehet írni a „listára”.*

*Akkor ezzel vissza is értünk a tudatos boldogságfokozó gyakorlatokhoz.
Melyek azok, amelyeket pszichológusi segítség nélkül, egyedül is el lehet
végezni?*

Nagyon sok ilyen van. Sonja Lyubomirsky *Hogyan legyünk boldogok – Életünk
átalakításának útjai tudományos megközelítésben* című könyvében részletesen
leírja őket, és ezen alapulnak *a Bagdi Bella által kidolgozott és Bagdy
Emőke által támogatott ún. Boldogságórák* is. *Boldogak lehetünk például
attól, hogy rendszeresen mozgunk, jót teszünk másokkal, foglalkozunk a
kapcsolatainkkal, használjuk erősségeinket, kitűzünk célokat és
megvalósítjuk őket, örülünk az apró örömöknek, hálát adunk, stb.*

*Mondana néhány konkrét technikát is?*

*Az egyik legintenzívebb boldogságfokozó érzés a hála.* Ehhez kapcsolódik *a
hálalevél gyakorlat: levelet írunk kézzel egy számunkra fontos,
kiválasztott személynek, aki nagy hatással volt valamiért az életünkre,
arról, hogy miért vagyunk hálásak neki. *Fontos, hogy kézzel írjuk, és hogy
ha lehetőségünk van rá, akkor személyesen olvassuk fel neki. Nagyon pozitív
élményeket és érzéseket idézhet fel egy ilyen levél. Már akkor is, amikor
elkezdünk gondolkodni róla, – tehát már azelőtt, hogy megírtuk volna. És
persze közben is, és majd akkor is, amikor felolvassuk. A hálalevélen túl
gyakran alkalmazzuk az ún. *három áldás gyakorlatot *vagy* a jó dolog
naplót*, amikor minden nap felsoroljuk, hogy mi az a három legjobb dolog,
ami aznap történt velünk, miért éppen ezeket emeltük ki, milyen pozitív
érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. Az élmények felidézése az ún. *savoring
technikához* is kapcsolódik: azért idézzük fel a korábbi jó élményeinket,
mert az jó érzéssel tölt el bennünket a jelenben is, ráadásul segíthet
túlélni a nehezebb időszakokat. És* ezt meg lehet tenni a jövővel
kapcsolatban is**: például előre örülhetünk annak, hogy majd nyaralni
megyünk, és már attól boldogak lehetünk most, hogy elképzeljük, milyen jó
is lesz akkor nekünk.*

<https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2018/01/PP_MagyarodiTimea3.jpg>

*Ez ugye nemcsak írásban és nemcsak egyedül működik? Segíthet a kapcsolati
nehézségeken is?*

Igen. *Az írás azért jó, mert megmarad, és később is elővehető, segít a
pozitív élmények felidézésében, de ez természetesen szóban is lehetséges.*
Másokkal – párunkkal, barátainkkal vagy gyermekeinkkel – megosztva további
pozitív hozadéka van. *A párbeszéd – a pozitív élmények felidézése és
megosztása – ugyanis bizonyítottan növeli a kapcsolatok minőségét. *
Kiderült például, hogy* a párok a tíz leggyakoribb pozitív érzelemből
nyolcat gyakrabban élnek meg az egyedülállóknál.* A boldogság egyébként sem
egy örökké tartó, folyamatos pozitív állapot, hanem pillanatokból, rövidebb
időszakokból áll, *senki sem boldog mindig. *Ezen élmények „elraktározása”,
felidézése és megosztása sokat segíthet azokban a nehéz időszakokban,
amikor például egyáltalán nem érezzük annyira közel magunkhoz a számunkra
fontos embert. Az pedig közismert, hogy* a gyerekek nevelésében a
legfontosabb és leghatékonyabb módszer a mintaadás:* *ha ők abban nőnek
fel, hogy például minden este a családtagok megbeszélik és hálát adnak
azért a legjobb három dologért, ami aznap történt velük, akkor ez számukra
egy természetesen használt eszköz lehet a későbbiekben is.*

*Szóba került, hogy az ember nemcsak jól vagy rosszul, hanem sokféle
érzelmi állapotban lehet; és hogy a szeretet a leggyakoribb pozitív érzés.
Melyek következnek utána?*

A szakirodalom szerint *a tíz leggyakoribb pozitív érzelem: a szeretet, az
öröm, az érdeklődés, a remény, a hála, az élvezet-szórakozás, a
megelégedettség-nyugalom, az inspiráció, a büszkeség és a csodálat.*
Egyébként mi is végeztünk nemrég egy olyan 552 fős magyar kutatást, amely
hasonló eredményre vezetett, mint a nemzetközi kutatások: a leggyakoribb
(majdnem minden nap, a résztvevők 95,1%-a által tapasztalt) pozitív érzelem
a szeretet volt. A résztvevők 98,9%-a tudott örömérzésről beszámolni a
megkérdezés előtti kéthetes intervallumra visszaemlékezve, 65,8% háláról,
53,4% büszkeségről, inspirációról viszont csak a minta 36,9%-a. Kiderült az
is, hogy szignifikáns nemi különbség van a szeretet és az
élvezet-szórakozás érzések átélési gyakorisága tekintetében; az előbbiben a
nők javára, az utóbbiban a férfiak javára. Gondolkodtunk azon, hogy mi
lehet ennek az oka, és arra jutottunk, hogy szocializációs tényezők is
szerepet játszhatnak ebben: a nők jobban emlékeznek az otthoni, családi
élettel kapcsolatos, a férfiak pedig a munkával és a szórakozással
kapcsolatos pozitív élményeikre. Ami még nagyon érdekes volt, hogy a
kutatásunk során beigazolódott az a tézis is, hogy* a pozitív élmények
felidézése önmagában csökkenti a negatív hangulatot. *Mérésünk szerint a
kérdőívet kitöltők többsége jobban érezte magát a kitöltés után, mint
előtte. Már csak ezért megérte nekik részt venni a kutatásunkban.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-6755734830998490623_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180118/b7061a39/attachment.html>